A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)
W - Waltner - Walton-le-Dale - Walton-on-the-Hill - Walzel - Walzer - Wanda - Wandala - Wanderu - Wandsbek - Wangen - Wangenh - Wangeroog - Wanne - Wanzleben - Wänzl-puska - Wappäus
Waltner — 988 — fényes mödlingi udvarába, néha az aquileiai pátriárkához is. Utoljára II. Frigyes keresztes hadjáratának érdekében szólaltatta meg költészetét, mely hadjáratra maga is elkísérte a császárt. Tetemeit a würzburgi monostorban helyezték örök nyugalomra. 1889-ben pedig Bozenben szép emléket állítottak a minnesang (1. o.) kiváló költőjének, aki egyszersmind minden időnek egyik legnagyobb költője volt. Egyforma lángelmével alkotván meg a minnedalnak, a politikai és a gnomikus német költészetnek (Spruchdichtung) örök becsű gyöngyeit, nemcsak a szivek érzésének maradt ura, de a politikai világban is akkora hatást fejtett ki, hogy panaszképen hozták fel ellene, miképp ezreket tántorított el, ugy hogy nem hallgattak Istennek és a pápának szavára». Alaki tökélyre is megfelel a dúsgazdag eszmei tartalomnak. Irodalom. Kiadások : Lachmann, 5. kiadás Müllenhofftól, 1875 ; Wackernagel és Rieger, 1862 ; Pfeiffer, 6. kiadás Bartschtól, 1880 ; Wilmanns, 2. kiad. 1883, szövegkiadás 1886 és Paul, 1882. Fordításokat adtak : Simrock, 7. kiad. 1883 ; Koch, 1848 ; Weiske, 1852 ; Pannieis, 1876 ; Schröter, 1881 ; Wenzel, 1888. Életrajzi és más tanulmányokat írtak : Uhland összes műveinek 5. kötetében ; Pfeiffer, 1860 ; Rieger, 1863 ; Menzel, 1865 és Willmann, 1882. A származására vonatkozó vitának vezérmunkái : Anzoletti, Zur Heimathsfrage W., 1876 és Hallwich, Böhmen, die Heimat W.'s ; Mittheilungen des Vereines für Geschichte der Deutschen in Böhmen, XXXII. köt. ; Heinrich G., W. hazája, Századok 1884. Magyarországon : Heinrich G., A német irodalom története, I. köt. 27—37 ; Wigand János, Jellemzés és fordítások, Egyet. Philol. Közl., II. köt. ; u. a. Válogatott költemények, u. a., XIII. és XIV. köt. ; Szász Károly, A hárs alatt, Fővárosi Lapok, 1884, 153. old. ; ugyanazt ford. Heltai Jenő, A Hét 1892, 6. sz.; Végh Artúr, Tanulmányok c. könyvében, 1896. n., Waltner Kolozs Albert, francia rézmetsző,szül. Párisban 1846 márc. 24. Eleinte Gérémenál festészetet tanult, azután Martinet és Henriques Dupont vezetése alatt a rézmetszésre adta magát. 1868, elnyervén a római nagydíjat, több évet töltött Olaszországban. Különösen sikerültek pompás rézkarcai, melyek ritka tökéletességgel utánozzák az eredeti művek festőiségét. A legkitűnőbbek : Vieq báró képmása Rubenstől ; Margit hercegnő képe Velazqueztől ; Rembrandt saját képmása ; A khinai váza, Fortimy után ; Krisztus sírbatétele, van Dyck után ; Az Angelus, Millettől ; Krisztus Pilátus előtt, Munkácsytól (1882) ; Az őrcsapat kivonulása, Rembrandtól (1885) stb. É. L. Walton-le-Dale (ejtsd: valtn le dei), város Lancaster angol grófságban, amelyet a Ribble választ el Prestontól, (1891) 10,556 lak., pamutiparral. Walton-on-the-Hill (ejtsd: waltn on the mis), város, illetőleg Liverpool (1. o.) ÉK-i külvárosa Lancaster angol grófságban, (1891) -40,304 lak. Walzer Kamillo, szinműiró, 1. Zell. Walzer, 1. Keringő. Wanda, a lengyel monda szerint Krakus lengyel király leánya, 700 körül Lengyelország királynője. Szűzi fogadalmat tett. Rytiger német fejedelem azután feleségül kérte, de kosarat kapván, nagy hadsereggel ütött be az országba. W. ugyan legyőzte ellenfelét, de hogy hazáját minden további háborúságtól megkímélje, a Visztulába ugrott. Sorsát sok lengyel költő énekelte meg, Werner Zakariás pedig egyik drámájának hősnőjévé tette. Wandala, 1. Mandara, Wandern (Cynocephalus silenus Wagn.), a pávián-majmok egyik faja. Színe fekete , pofája, körül nagy szürke szakállt visel. Farka közepes, csúcsa bojtos. Egész hossza 1 m. Hazája Malabár. Wandsbek, Stormarn járás székhelye Schleswig porosz kerületben, a Wandse, az Alster egyik mellékvizénél, Hamburg szomszédságában, vasút mellett (1896) 20,571 lak., jelentékeny sörfőzéssel, szeszgyárral , nagy lóvásárokkal , Claudius Mátyás sírjával. Wandsworth (ejtsd: wanszwörth), London DNy-i része Surrey grófságban, a Wandle és Temze összefolyásánál, 156,931 lak., számos gyárral. Wangen, 1. az ugyanily nevü járás székhelye a württembergi Duna-kerületben, 1 km.-nyire a bajor határtól, az Argen vize és vasút mellett, (1896) 3182 lak., pamutfonással, papiros- és cellulózagyártással ; erős, tornyokkal ellátott körfalakkal ; érdekes kat. plébánia-templommal és egy búcsújáró templommal. — 2. IV., az ugyanily nevű járás székhelye Bern svájci kantonban, az Aare és vasút mellett, (1888) 1142 lak., kefe-, kötélgyártással ; szép templommal és kastélylyal. Wangenh., latin növénynév után Wangenheim F. A. J. (1747—1800) német főerdész nevének rövidítése. Észak-Amerika fáit ismertette. Wangeroog, Oldenburghoz tartozó 8 km. hosszú és 1 km. széles K.-frízföldi sziget az Északi-tengerben, a Jade-öböl bejáratától ÉNy-ra, a parttól 7 km.-nyire, 90 lak., világító toronynyal és tengeri fürdőkkel. V. e. Zwickert, Führer durch das Nordseebad W. (Oldenburg 1894). Wanne, község Arnsberg porosz kerületben, vasutak mellett, (1890) 8900 lak., ásványvízforrással (Wilhelmsquelle), amelynek vizét köszvény és reuma ellen használják , jelentékeny szénbányászattal. Wanstead (ejtsd: vanszted), város, illetőleg London külvárosa Essex angol grófságban, 12 km.nyire Charing Crosstól, (1891) 7042 lak. Wanzleben (Gross), az ugyanily nevű járás székhelye Magdeburg porosz kerületben, a Sarre és vasút mellett (1890) 4117 lak., cukor-, üst-, gőztégla- és ekegyárral , mészkőbányával. Wanzl-puska, a. cs. és kir. gyalogcsapatoknak a király 1867 jan. 7. kelt elhatározása következtében hátultöltőre átalakított fegyvere, melyet később a Werndl-féle és legújabban a Mannlicherféle puska váltott fel. A W. závárzatát Wänzl Ferenc bécsi fegyvergyáros megjelölése nyomán egy Vilmos főherceg elnöksége alatt állott bizottság lényegesen megjavította és katonai célokra használhatóvá tette. A Wänzl-rendszerü lőfegyverek csöveinek furata csavaralaku huzagokkal van ellátva. A závárzat gyujtószöges rendszerű, a fémből készült töltények perem-gyujtványuak. G. T. Wappäus János Eduárd, német geográfus és statisztikus, szül. Hamburgban 1812 máj. 17., megh. Göttingában 1879 dec. 16-án. 1833—34. beutazta a Cap Verde szigeteket és Brazíliát. 1845. rendkívüli, 1854. rendes tanár lett a göttingai egyetemen, ahol a Göttingische Gelehrte Anzeigen-t szerkesztette 1848—63. és 1874—79. Munkái : Untersuchungen über die geographischen Entdeckungen der Portugiesen unter Heinrich Wappäus