Pápai Hírlap, 1992 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1992-10-12 / 19. szám
5 A filiszterbosszantás gyönyörűsége Nem csekély feltűnést keltett nemrégiben a televízió népszerű showműsorában két székesfehérvári fiatalember szereplése. A csintalan ifjak a nagy nyilvánosság előtt beismerték, hogy egy koranyári éjszakán saját kezűleg „rajzolták” az útmenti búzatáblába a később oly nagy feltűnést keltő gabonakört. A grandiózus „szívatás” várakozáson felül sikerült: a szokatlan látvány észlelése után a természetfeletti jelenségekre kiéhezett emberek ezrei zarándokoltak a helyszínre. Tekintélyes tudósok rafinált műszerekkel vizslatták a szabályos körben letarolt búzát, s végül komoly képpel kinyilatkoztatták: a különös nyom csakis földönkívüli űrhajó leszállóhelye lehet. A felajzott helyi lakosok közül sokan látni vélték az idegen űreszközt, sőt még egy olyan csodabogár is akadt, aki a szagukról azonosította a titokzatos földönkívüli lényeket; nem kétséges, hogy néhány nap után már maguk is szentül hitték az egész baromságot. A paranormál jelenségekre fogékonyak a gabonakor közepén lótuszülésbe merevedve, földre szegezett tekintettel meditáltak, mondván, ha már egyszer így alakult a dolog, hát potyáznának egy kicsit, vagyis megpróbálnak energiát meríteni a csodalények hűlt helyének láthatatlan kisugárzásából. Úgy hírlik, most perbe fogják az egykori nagy tréfacsináló, Tül Eulenspiegel mai követőit. A búzatábla élelmes tulajdonosa félmillió forintnyi kártérítést akar kicsikarni a fiúkból. Meglepően szerény igény ez, hiszen gondoljunk csak bele, hová fejlődhetett volna a dolog, ha nem fedi fel tettét a két pemahajder. Még néhány nap, és megjelennek a búzatábla mentén a lacikonyhák, a sörösbódék, a bóvliárusok, majd a második hullámban játékautomaták jönnek, örömlányok és alkalmi pénzváltók érkeznek csapatostul. Aztán egy élelmes vállalkozó felépíti a helyszínen az első panziót, amelyet természetesen követ az első szupermarket, az első éjszakai mulató. Beindul az ingatlanpiac, és hamarosan komoly kis idegenforgalmi centrum alakul ki, fejlett infrastruktúrával, jelentős nyugati vendégsereggel.Könnyen lehet, hogy száz-kétszáz év múltán jeles búcsújáró- és zarándokhellyé nőtte volna ki magát az egykori diákcsíny helyszíne. Lám, mennyi széptől és jótól fosztottak meg az utókort a két ifjonc felelőtlen fecsegése. Azért nekem mégiscsak rokonszenvesek ezek a kópék. Hajdanvolt, boldogabb korok hangulatát varázsolta megsavanyodott világunkba ez a szellemdús diáktréfa. A két vagány srác nem kevesebbet művelt azon a júniusi éjszakán, mint a vaskalapos tudálékosságot és fontoskodást billentette jól fenéken. A nyárspolgári butaság és a túltengő tekintélyuralom ellen csak egy orvosság van: ha közröhej tárgyává teszik. Azért, ha úgy adódna, hogy a bíróság elmarasztaló ítéletet hoz, ne csüggedjetek fiúk! Nem vagytok egyedül. SZI PÁPAI HÍRLAP A lakosság többsége nem pártolja az agresszív politikát —beszélgetés Konrád Györggyel— — Hadd kezdjem egy személyes jelleműveletet. Azt legalább elértük, hogy az gó kérdéssel.Gyakran elhangzik ma az írók egymás között türelmesebb inírókról, hogy akik annak idején beleszonyban vannak, s fogják tudni a hia lecsöppentek a politikába, nehezen találgást folytatni, ha béke lesz — de most nak vissza az irodalomhoz. Ön is így van sem az írók lőnek, ezzel? — A Demokratikus Charta tüntetése— Én ingázó vagyok. Vagyis időmnek szónokaként a szélsőjobboldali vejava részét az íróasztalomnál töltöm, deszélyre hívta fel a figyelmet. Beszédében néha kicsapok egy-egy portyára. Össze részletesen szól a fenyegető jelekről, egyeztethetőnek tartom ezeket a dolgok ugyanakkor mégis bizakodó. Mire alakat, és nem gondolom azt, hogy az pózza ezt? embernek szigorúan csak egy valamit . Azt gondolom, hogy a magyar laszabad csinálnia, hiszen az egyik meskosság többsége józan, középutas, beterségünktől okosodik a másik és félkekereső, nem agresszív politikát pártolódítva. Egyetértek azzal, amit Havel Amelyik párt ezt az igényt teljesíteni mondott, lehet ezt úgy csinálni, hogy az tudja, az fog győzni a következő válaszember a két lovat egy kocsiba fogja, tásokon. A Csurka-vonal az MDF-en — Milyen könyvön dolgozik most, s belül a folytonos támadás, tisztogatás, mikor olvashatjuk? leváltás, a helyzetek elbizonytalanítása—Nemrég készültem el egy esszékonak irányába megy. Úgy képzelem, ez a tetemmel, s egy terjedelmes regény köztöbbség részéről nem élvez támogatást szepén tartok, s nemcsak így képzelem, de a tapasz— Miről szól a regény? tálatok is ezt mutatják, a közvélemény— Ezt sohasem árulom el, kutatások például, de az is, hogy a —Akkor talán szabad találgatni Spi- szélsőséges, demagóg politikusok egyére György nemrég azt mondta, hogy a ni körzetben nem tudtak bejutni a párrendszerváltás után az írók nagy része lamentbe. Én azt gondolom, hogy ez a válság aia került, mert nem találja azt a tendencia nem változik meg, s Csurka szemszöget, nézőpontot, amivel a már István is tart attól, hogy a választásokon megközelíthetné. Mi erről a véleménye? nem fognak jól szerepelni, ezért ment el . Ez biztosan nem könnyű, mert sok egy ilyen erőszakosabb irányba. Azt dinaivitásunkat kell utólag korrigálni, de szt, ha minden fontosabb tömegtájékozón általában nem azon szoktam gondoltatási eszköz az ő kezükben lesz, azáltal kodni, hogy mit lehet, hanem, hogy mit alapvető agymosást tudnak végrehajtatudok csinálni. E tekintetben nincs mi. Ez egy naiv elképzelés, de hát megszokom válságot átélni. Persze nekem felő izgalmi állapotban ide is el lehet sem olyan könnyű a tisztánlátás, de pró jutnibálkozom. Hauber Károly — Tehát napjainkról szól a regény? — Belelóg. Én mindig hosszabb időtávon gondolkozom, csúszkálok előrehátra. — Ön a nemzetközi PEN-klub elnöke is. Mi a szerepe ennek Európában, menynyire tudja kivenni a részét a népek közötti megbékélésből? — A PEN-klub egyik fő tevékenysége azon túl, hogy összehozza az írókat, s az irodalom számára érdekes témákat megvitatjuk, az, hogy védelmezi a bajba jutott kollégákat. Van egy „írók a börtönben” nevű bizottság, amely folyamatosan számon tartja, hogy kinek milyen baja esett a világban; határozatokat hoz, tiltakozik, melyeket elküld a kormányoknak, az államfőknek, az ENSZ- hez. Én pl. elég rendszeresen küldök tiltakozó táviratokat államfőknek. Van oka tiltakozni a PEN-nek, mert az elmúlt évben 120 írót, újságírót öltek meg a világ különféle részein. Szerencsére ilyen nálunk és tőlünk északabbra nem történt, de Jugoszláviában 30 embert öltek meg mesterségének gyakorlása közben, jobbára újságírókat. Jugoszlávia tekintetében már sok mindent csináltunk, ez kb. úgy sikerült, mint a nemzetközi szervezetek egyéb békítő A pápai FIDESZ kíváncsi a fasizmus Lőrincz Miklós-i értelmezésére A FIDESZ pápai csoportjának ügyvivői (Polgárdy Imre, Mike László, Mészáros Szabolcs) szerkesztőségünkbe is eljuttatták azt a nyílt levelet, amelyben az MDF elnökének legutóbbi számunkban megjelent interjújára reflektálnak. Mint elmondták, az késztette őket a „Nyílt levél" megírására, mert „a Pápai Hírlap hasábjain eddig még nem jelent meg vélemény a Csurka-interjúról”. A levélben hangot adnak abbéli reményüknek, hogy Lőricz Miklós válaszai a kisebbségi véleményt tükrözik, mind a városban, mind az MDF körében. Egyetértenek ugyanis Debreczeni József MDF-taggal, aki szerint az írás bizonyos elemeinek halmaza nem más, mint „komplett náci ideológiai alapvetés”. Lőrincz Miklós ama kijelentésére, hogy „a fasizmus egészen más” a következőket írják: „Ezúton nyilvánosan, tisztelettel megkérjük, ismertessen meg minket a fasizmus lőrinczi definíciójával”. A nyilatkozatnak azt a részét, amelyben az MDF elnök elmondja, hogy több értelmiségi a tanulmányt olvasva belépett a helyi MDF-be elfogadják, ám ennek kapcsán a következőket kezdeményezik: „Mi most nyilvánosan meghívjuk az a bizonyos értelmiségi sokadalmat egy közös beszélgetésre, ahol módunk nyílva megismerni részletes véleményüket is”.