Palota-Ujpest, 1937 (17. évfolyam, 2-52. szám)
1937-07-03 / 27. szám
Pislow-Újpest A világháború alatt egyik bécsi hadikórházba érkeztünk mint sebesültek. Megkaptuk azt a mindenki előtt ismeretes levelezőlapot, melyen hatvagy hétféle nyelven az állott, hogy „Egészséges vagyok“ ! El is küldtük mindnyájan haza. Sajnos azonban, mire megjött rá az anya, vagy a feleség válasza, sokan már az „Ich bin gesund“-ok közül a temetőben pihentek. Mindenesetre ezek aligha voltak egészségesek. Ez a kis történet jutott eszünkbe, amikor azt olvastuk, hogy a Testület vezetőségében nem is esett szó az iparosság betegségeiről. Hát igenis, tekintetes Vezetőség! Az iparosság jó érzi magát. Egyetlen vágya csupán, hogy először, de mentől gyorsabban, megszabaduljon Önöktől, hogy aztán magán is tudjon segíteni. Már annál is inkább, mivel az Önök diagnózisa épp olyan hamis, mint a bécsi hadikórház egészségügyi jelentése. A nemtörődömség pedig, mellyel három és félezer iparos ügyét kezelik, keretbe illő bizonyítéka annak, hogy nem méltók arra a helyre, ahol vannak, ahová magukat kineveztették vagy megválasztatták. h v El tehát onnan, amíg nem késő! maumm H Oiskosgyűlés A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének újpesti csoportja kedden délután 6 órakor a városháza dísztermében tartotta meg nyolcadik rendes évi közgyűlését. A zsúfolásig megtelt díszteremben a Hiszekegy elmondása után Budanovits Tibor országos társelnök mondotta el nagyhatású, gyönyörűen felépített elnöki megnyitóját. Hódolattal emlékezett meg Gömbös Gyuláról, aki az elsők között foglalkozott a rokkantügyekkel és megalkotta a rokkanttörvényt. A közgyűlés felállással és egy perces némasággal áldozott Gömbös Gyula emlékének. Budanovits Tibor ezután megemlékezett a hatóságokról, akiktől a Honsz minden esetben támogatásban részesült, külön köszönetet mondott dr. Semsey Aladár polgármesternek a város többi vezető tisztviselőinek és a pártok vezetőinek, akik mindenkor megértéssel kezelték a csoport ügyeit. A nagy tetszést arató megnyitóbeszéd után percekig ünnepelték Budanovits Tibor elnököt, majd Kaposi Ernő ügyvezető igazgató terjesztette elő egyhangúlag elfogadott évi jelentését. Köszönettel emlékezett meg a hercegprímás pásztorleveléről, amely melegen felkarolta a hadirokkantak és árvák érdekeit. A tapssal fogadott beszámoló után dr. vitéz Árváthfalvi- Nagy István szólalt fel és köszönettel emlékezett meg az újpesti csoport eredményes működéséről, külön is kiemelve dr. Semsey Aladárné önzetlen, eredményes munkálkodását és Budanovits Tibor elnök érdemeit. Szőllőssy Ferenc országos társelnök, a székesfehérvári csoport elnöke felszólalásában kijelentette, hogy mindenhol hirdetni fogja az újpesti csoport áldásos munkásságát és követendő példaképül fogja a többi csoport elé állítani. Csákány Ferenc társelnök a gyógykezelési és betegápolási rendszer megváltoztatását sürgette. Szentessy Sándor orsz. alelnök felkérte a jelenlevő fővárosi bizottsági tagokat, hogy a villamosokon való dohányzás megengedését szorgalmazzák. Dr. Ugró Gyula ny. polgármester, diszelnök szép szavak keretében emlékezett meg a közgyűlés ünnepi hangulatáról és erre az alkalomra szerzett költeményét olvasta fel. Maár Rezső kispesti elnök hattagú küldöttség élén üdvözölte az újpesti csoportot s ennek vezetőségét. Végül dr. Semsey Aladár polgármester szólalt fel és magasszárnyalású beszédben méltatta a világháború áldozatai érdemeit. Budanovits Tibor zárószavaival ért véget a közgyűlés. 2 Az Erkel-család újpesti vonatkozásai. Irta: Dr. DARÁS GÁBOR.A Pestkörnyék zenei kultúrája elvitathatatlanul Újpesten termi legszebb virágait Ebben a fiatal gyárvárosban a zeneművelésnek patinás midíja van, ami nem kis mértékben az Erkel-család több jeles tagjának helyi működéséből magyarázható. Erkel Ferenc fiai közül időrendi sorrendben először Erkel Sándort, Richter János után az Opera igazgatóját, a legkitűnőbb dirigenst kell megemlítenünk, mert neki már a nyolcvanas években volt Újpesten telke. Kár, hogy ezt a telket eladta s igy zenei és társadalmi életének súlypontja városunkon kívülre helyeződött. Annál vastagabb gyökérszálak kötötték Újpest talajához a legidősebb fiút, Erkel Gyulát, aki 1888-ig mint az Operaház karnagya, 1908-ig mint zeneakadémiai tanár és kiváló komponista működött. Újpestre művészbarátai csalogatták: Maleczky Vilmos, akinek felesége operaénekesnő volt; Odry Lehel, Kőszegi Károly, Eilinger József, Hajós Zsigmond, Tamássy József és mások. A falusi élet után áhítozó mester csakugyan kiköltözött Újpestre 1889 májusában s először a Győr u. 10 sz. alatt (jelenleg baptista templom a Kolozsvári-t. sarkán) lakott, majd a Deák-utcai Troján-házba (akkor Dailer-ház) költözött át. Fent említett barátai révén ismerkedett meg dr. Nádaskay Béla főiskolai tanárral, Vuskits József Mór főfelügyelővel, Langer Viktor bazilikai karnaggyal, Gáll János zeneszerző-tanárral, Ugró Gyula későbbi polgármesterrel s ebből az érintkezésből született meg — sok kiváló egyén bevonásával — az Újpesti Zenekonzervatórium alapításának gondolata. Erkel Gyula Újpesten széleskörű zenei munkásságot fejtett ki. Műveinek felsorolása — egy négyfelvonásos ballet, kísérőzene az Ember Tragédiájához, A Falu rossza, Tolonc, Csongor és Tünde zenei részének összeállítása, súlyos aranyakkal kitüntetett énekkari kompozíciók stb., valamint országos tevékenységének méltatása nem lehet e speciális tárgyú értekezés feladata. Érdekelheti azonban az újpesti közönséget, hogy ő volt a konzervatórium „Sziklája" ; ő hozott ki mesterien megrendezett hangversenyekre fényesnevű pesti művészeket, pl. Reiner Frigyest, Sándor Erzsit — aki az ő tanítványa volt, — Székelyhidit, Bartókot. Nagy ünnepek zenés miséit hosszú éveken át az ő buzgalma irányította. Újpesti tanítványai közül kiemeljük Szelepcsényi Linkét, aki a drezdai Residenz-Theater koloraturértekesnője lett és Diósi Bertát, a budapesti Operaszínház művésznőjét. De az újpesti társadalom nemcsak művészetéért, hanem nemes jelleméért is bálványozta a mestert. Sereg ingyen növendéket nevelt. Fölfelé csontkeményen-büszke, lefelé demokratikusan-egyszerű, humánus ember volt. Liszt szerette, Delibes rajongott érte. Kedves kávéházainak törzsvendégei — az Árpád- és Váczi-út sarkán álló néhai Széchenyi-kávéházba, meg a Brück- (mostani Kör-) kávéházba lárogatott karambolászni — tiszteletteljes mosolygással emlegették, hogy Erkel Gyula megint kicsavarta az ostort egy brutális bérkocsis kezéből, mert nem tűri az állatkínzást. Halála hírére — 1909 márc . Szerző tanulmányát a Conservatorium most megjelent Értesitőjéből vettük át. 22. — fekete posztóba vonták asztalát, dákóját eltörték Sokáig itt élt Újpesten a legifjabb Erkel-fiu is, Erkel István postafőfelügyelő, a konzervatóriumnak egyideig alelnöke. Ő nem örökölt kiváló zenei talentumot, de zeneértő széplélek volt, aki intelligenciáját olykép váltotta aprópénzre, hogy pl. a La Grange-áriát mint nőimitátor hajszálpontossággal végigénekelte. Deákutcai háza a művészvilág meghitt otthona volt, mert a gazda nemcsak a hangszínek, hanem a konyhai izek és szagok keverését is virtuóz tökélyre emelte. Erkel Gyula lánya, Erkel Sarolta következik fölsorolásunkban, a jeles Chován-növendék, aki azonban meszsze, igen messze elszármazott tőlünk. Jelenleg a marosvásárhelyi áll. zeneiskola zongoratanárnője. Kiváló zongorapedagógus lánya, Erkel Sárika Mezőtúron működik, fia pedig egyike ünnepelt olimpikonjainknak. Az Erkel-név tehet a harmadik, sőt negyedik generációban is jócsengésű. A más vidékekre szakadtakkal szemben ma is városunkban lakik Erkel Ferenc két unokája. Erkel Sándor az egyik, Erkel Gyula elsőszülött fia, aki miután a világháborút önkéntes jelentkezéssel végigharcolta, városi tisztviselőként működik, de emellett sokfelé ágazó munkásságot is fejt ki. Volt színházi karnagy, középiskolai énektanár, orgonista és az Újpesti Dalkör vezetője. Ez utóbbi egyesület fejlesztésében különösen sok érdeme van ; ő rendezte és vezényelte többek között az 1897-es jubiláris hangversenyt. Ötletes, finom kompozíciói között vannak férfi- és vegyeskarok, szimfonikus művek, zongora-krpromptok és nagy sikert aratott a Jancsi és Juliska filmszkeccs zenéjével. A másik unoka, Erkel Gyula második fia, Erkel Jenő többszörösen kitüntetett tart, honvédszázados, városi tisztviselő. Ő is tehetséges muzsikus és rutinos pianista, aki már kilenc éves korában komponáló készségével vonta magára édesapja figyelmét. Itt hangulatos, magyar ötvözetű dalokat, legtöbbnek szövegét is ő írta, a kisebb zongoraműveket s az egész sajtó fölfigyelt Masinka c. operettjére, melyet a régi Népszínház adott elő 1903-ban. Konzervatóriumunknak alapító- és választmányi tagja. Az Erkel-unokák befelé élő és zenei képességeiket úri szerénységgel álcázó emberek. Csak meghitt baráti kör előtt, — amelybe e sorok írója is tartozik, — nyílik meg a szivük és az asztalfiókjuk, hogy megfakult írások, képek, véka alá rejtett nemes magyar értékek lássanak rövid időre napvilágot. Ma, amikor a reklám szele és a tömegizléstelenség tehetségtelen törtetőket sodor magasba igaz magyar képességek rovására, kötelességünk rámutatni a valódi értékekre , ezért gondolunk hálás kegyelettel néhai Vrányi Teofil városi tanácsnokra, akinek indítványára a régi Mező-utca nevét Erkel-utcára változtatta a város, hogy az Erkelcsalád hervadhatatlan érdemei Újpest polgárságának emlékezetében soha meg ne fakuljanak. Eladó gyümölcsös, 204 négyszögöles gyümölcsös Pestújhelyen, Adria utca 23. sz. alatt eladó. Bővebbet: Rákospalota, Gróf Tisza István utca 14/a. Telefon: 2-954-39. SALGÓ JENŐ Telefon: 2-954-39. fornér, enyvezett lemez és keményfa kereskedelmi vállalat ___ ÚJPEST, KIRÁLY UTCA 54. SZÁM. _____ Saját termelésű dió, bükk, jávor, cseresznye és körte a legolcsóbb árban. Műfornér már 2 és fél fillértől felfelél 1937. július 3. Iskoláinkról. — Beküldött értesítők. — II. Újpesti Leánygimnázium. Az újpesti M. Kir. Állami Kanizsay Leánygimnázium értesítőjét az 1936/ 37. tanévről közzétette dr. Lersch Ernő tanügyi főtanácsos, igazgató. Az ügyesen szerkesztett, könnyen áttekinthető munka teljes betekintést nyújt az I.—II. a Leánygimnázium, III. Vill. a Liceum külső és belső életébe. Mindjárt az első lapon megkapjuk Kanizsay Dorottya rövid jellemrajzát és példaképét az ifjúság elé állítva. „Az iskola múltja“ c. rovat beszámol az eddigi igazgatókról és tanárokról, ezután a tanártestület névsorát, munkakörét, társadalmi és irodalmi működését olvashatjuk. Az iskola belső története élénk volt. Különösen megragadja az olvasó figyelmét, hogy a nevelés terén az örök eszmék szolgálata mellett „minden alkalmat felhasználtunk a hit által megszentelt bensőséges családi élet fokozott hangsúlyozására." Ezekre a tudósító már csak azt mondhatja, hogyha ez sikerült, akkor jó uton jártak s mindent elértek. Nyugalomba vonult Lányik János r. tanár, ki az iskola alapításától kezdve tagja volt a testületnek s „főleg a megalakulás nehéz éveiben tett kiváló szolgálatokat az iskolának nyugodt ítéletével és bölcs életszemléletével.“ Ugyancsak nyugalomba vonult Membrez Cecil r. tanár. A szép ismertetés mellett különösen ez ragadta meg a figyelmet : „Ő valóban elmondhatja magáról, hogy szeretetet vetett és szeretetet aratott.“ A hivatalos iskolalátogatások a felsőbb hatóságok teljes elismeréséről számolnak be. Működtek a különböző ifjúsági körök, több szakosztállyal, irodalmi és történelmi szakosztály, természettudományi szakosztály, volt szavalóverseny, stb. stb. Örömmel értesülünk, hogy van Ifjúsági Segítő Egylet, Honleány sportkör, Vöröskereszt egyesület, gyorsíró kör. Az iskolai ünnepélyek műsora komoly teljesítményekre enged következtetni. Rendkívüli tárgyként tanulták a latint V.—Vili. Volt német és francia társalgási gyakorlat, fizikai gyakorlat, női kézimunka, karének, sőt tánc is állandó tanári felügyelet mellett. A tanulmányi kirándulások közül különösen kiemelkedik Miskolc-Aggtelek-Lillafüred megtekintése, melytől más és más tanulók fényképfelvételei és Szávay Edit ill. o. színes, élénk leírása tanúskodik. A változatos, minden iskolai vonatkozást felölelő értesítőben a természetvédelem mellett kitűnő ismertetés: az iskola és szülői ház rovat. Régi panaszt olvashatunk a tantestület részéről: „a legtöbb szülő semmi más után nem érdeklődik, mint az érdemjegyek iránt.“ Erkölcs, fegyelmi, tanulmányi és egészségügyi állapot szempontjából is megtette az iskola kötelességét. Az osztályzatokat nézve egy fiúgimnáziumi tanár nagyon is megirigyelheti a sok szép bizonyítványt, node valóság is, hogy a lányok szorgalmasabbak, igyekvőbbek. Különönösen megragadhatja az értesítő olvasóit e tájékoztató a jövő évre c. rovat következő sorai. „Okvetlenül megkívánjuk, hogy a tanulók az iskolában előírt minta szerint bárhol beszerezhető intézetiruhát és kalapot hordjanak és a tornaórákon is az előírt tornaruhában és tornacipőben jelenjenek meg. A télikabát sötétkék legyen, tetszésszerinti szabással és minden ruhadarabon legyen rajta az intézetben beszerezhető „K. D.“ intézeti jelvény. — Minden tanulóra kötelező a sötétkék magyaros intézeti ünneplő formaruha. Az előírt mintát a tanulók az iskolától megkapják. “ Beszámolónkban foglalkoztunk az iskola belső életével. Az idézett sorok pedig azt mutatják, hogy a magyaros érzés, a múlt megbecsülésére.