A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)
G - Gusztinyi - Gut - Gúta - Gutaütés - Gutaviz - Gutenberg
Dusztinyi 357 évre anyagi segély nyujtassék és pedig nemcsak Németországban, de ennek határain kivül is. Vannak helyi vagy kisebb vidékeken alakult fiókegyletek, az egyugyanazon tartományban vagy országban levő fiókegyletek főegyletet képeznek ; az egész egylet élén a közgyűlés által választott 24 tagu központi bizottság áll, mely 3 évenként harmadrészében újra választatik, s melynek tagjai közül kilencnek Lipcsében kell lakni, ez lévén az egylet központja ; a közgyűlések, melyekre minden főegylet jogosítva van képviselőt küldeni, hol egyik, hol másik városban tartatnak. Bajorországban, Ausztriában és Magyarországban jó ideig tiltva volt az ezen egylethez való csatlakozás, avagy ettől segélyelfogadás, de 1861 óta ezen országokban is jelentékenyen vannak úgy tagok, mint segélyezett egyházak. A közelebbi közgyűlésen előterjesztett jelentés szerint van 43 főegyesület, 1160 kerületi vagy fiók-, 655 helyi, 371 női, 9 tanulói és 20 gyermek egyesület ; bevétele volt az egyesületnek — nem számítva a hagyományokat, — 708,898 márka, fennállása óta segélyezett ΆΖ egylet 2683 gyülekezetet, kiosztott azon évben 740,954 márkát, összesen segélyre kiadott több mint 16 millió márkát. Fes. Gusztinyi János, mult századbeli hitvitázó, nyitrai püspök, szül. Árvamegyében 1718, megh. Mocsonokon 1777. Egri növendékpap volt, majd pirluci, miskolci, sátoralja-ujhelyi lelkész. Magára vonván gróf Erdődy Antal, később br. Barkóczy Ferenc egri püspök figyelmét, egri kanonok lett, majd a királyi tábla prelátusa . Barkóczynak az egri líceum szervezésében nagy segítségére volt. Mária Terézia 1766. nyitrai püspökké nevezte ki, mint a kat. egyház nagy bajnokát, s egyszersmind nyitrai főispánná és valóságos belső titkos tanácsossá. Bőkezű főpap volt, az írókat és tudósokat pártolta. Emlékezetes munkája az Üdvözség mannája c. nagy könyv, melyet egri kanonok korában Helmeczy István körösi ref. prédikátornak Miaburgban 1743. megjelent Igasság paissa című munkája ellen irt és Egerben 1759. adott ki. Fenmaradt az egri teológia szervezésekor tartott latin Oratója is, 1754-ből. s. L. Gut (Kis-), kisközség Bereg vármegye mezőkászonyi j.-ban, (1891) 383 magyar és német lak. , régi földvára volt, melynek nyomai a Szernye-tó mellett most is láthatók. A várat a nép hite szerint a régi időben Kis-Munkácsnak hivták. TN—v. Gúta (Gutta), nagyközség Komárom vármegye •csallóközi j .-ban, (1891) 1035 házzal és 7088 magyar lak. G. a Vágnak az érsekújvári Kis-Dunába való •emlősével szemben fekszik s jelentékeny halászatot itt van postahivatala. A tutajozás itt igen jelentékeny. TH—v. Gutaütés vagy szélhüdés (apoplexia), az agyvelő állományában történő vérzés. A vérzés érrepedésből származik, amelyet a koponyának erőművi sérülése, de elsősorban az agyvelőereknek egy bizonyos kóros állapota (ér körüli gyuladás, Periarteriitis) okozhat. Az agyvelőerek e megbetegedés folytán elvesztvén rugalmasságukat, a fokozottabb vérnyomásnál már többé nem tágulnak, hanem megrepednek ; ilyesmi történhetik -erőlködés, tüsszenés, hányás, köhögés alkalmával." Az agyvelőben a vérzés friss állapotban mint sötét, laza véralvadék mutatkozik ; idővel a kiömlött vér felszívódhatik és helyét sárgás, átlátszó folyadékkal megtöltött üreg (cysta apoplectica) foglalhatja el. A vérzés leggyakrabban az agyvelő nagy dúcaiban történik. Okozó körülmények gyanánt leginkább a szeszes italokkal való visszaélés és a szifilis tekintendők, mint oly tényezők, melyek elsősorban a vérerek kóros elváltozásaira vezetnek. Közvetett és hajlamosító oki tényezője az agyvérzésnek elsősorban a kor fiataloknál feltűnően ritka, míg 30 éven felül aránytalanul gyakoribb a G. Sűrűbben látjuk az agyvérzést férfiaknál mint nőknél. Bizonyos mérgek, így p. az ólom, agyvérzésre hajlamosít. A G. oly esetben, midőn az arc kipirult, a szívműködés rohamos, okvetlen vérelbocsátást igényel, míg azon esetben, hol az érlökés kicsiny, az arc halovány és a szívműködés gyenge, a vérelvonás hiba, mert ekkor inkább óvatosan alkalmazott izgató szerek, mint ecetes kliszi, kámforos és éteres injekciók javulják. A kongesztionált arc magasabbra helyezendő, e mellett beöntés útján székelés idézendő elő s katéterrel a beteg megcsapolandó. Az inzultus befejeztével gondoskodjunk abszolút nyugalomról, kísérjük különös figyelemmel a tenyereti működéseket, főleg a végbél és hólyag működését , a vérzés székhelyét képező koponyafélre jeges borogatásokat rakassunk. A 6. utáni 4-ik hétben megkezdjük az agyvelőben levő vérző góc elleni kezelést. Felszívó hatásánál fogva jódkálit rendelünk (napjában 2 gramm), avagy a gócnak megfelelő koponyafélt szürke kenőccsel dörzsöljük be. Legészszerűbb a fejnek villamos kezelése olykér, hogy a pozitív sark a homlokra, a negatív a tarkón foglalván helyet, 1—2 percen át gyenge áramot vezetünk a koponyán keresztül. Az inzultus után fentmaradó bénulások ismét villamossággal (faradikus áram) és massage-zsal, továbbá indifferens hévvizek használatával kezelendők. Régen fennálló bénulásoknál strichnin-injekciók ajánlatosak. Mindezek mellett fontos a diéta (naponkénti hő és könnyű székürülés, a dohánynak és szesznek abszolút eltiltása, teljes kedélyi nyugalom, mérsékelt mozgás). SCHAFFER, Gutaviz (Spiritus rosismarini compositus, aqua hungarica, aqua reginae Hungáriáé), köszvény és bénulás ellen használt elavult gyógyszer, mely 20 r. lavandula és zsályaszesznek 60 r. rozmaringszeszszel való keveréke. A németek magyar viznek is nevezik, mert állítólag Nagy Lajos felesége, Erzsébet találta fel. κ. GY. Gutenberg János v. Benne, a könyvnyomtatás feltalálója, szül. Mainzban 1395 és 1400 között, megh. 1468 febr. 24. A mainzi Gensfleisch patrícius-családból származott s a G. név csak mellékneve volt. A XV. és XVI. sz.-beli krónikások G.nek említik, ami temérdek zavarra adott okot. Köhler, ki először adta ki a Gensfleisch-család okmányainak gyűjteményét, ezekkel és két családjával igyekszik bizonyítani, hogy a könyvnyomdászat föltalálójaa Gensfleisch-családnak az a tagja volt, akit az okmányok mint «Henne Gensfleisch der Alte» 1441. és 1443. említenek. Ennek a Hennének az okmányok szerint Katalin asszony volt a felesége s ő vette bérbe 1443. három esztendőre a «Hof zum Jungen»-t, ahol két Gutenberg