Pápai Közlöny, 1892 (2. évfolyam, 49-66. szám)
1892-08-28 / 49. szám
Közérdekű független hetilap. — Megjelenik : minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes számára 15 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatali Szt.László-utcza 247. sz. — és nyilt terek felvétetnek a kiadóhivatalban. — Kéziratok vissza nem adatnak. Y Hirdetések r ^^ TARCZY. A „Polgári kör" éves története. — Irta és a „P. K." 25 éves jubileumán Szt.István napján felolvasta : MOLNÁR BÉLA. Midőn a polgári kör választmánya felém irányuló megtisztelő bizalmának engedve, elvállaltam a felolvasás megtartását, nagyon jól tudam, hogy a kör múltját nem ismerem úgy, mint azok, kik életének szemtanúi voltak s nem titkolhattam el magam előtt ama gyengeségemet, miszerint nem tudok kis dolgokból eseményeket elővarázsolni s talán a bizalommal járó várakozásnak sem felelhetek meg. De elfogadtam mégis, mert szeretem a polgárokat, szeretem a polgári kört s oly testületnek sem, mely érdemes az áldozatra, melyet ismeén hoznék, ha vállalkozásom esetleg sikertelen lecke,s ha talán néhány oly igazságot mondanék ki, mely részben is kedvezőtlen fogadtatásra találna. Igy hát ne várjanak sokat m. t. uraim, én Önöknek ez alkalommal csupán tűrhető negyedórát akarok szerezni s ezzel meg is leszek elégedve! Önök?Önök talán szintén, amennyiben nem sokáig fogom untatni. Tisztelt Uraim ! Jól emlékszünk,hogy hazánk a mult, 91. évben országszerte megülte a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Mi, a jólalvók. (II.) A megye három választókerületének ellenzéki képviselője van. De van-e szervezett párt ? Ha az ellenzék létét tettekből akarjuk megállapítani, ha az ellenzéket a tanácstermekben, a különféle bizottságokban, a ' Szélet külső nyilvánulásaiban keressük, úgy sajnos, azt kell feleletül adnunk, hogy nincs. Mert az olyan „ellenzéki" felszólalásokat, minőket városunk több képviselője szokott a közgyűlési teremben elkövetni s melyekkel — ellenzéki voltának hangsúlyozása után — szépen segít a már hatalmasok szekerét tolni, nem pótolhatják azt az ellenzéki szellemet és szereplést, melyre az alábbiak szerint, a megyének oly nagy szüksége volna. S ha ezektől az álkivételektől eltekintünk , minden simán, ellenmondás nélkül folyik, — senki sem talál kivetni valót a hatalom birtoklóinak bölcs intézkedéseiben, — valóban azt hisszük, hogy ez a megelégedés megyéje. De bezzeg más képet nyerünk, ha a tanácskozási termek bűzhödt levegőjét elhagyva kilépünk az utczára, ha bejárjuk a megyét, megkérdjük a gazdát, iparosokat, a szellemi munka embereit. Ekkor kitűnik, hogy mennyin bűzlik Dániában, ahol soha sincsen alapos Nem hallunk mást panasznál, tisztogatás, elégedetlenség nyilvánulásánál — egyszerre megváltozik a kép s az egész megye ellenzéki szelleműnek jelentkezik ! Vájjon melyik kép a valódi s vájjon mi magyarázza meg e sajátos ellentétet ? Az első kérdésre könnyű megadni a feleletet ! Mert bár elismerjük, hogy a képviselőtestületek, bizottságok stb. közérzület kinyomatai kell hogy legyenek a — in theoria — de in praxi még sincs igy. A hatalom sajátszerű bűvköre megszelídíti az otthonukban legéktelenebbül lármazókat, — s így ezek viselkedése lehet mértéke önérzetük hiányának, de nem a közvéleménynek, nem a polgárság valódi érzületének. S hogy ez érzület csak ellenzéki lehet, vajh ki csodálná ? Nem érzi-e a szegény adózó polgár a mai rendszer hiányait, bűneit ? Nem ,győződik-e meg napról-napra, hogy orránál fogva vezetik? Hiszen még a mai rendszer legfanatikusabb hívei is kénytelenek bevallani e bűnöket s csak azzal állanak elő, hogy e bajokon éppen csak a mai rendszer segíthet! A mi igen szép érv a lelkiismeretük megnyugtatására, de csak olyan, mint mikor valaki a pofon után a másik arczát is odatartja; — üsd meg azt is, így helyreáll az egyensúly ! A legutóbbi képviselőválasztásoknál láttuk, hogy a 4 kormánypárti kerületben — közte Pápán is, mint azt már több czikkben megírtuk — mennyi az ellenzéki ember s hogy a hatalomnak mily erőfeszítésébe és „kiadásába" került jelöltjének megválasztása. Van tehát ellenzéki ember elég? Honnan van ergo mégis, hogy ez ál-Istvánnak születése 100-ik évfordulóját. A hálás kegyelet nyilvánításában mi sem maradtunk el. Mert köztudomású dolog, hogy az egész hazáé volt ő, annak szentelte egészen az önfeláldozásig minden, tehetségét, lerakta hazánk jólétének alapjait, szivet teremtett hazánk testébe,és habár Mózesként nem vezethette isábe népét az igéret földjére, megmutatta az utat, melyen haladni kell. De én tulajdonkép nem is ezt akartam mondani, hanem hogy ő addig küzdött szóval a szellemi egyesülésért, míg buzdutására, kezdeményezésére létesültek a casinók. S midőn mi e napon összegyültünk, hogy megüljük a kör 25 éves jubilelumát, akkor legalább egy parányival mi is hozzájárulunk azon soha el nem pusztuló emlék felállításához, melylyel a nemzet a haza nagy férfiainak tartozik s mely a hála, kegyelet, s példája követésének háromságából áll. Ne vegye ezt senki nagyzásnak : a polgári kör Széchenyi szavainak hatása alatt keletkezett, s ma nem 25 éves, hanem 50 éves jubileumát tartja, változtak keretei, szomorú, viszontagságos éveket ért meg, nem valósult jelszavakért egy időben feláldozta önállóságát, de azért ujjáalkotva áll és és ma is s korával gyarapszik ereje. A harminczas években Széchenyi buzdítására alakult meg néhány s köztük 1834-ben a pápai u. n. uri Casino is. Nem maga választotta az uri nevet, nem is szerepel ez jegyzőkönyveiben, ugy látszik, hogy a közfelfogás, a közvélemény nevezte talános ellenzéki szellem az lében érvényre jutni nem tud ? ügyek vite-Megadtuk már részben a feleletet az imént, mikor utaltunk a „hatalom bűvkörére". Mert sajnos, de úgy van, Magyarországon rendkívül elterjedt a hatalom előtt való meghajlás lealázó divatja! Minek is keressünk sok példát ! Csak tessék megfigyelni, mikor egy miniszter, vagy mit miniszter, csak egy miniszteri tanácsoska is megjelen valamely vidéki városban hivatalos vagy nemhivatalos ügyben ! Ilyenkor csak egy párt van, az ünneplők és hódolók pártja s a legmézesebb dicsbeszédet bizonyára valamelyik mellveregető ellenzéki mondja. Hisz csak a mult hetekben meg az a mulatságos kis história, történt hogy városunknak 30—35 polgára (voltak ellenzékiek is köztük) egy bájosan mosolygó képviselő jóbarátjának a fogadására kisiettek a vasútra és sippal-dobbal fogadták az illetőt, aki nem tudott hova lenni csudálkozásában, mert ő ilyet még nem látott. Lehet az is, hogy a két úr a győri indóházban fogadott, hogy egy sürgönyre is lesz Pápán elegendő mondvacsinált lelkesedés. És az illető jó urak csak azután tudták meg, hogy tulajdonképpen milyen jó strohmandlik voltak ők. Ilyen divat járja minálunk. És ezt a divatot tudják a potrohosok, akik mostanában a húsos fazekakat őrzik nagy féltékenyen. Tudják, mint kell mézes madzagot adni a legvéresebb szájú atyafiaknak — s ez egyszerre csak azt veszi észre, hogy annyira benne van a hatalom érdekkörében, hogy immár elvesztette kritikai elegy, azon hatásnál fogva, melyet a casinó reá gyakorolt s ezen hatás alatt a pápai polgároknál áthatotta őket is az egyesületbe tömörülés szükségességének érzete, nem léptek be a casinóba, hanem 1837. tavaszán polgári casinót alakítottak. Igazgatója a polgárok feje, a polgármester volt. Kik és hányan voltak tagjai, arra nézve semmiféle adat nem állott semre, de bizonyos, hogy a kezdet rendelkezőnehézségeivel küzdve sokat vándorolt, míg végre igen kedvező feltételek mellett a Zichy-féle uradalmi házban találta meg állandó lakását. Élő tanuktól tudom s a Casino történetéből, hogy grf. Esterházy Károly a városnak bérbe adta az uradalmi jövedelmeket, kikötvén, hogy a város a Zichy-féle ház emeletét, néhány boltját csekély s e mellett fel nem emelhető haszonbérért adja át a polgári Casinónak mindaddig, mig a város és Casino szerződése tart. A házhoz korcsmáltatási jog is, volt kötve, mely középszámban legalább évi 100 frt jövedelmet hozott. A mint igy a polg, Casinónak megvolt csinos s olcsó lakása,hozzáfogott berendezéséhez. A kellékeket a városi árvapénztárból kölcsönkért 4800 váltó (1928 p. írtért) vette. Nem is feledkezett meg a p. Casino főuii jótevőjéről. 1846-ban hálából nagy olajfestményen örökítette meg arczképét s nagy ünnepséggel leleplezte. Az arczkép az egyesült Casinóé lett, mióta pedig a Casino tagjai abból egyenként kiléptek polgári vagy kilépettek, a mai Casinó tulajdona. A polgári Casino, tekintve, hogy mag*