Pannonhalmi Szemle 1930
Könyvismertetések - Molitor: Aus der Rechtgeschichte benediktinischer Verbände. Schermann Egyed
voltak, majd csak erkölcsi és eszményi, ugyanazon törekvésen alapuló,egyesülések, majd igazi jogi és szerves alakulatok. A tudós Molitor apátúr az erkölcsi egyesülésekből indul ki, melyek egyes kolostorok átmeneti nehézségei miatt a szomszédos apátok által való támogatás, a monasztikus szokások kialakulása és a testvérületek által létesültek. Majd tovább haladva kimutatja, hogy egyes kolostorok mások oltalmába menekültek és ezeknek tulajdonává lettek. Más egyesülések több kolostornak formális uniója, egy apát vezetése által létesültek, főleg a kettős (férfi és női) kolostoroknál. Ismét más egyesülés újabb települések által létesült, melyek az anyakolostor cellái voltak. Ezen egyesülések közt a legnevezetesebb Clugnyé volt, mely igazi központosított kormányzat által tűnt ki. A cisztercitáknál is központosított kormány volt, de nem a tulajdon kolostorok és cellák alapján, hanem a filiatio alapján. A kamaldoliak egyesülése már igazi jogi személyiséget létesített. Ezután már az egyház is beavatkozott a dologba. A 4. lateráni zsinat (1216.) az apátoknak háromévenként megtartandó tartományi káptalanját rendelte el, miáltal területi meghatározást adott az egyesüléseknek. Ilyen apáti káptalanok különben már a ciszterciták előtt is ismeretesek voltak A középkor vége felé többféle congregatió alakult. Legtekintélyesebb lett a S. Jusztina de Padua, főleg miután Monte Cassino is csatlakozott és azóta cassínóinak is nevezték. De nevezetes volt a német bursfeldi is. Míg az előbbi a kommenda-rendszer kiküszöbölése végett erősen központosított és teljesen demokratikus volt ideiglenes elöljárókkal, addig a bursfeldinek alkotmánya jobban ragaszkodott a középkori hagyományokhoz. A trienti zsinat megújította a 4. later.-zsinatnak határozatát és azóta az egyes országok határain belül, tehát területi alapon, számos congragatío alakult, még pedig kettős typus szerint: egy részük foederalisztikusan, másrészük központosítva volt szervezve. Habár ezek a fejlődések és alakulások jórészt már Heimbuchernak nagy művéből, Die relig. Orden u. Kongreg, der kath. Kirche, 2. Aufl, 1907., valamint a Herder-féle Kirchenlexikonból is megismerhetők voltak, mégis Molitornak érdeme, hogy ezeket a fejlődéseket több anyagnak felhasználásával jogilag élesebben megvilágítja, amenynyiben ezen jogi szempontból dolgozta fel a bő anyagot. Gyengéje a munkának, hogy nincs jobban tagolva, hanem igen hosszú paragrafusok minden különösebb tagolás, számozás és megkülönböztetés nélkül tárgyalnak végig egy-egy kérdést, ami fárasztóvá teszi az olvasást és nem nyújt könnyű áttekintést. A 325. lap utolsó sorában 1550 helyett 1500 olvasandó. A magyar congregatióval túlságos mostohán bánik a szerző. Schermann Egyed: Antike und Christentum. Kultur- und Religionsgeschichtliche Studien ton Dr. Franz Joseph Dölger, Professor der Kirchengeschichte des Altertums, der christlichen Archäologie und Patrologie sowie der allgemeinen Religionsgeschichte an der Universität Breslau. Band. I. Heft. 1., 2., 3., 4. Münster in Westfalen, Aschendorffsche Verlagsbuchandlung 1929. — Egy fűzet ára 5 RM., előfizetés esetén 3.75 RM. Dölger professzor, kinek a '„' " című műve az archeológia és vallástörténet köréből osztatlan elismerésre talált, ilyen irányú tanulmányait, cik-