A Pallas nagy lexikona, 7. kötet: Fekbér-Greszt (1894)
F - Fricke - Frickthal - Frics - Fricske - Frictio - Frida - Fridericia - Fridigern - Fridman - Fridolin - Fridvaldszky - Fridthiofssaga - Friebeisz
Fricke — 623 — Fricke Gusztáv Adolf, német prot. hittudós, szül. Lipcsében 1822 aug. 23. Itt tanult s ugyancsak itt nyert a bölcsészetből és teologiából tanári képesítést 1816., majd 1849. rendkívüli teologiai tanári állást, 1851. Kielben lett rendes teologiai tanár, 1865. visszatért Lipcsébe a szt. Péter-egyházhoz mint főhitoktató, pár évvel később rendes egyetemi tanár lett s a szent Péter-egyház rendes lelkésze, egyszersmind elnöke a meisseni értekezletnek és a Gusztáv Adolf-egyesület (1. o.) központi választmányának. Számos egyházi beszédein k mind nevezetesebb művei : Kirchengesch. der ersten acht Jahrhunderte (1850) ; De mente dogmatica loci Paulini ad Eomana 5, 12 sq. (1850) ; Das exegetische Problem im Brief Pauli an die Galater, Kap. 3, 20 (1880). F-S. , Frickthal, egykori része a Sváb-földnek, a Jura E-i alja és a Rajna közt . D-i része erdős és dombos, északi fele sík. A Sissel és a Rajna öntözik. Földje gabonát, sok gyümölcsöt és szőllőt is terem ; az állattenyésztés virágzó. Rheinfeldenben és Ryburgban sót főznek. A lakosság német és katolikus. IMOl-ig osztrák birtok volt ; jelenleg Aargau svájci kanton része ; annak két járását alkotja : Laufenburgit (153 km ter., 13,668 lak.) és Rheinfeldenit (113 km- ter., 11,514 lak.). Legfontosabb helysége Laufenburg és Rheinfelden. —ZIK. Frics, kisközség Sáros vmegye sirokai j.-ban, (1891) 536 tót lakossal, b. Ghillányi Imre kastélyával és szeszgyárával. Frieske, kisközség Sáros vármegye szekcsői j.-ban, (1891) 458 tót lakossal, szeszgyárral. Frictio (lat.) a. m. dörzsölés, súrlódás. — F. a katonaságnál, a. m. a hadműködések alatt mindazon előre számba nem vehető viszonyoknak hatása, mely a hadműködéseknek az intézkedések és parancsok szerinti végrehajtását késlelteti, vagy egyáltalán lehetetlenné teszi. κ. Ľ. ι. Frida Bohuslav Emil, a Jaroslav Vrchlicky álnév alatt ismert cseh költő, szül. Latinban 1853. , a prágai cseh politechnikum titkára. Művei epikus tartalmúak. Ilyenek : Duch a svet (Szellem és világ, Prága 1878) ; Epické básné (epikus dalok) és Nové epické básne (ujabb epikus dalok, ugyanott 1877—80) ; Mythy (mitusok, 1879) ; Eklogy a pisné (1879) ; Sfinx (1883) ; drámái : Drahomira (1883) ; Smrt Odyssea (Odysseus halála) ; vígjátékai : Noc na Karlstejné (Karlsteini éjszaka) és Pietro Aresino. Irt novellákat is. sz. E. Fridericia Gyula Albert, dán historikus, szül. Kopenhágában 1849 jun. 10. 1876. bölcsészettudor lett s mint a kopenhágai egyetemi könyvtár könyvtárosa a hazai történelem tanulmányozásának él. Főműve Danmarks ydre politiske Historie i Tiden fra Freden i Libek til Freden i Brömsebro (1876—81, 2 köt.). Munkatársa a Bricka-féle nagy dán lexikonnak. Kiadta továbbá Bjelkes altábornok önéletrajzát (1890). TH. GY. • Fridigern, 1. Fritigern, Fridman, kisközség Szepes vmegye magurai j.-ban, filai 1289 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, szeszgyárral. Fridolin, szent, az alamannok apostola. Életrajzi adatai nem nyúlnak tovább vissza, mint a X. sz.-ba, mikor is Walternek, a säckingeni kolostor egyik tagjának állítása szerint régibb keletű adatok nyomán összeállították F. történetét. Eszerint F. Izlandban született, s egy ideig itt hirdette az evangéliumot. Az elért siker hiúságot keltvén benne, jónak látta a további erkölcsi veszély elől kitérni és ismeretlen népek közé menni. Eljut Poitiersbe, hol csodálatos úton föltalálja a város volt nagy püspökének, Szent Victornak ereklyéit, kolostort épít, majd még művének befejezése előtt csodálatos úton nyert figyelmeztetés következtében tovább utazik. Mosel folyó vidékén ismét egy kolostort épít, hosszas vándorlás után a Rajnához jut és itt egy szigeten, Basel és Zursach között, épített egy templomot és a híres säckingeni kolostort. Mindez valószínűleg az V. sz. végén és a VI. sz. elején, biztos adatok nem találhatók Walter művében. Az egyház márc. 6. ünnepli halálának évfordulóját. V. ö. Kirchen-Lexic. LI. kdad., 4. köt., 2015. 1. PISZTEU dr. Fridvaldszky János, jezsuita, természettudós, szül. Pozsonyban 1730 dec. 13., megh. 1784.1747. lépett a Jézus társaságába, 1748. Nagy-Szombatban volt, 1749. Szakolcán filológiai tanulmányokkal volt elfoglalva, 1780—1752. bölcsészethallgató a bécsi egyetemen, 1753 Pozsonyban segédtanár, 1754—55. a bécsi egyetemen természettudományokat hallgatott, 1756. Budán, 1757. Nagy-Szombaton tanár, 1758. Bécsben, 1759 — 61 Nagy-Szombaton teológus, 1762—1763. Bazinban tanár, 1764. Károlyfehérvárott tanár, 1766—73. Kolozsvárott tanár. A rend feloszlatása után mineralogiai utazást tett Erdélyben, 1775. a kolozsvári szeminárium régense. Később szepesi kanonok, liptómegyei főesperes és az ítélő tábla ülnöke. Munkái : Mineralogia magni Principatus Transsylvania, seu ejus metalla, semimetalla, sulphura, talia, lapides et agme (Claudioppoli 1767); Dissertatio de Schumpia san Cotimo plantacoriarie (Rhus cotinus L.) cura diversis experimentis in Transsylvania institutis (u.o. 1773) ; Dissertatio de ferro et ferraris Hungáriáe et Transsylvaniáé (u. o. 1883). SZT. H. Fridthiossaga. 1. Frithjofmonda. Friebeisz, 1. Ferenc, hírlapíró és regényfordító, szül. Vácon 1828., megh. Ó-Budán 1891 márc. 22. A szabadságharcban honvédtiszt volt, azután osztrák katonának sorozták be ; mikor onnan néhány év múlva megszabadult, Pestre jött és a hírlapirodalomhoz szegődött. Bulyovszky Gyulával együtt ő alapította 1859., majd 1864. maga szerkesztette a Nefelejts c., jóideig legkedveltebb magyar divatlapot. 1868. pedig a Szépirodalmi Csarnok c. füzetes vállalatot indította meg franciából fordított regényének (Ponson du Terrail , Rocambole 65 köt.) közlésével, s nagy közönséget toborzott össze. Az izlés változtával azonban P. vállalatai egymás után buktak meg a hetvenes évek közepén, s ő öreg korára , mint birósági végrehajtó kereste kenyerét. Önállóan csak néhány kötet regényfordítása jelent meg. N. L. 2. F. István (Rajkai), az első magyar színházi ügynökség tulajdonosa, szül. Vácon 1822., megh. 1890 febr. 8. Budapesten. A gimnáziumot és bölcseletet szülővárosában, a jogot a pesti egyetemen végezte; 1840. Pestmegyénél esküdtnek nevezték ki, mely hivatalát hét évig viselte ; ez idő alatt különösen a községek és a nép életére, valamint ennek jogi viszonyaira fordította figyel- Friebeisz