A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Fősegéd - Fösvénység - Fősz - Főszakmány - Főszámvevőszék - Főszaru - Főszedő - Főszerv - Főszin
Förster — 487 — Gemäldesammlungen in Berlin, Dresden, München (Stuttgart 1838) ; Handbuch für Reisende in Italien (München 1840) ; Die Wandgemälde der St. Georgenkapelle zu Padua (Berlin 1841) ; Handbuch für Reisende in Deutschland (München 1847); Leben u. Werke des fra Angelico da Fiesole (Regensburg 1859) ; Vorschule der Kunstgeschichte (Lipcse 1862) ; Denkmale deutscher Baukunst, Bildnerei u. Malerei (u. o. 1853—69,12 kötet) ; Geschichte der deutschen Kunst (u. o. 1851—60, 5 köt) ; Vermischte Schriften (München, 1862) ; Reise durch Belgien nach Paris und Burgund (Lipcse 1865) ; Raphael (u. o. 1867—69,2 köt.) ; Geschichte der italienischen Kunst (u. o. 1869—78 5 köt.) ; Denkmale italienischer Malerei (u. o. 1870—82, 4 köt.) ; Die deutsche Kunst in Bild und Wort (u. o. 1879). É. L. 5. F. Ferenc, német jogász, szül. Boroszlóban 1819 jul. 7., megh. 1878 aug. 8. Mint igazságügyi hivatalnok többféle állásban tevékeny. 1868. igazságügyi tanácsos lett a porosz igazságügyminisztériumban, 1874. főállamtanácsos a kultuszminisztériumban. Előbbi minőségében az igazságügyi kodifikáció terén, utóbbi minőségében az evangélikus egyházszervezet körül volt tevékeny. Főműve : Theorie u. Praxis des heutigen gemeinen preussischen Privatrechts auf der Grundlage des gemeinen deutschen Rechts (1865—72. és 4-ik kiad. 1880-1883). H. G. F. Frigyes Kristóf, német történész és költő, született Münchengasserstädtben 1791 szept. 24., megh. Berlinben 1868 nov. 8. 1813. Körner fegyvertársa volt a Lützow-féle szabadcsapatban; 1817. politikai iratokért haditörvényszék elé állíttatván, a királyi szolgálatból elbocsáttatott. Számos történeti munkát irt, ezek közül nevezetesebbek : Albrecht von Wallenstein (Potsdam 1834) ; Die Höfe u. Kabinete Europas im 18. Jahrhundert (u. o. 1836—39). Azonkívül Peter Schlemihls Heimkehr című művében folytatta a Chamisso ismert költeményét. Shakespeare több drámáját lefordította, s Gusztáv Adolf c. alatt egy drámát irt. τ—κ. 7. F. Henrik, boroszlói hercegpüspök, született Grossglogauban 1800 nov. 24., megh. 1881 okt. 20. 1825. szentelték pappá, 1837. hivatott meg Boroszlóba székesegyházi szónoknak s e hivatalában a katolikus Németország legkiválóbb szónokává lőn. Tagja volt az 1848-iki frankfurti országgyűlésnek, részt vett a würzburgi zsinaton s 1853. boroszlói hgpüspök lett. Szigorúan egyházias elvei mellett a vatikáni zsinaton az ellenzékhez tartozott, de a hirhedt fuldai pásztorlevelet nem irta alá, hanem meghajolt az egyház tekintélye előtt. A májusi törvények ő reá is üldözést hoztak, kiadatott ellene az elfogatási parancs, ő azonban egyházmegyéjének Ausztriába nyúló részébe, Johannisbergbg menekült, mire 1875. porosz-sziléziai püspökségétől megfosztották. Művei : Hamilton, Kanzelvorträge, Der Auf der Kirche in die Gegenwart, Die christliche Familie, Lebensbild Diefenbrocks, Boroszlóban jelent meg. P. F. 8. F. Károly Ágost, költő és fordító, született Naumburgban 1784 ápr. 3., megh. Drezdában 1841 dec. 18. Legnagyobb érdemeket szerzett műfordításaival ; lefordította Petrarca költeményeit és Tasso lirai költeményeit. Raffael, Kunst und Künstlerleben in Gedichten című művével (Lipcse 1827) mint önálló költő mutatkozott be. Összegyűjtött költeményei halála után jelentek meg (u. o. 1842). Kiadta neje, F. Luiza (megh. Drezdában 1877 jun. 17.). Leánya Mária, szül. Drezdában 1817 márc. 9., megh. 1856 ápr. 28., szintén költő volt. Gedichte címü kötete 1857. jelent meg Lipcsében egy évvel halála után. Ápr. 9. F. Lajos, német építész, szül. Bayreuthban 1797., megh. Gleichenbergben 1863 jun. 16. mint a bécsi akadémia tanára. A müncheni akadémián képezte magát, később Nobili Péter tanítványa volt Bécsben ; az olasz renaissance stílusban alkotta műveit, melyek közül ezek a nevezetesebbek: a gumpendorfi evangélikus templom, a pesti és bécsi zsinagóga, a bécsi Erzsébet-híd stb. 1836-tól kezdve a tőle alapított Bauzeitung-ot adta ki. 10. F. Rikárd, német régiségbuvár, szül. Görlitzben 1843 márc. 2. Jenában és Boroszlóban klasszika filologiát tanult és 1873-ig a boroszlói Mária-Magdolna-gimnáziumban tanított. 1888. az itteni egyetemen magántanárrá habilitáltatta magát, 1868—70. a régiségtani társulat ösztöndíjjal Olasz- és Görögországba küldte tanulmányútra ; 1863. Boroszlóban a klasszika-filologia rendkívüli, 1881. annak rendes tanára lett Rostockban. 1890. Kielbe nevezték ki. Főbb művei : Quiestiones de attractione enuntiationum relativarum (Berlin 1868) ; Der Raub und die Rückkehr der Persephone in ihrer Bedeutung für die Mythologie, Litteratur- u. Kunstgeschichte (Stuttgart 1874) ; Francesco Zambeccari und die Briefe des Libanios (u. o. 1878) ; Farnesia-Studien (Rostock 1880). 11. F. Vilmos, neves csillagász, 1. Foerster. Fősegéd, 1. Részesség. Fösvénység vagy fukarság, ismert lelki szenvedély, gyöngeség, mely mint igen a komikum hatáskörébe esik és a vígjátéki tárgyak közt a legrégibb helyen áll. A F. ecsetelése minden túlzást elbír és mindig hálás közönségre számíthat. Fesz. 1. Gipsz. Főszakmány (bány.). Hosszú vágatok helyreállítása gyorsabban halad, ha a munkások biztosítva vannak, hogy az élenként v. méterenként kiszabott munkabér állandó marad még akkor is, ha a kőzet meglágyul ; ez okból hosszabb időre vagy nagyobb hosszúságra F.-t adnak. PÉCH, Főszámvevőszék, 1. Számvevőszék. Főszaru, az a szarupár, melynek síkja a födélszerkezetnek tulajdonképeni vázát alkotja ; benne van az átnyúló kötőgerenda, a székoszlopok, dúcok, esetleg fogók stb. A F.-k egymástól 4—5 méternyi távolságban vannak, közöttük a fiókszarukkal. Főszedő, nagyobb nyomdában alkalmazott szedő, ki az egyes szerzők kéziratait kezeli, azokat szedés céljából szétosztja, s a művet összeállítja, tördeli, v. pedig a tördelést ellenőrzi. Főszerv v. anyaszerv (név), 1. Elágazás: Főszin, a tárgyaknak természetes színük. A F. gyakran bizonyos tárgyaknak állandó ismertető jele, ugy hogy a szint magát ama tárgy nevével jelöljük meg. Ilyenek: a rózsaszín,a narancsszin a zsemlyeszin, a téglaszin stb. A F.-ek a fény különböző fokai szerint változnak. Német elnevezését: Lokalfärbe, Lokalton, szó szerint helyi szinte Főszin