A Pallas nagy lexikona, 18. kötet: II. pótkötet, K-Z (1900)

R - Robinson - Roboz - Roca - Rocchetta - Roccolo-madarászat - Rocha - Rochefort - Rochegrosse - Rod - Rodakowski

Robinson — 511 — Rodakowski v nuel szárnysegéde lett. Részt vett továbbá az 1859-iki és 1866-iki osztrák hadjáratokban. 1876. bécsi követ lett s minthogy anyja útján a porosz ne­mességgel, neje Clary­ Aldringen grófnő révén pe­dig az osztrák nemességgel állott rokonságban, a hármas szövetség közös érdekeit nagy odaadás­sal szolgálta. 1885. külügyminiszter lett. Állá­sától az olaszoknak Masszana mellett vívott sze­rencsétlen csatája után vált meg (1888 jun.) és ugyanakkor londoni követté nevezték ki. 1883 óta szenátor volt. TH. GY. Robinson Agnes Mary, angol irónő, 1. Dar­mesteter. Roboz Zoltán, zoologus, R. István (XIV. k.) fia, szül. Kaposvárott 1861-ben. Alsóbb iskoláit Kaposvárott, a 7. és 8-ik gimnáziális osztályokat a kegyesrendiek kanizsai főgimnáziumában vé­gezte. 1878. a budapesti tudományegyetem böl­csészeti fakultására iratkozott be, ahol különösen a zoologia, majd botanika és mineralogia tették szeretett tantárgyait. 1881 máj, a budapesti egye­temen bölcsészetdoktorrá promoveálták a zoolo­gia, botanika és mineralogiai tudományokból. Ugyancsak 1881. az egyetem száz éves jubileuma alkalmából a zoológiai szakból kitűzött pálya­díjat nyert A Polycelis nigra Ehr. bonctana c. munkájával. Ugyanakkor kapta az állattanból a szorgalmi díjat. 1881 őszén a heidelbergai egyete­met kereste fel s egy évet töltött a jeles zoologus Bi­tschli oldala mellett, ahol önálló tudományos buvárlatokkal foglalkozott. Itt készítette Bei­träge zur Kenntniss der Cestoden c. művét, mely Siebold-Kölliker Zeitschrift für wissenschaftliche Zoologie című­ folyóiratában jelent meg (1882). Ugyanezen évben az Akadémiai Értekezések A Természettudományok köréből c. kiadványában látott napvilágot Adatok a Cestodák ismereté­hez, a Solenophorus megalocephaluson megejtett észleletek alapján, az állami külföldi utazási ösztöndíjat nyerte el, a grazi egyetem zoológiai fakultásán dolgozott Schulze Eilhard Ferenc ol­dala mellett, ahol hasonlóképen önálló tudomá­nyos buvárlatokkal foglalkozott s itt irta : Calci­tuba polymorpha c. munkáját, amely 1883 nya­rán a bécsi tudományos akadémia Sitzungsbe­richte der Wiener Akademie der Wissenschaften kiadásában jelent meg. 1883 őszén a francia ál­lamnak a Földközi-tenger partján Villefranche­sur-Merben felállított tengeri zoologiai stációján dolgozott s itt irta Adatok a Gregorinák isme­retéhez c. művét, amely az akadémia kiadványá­ban (Értekezések a természettudományok köré­ből) jelent meg 1886. Roca Gyula (XIV. k.) argentínai politikust 1898. hat esztendőre ismét megválasztották az argentínai köztársaság elnökének. 1898 okt. 1. foglalta el állását és azonnal tárgyalást kezdett a chilei elnökkel, hogy a patagoniai határvillon­gást személyes találkozás alkalmával egyen­lítse ki. Rocch­etta, 1. Szódatermék. Roccolo-madarászat, 1. Madár­fogás. Rocha (ejtsd: rosa), Uruguay departamentója, ki­terjedése 11,089 km 2 , 0893­­23,323 lak. A R.folyó mellett fekvő ilyen nevű fővárosban 600 lélek lakik. Rochefort Viktor Henrik (XIV. k.), francia publicista, a­ Dreyfus-ügyben 1897 óta L'Intran­sigeant c. lapjával nagy szerepet vitt. A vezér­kar pártjára állott, sőt a Dreyfus-per revíziója, ellen való harcában az antisemitákkal is szövet­kezett és a leghevesebb módon támadta Dreyfus­ híveit. 1898. adta ki : Les aventures de ma vie (5 köt.); Rochegrosse (ejtsd: rosgrosz) György Antal Má­ria, francia képíró, szül. Versaillesben 1859 aug. 2-án. Lefebvre és Boulanger művészektől tanult. Kiválóbb művei : Vitelliust végig hurcolják Róma utcáin (1882) ; Andromache (1883) ; Noir et rose (1884) ; La Jacquerie (1885), ezzel a képpel ala­pította meg hírét ; La folie du roi Nabucho­donosor (1886), e képen három évig dolgozott s magának is 40,000 frank költségébe került ; La Curée (1887) ; Salomé danse devant le roi Hé­rode (1887) ; Japon (1888) ; Le Bal des Ardents­ (1889) ; Combat de cailles, Thèbes, Nouvelle ar­rivée au harem (1890) ; La Mort de Babylones (1891). Ez az utóbbi, mind merész koncepciója,, mind szinpompája által kiváló kép Budapesten is­ látható volt. H. L., Rod Eduárd, francia író, szül. Nyonban 1857. Bonnban és Berlinben két éven át filologiát ta­nult, aztán Párisba ment, ahol 1884, a Revue­contemporaine főszerkesztője lett. Marc Monnier halála után (1887) az összehasonlító irodalomtör­ténet tanára lett a genfi egyetemen. Nemsokára, ismét visszaköltözött Párisba. Regényeiben : Côte-á-côte (1882), melyben a reform, egyház or­todoxiája ellen harcolt, s La Femme de Henri Vanneau (1883) Zola hívének mutatja magát.. Önállóbbak későbbi, a naturalizmussal szemben idealisztikus reakció szellemében irt és Schopen­hauertől, Renantól s végre Tolsztojtól befolyá­solt művei : La course à la mort (1885) ; Tatiana Leiloff (1886) ; Le sens de la vie (1889) ; Scènes de la vie cosmopolite (1889) ; Les trois coeurs­ (1890) ; Nouvelles romandes (1891) ; La vie privée de Michel Teissier (1893) ; La seconde vie de Mi­chel Teissier (1894) ; Les roches blanches (1895) ; Dernier refuge (1895) ; Scènes de la vie suisse­ (1896). Kritikai iratai közül említendők : A pro­pos de l'Assommoir (1879) ; Les Allemands à Pa­ris (1880) ; Richard Wagner et l'esthétique alle­­­ mande (1886) ; Giacomo Leopardi (1888) ; Lea idées morales du temps présent (1891) ; Dernier­refuge (1895) ; Scènes de la vie suisse (1896) ; Là­haut (1897) ; La vie de Michel Teissier (1897) ; Essai sur Goethe (1897); Ménage du pasteur Naudié (1898). L. még Francia irodalom. Rodakowski József lovag, cs. és kir. tábor­szernagy, szül. Lembergben 1830. Katonai tanul­mányait a cs. kir. mérnöki akadémiában végezte. 1846 nov. 16. hadapród lett a 34. gyalogezrednél. 1848 ápr. 1-én II. oszt. hadnagy, 1848 szept. 16. I. oszt. hadnagygyá nevezték ki. Mint vezérkari tiszt részt vett az olaszországi háborúban s No­varánál kitüntette magát. 1849 jul. 16-án főh­ad­nagygyá lépett elő. 1851. a határrendező­ bizott­sághoz osztották be Rendsburgban. 1852. a linzi főhad­parancsnoksághoz osztották t­e mint vezér­kari tisztet, dec. 1. a 62. gyalogezredhez helyez­ték át. 1854 márc. 16-án II. oszt., 1859 máj. 1-én

Next