Pápai Lapok, 1874 (1. évfolyam, 1-35. szám)

1874-09-19 / 21. szám

A pápai jótékony nőegylet, lövész- i­s­m­e­r­e­tt­e­r­j­e­s­z­t­ő é­s a p­á­p­a­i önkéntes t­ü­z­o­lt­ó­e­­r­ü­l­e­t A lap szellemi részét illető közlemények a szerk­esztő falvásár*a­ kápolnatér 1246. sz. a. küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszól­lamlások, a kiadói teendőkkel megbízott Waj­ch­t.S Italból úr könyvkereske­désébe, megyeházzal szemben, intézendők. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy íren. Tar­ ta Llnul • Felsőbb népiskola-e vagy polgári is­kola? 11. — Cselédeink — Igazolás. — Sopronban a tűzol­tók nagy­gyűlése. — Tű­zoltóegyletbe meghívás. — Törvény­széki csarnok.— Voltaire, és Housseau.— Népdal. — Az utolsó Árpád. — Aliért dobogsz ...— b­udapesti remillisoentiák.— Levelek a nővilág­ból. — Különfélék. Félévre ."­ II. Negyedévre I II. 30 k. A 3l­i*ílol OSÍJ díja le a három­szori h­asábozott pehl síiivrt egyezer hirde­tésnél (i kr. kétszer hinli­tésn­él ;i kr. három­szori hirdetésnél .­ kr. és a többszöri hir­detésnél lehető árleengedéssel s­ám­ítatunk. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. •5* <3 Felsőbb népiskola-e vagy polgári iskola? ír. tekintettel városunk különböző alkok)­elemeire, elnézve ÓtÖ a törvény nyílt és határozott utasításától, nekünk is, saját természetes viszonyaink és kö­rülményeink miatt, nem felsőbb nép, de egyedül polgári iskolára van, még­pedig ége­t­ő s­z­ü­k­s­é­g­ü­n­k. Lássuk csak. A nem ötezer, de tizenötezer népességű városunk­ban van egy nagy tömeg józan eszű, azonban szak­májában tanulatlan s külgazdasággal foglalkozó népünk. Ezen­ termelők között sokan kertészkednének és szőllőt is művelnének, de nem szerencsés eredmén­nyel, mi­vel a szőllőművelésnek még az abc-jén is alig es­tek k­il. Vannak városunkban számosan, mintegy 544-en, iparosaink, még­pedig ács 45, kőmives 75, asztalos 33, cipész 86, csizmadia 116, szabó 68, lakatos 7, fazekas 14, kőfaragó 4, —­kiknek számára nálunk nincs tanintézet, róluk tehát szakukba vágó semminemű kép­zésben sincs gondoskodva. Igényeiket a felsőbb népis­kola soha és semmikép sem fogná kielégíteni, mert az (Lásd XXXVIII. B. 64 §.) inkább földmiveléssel fog­lalkozó, szerényebb igényű falusi községek érdekeinek törekszik megfelelni. S végre vannak még körünkben szatócsok és ke­reskedők is, összesen 66-an, akiknek lelki szükségeiről egy nagyon szűkkörű magán kereskedelmi iskola akarna gondoskodni, de bizony jóakaratánál tovább vinni nem tudja. Városunknak gazdászattal, ipar és kereskedéssel fog­lalkozó polgárai ez idő szerint tehát semmi megfelelő, annál kevésbé szakiskolával sem bírnak,­­ ami egy­felöl hátráltatja is óhajtott előbbre meneteleket. Hogy a létező két gymnasium nem nekik való, és hogy így hivatásszerű vágyaikat sem elégítheti ki, igen termé­szetes, mert a gymnasium a tüzetesen tudományos pá­lyára, a kiválóan értelmiségi osztálynak készít elő egyé­neket. Ezért, az említett társadalmi köreink nem is ke­resik föl, nem vágynak bennök képeztetni, mert nem találnák föl a céljaikra szükséges eszközöket. De már meglepőleg népünknek való, és említett társadalmi köreink igényeit fogná kielégíteni, a közok­tatási törvény szerint is felállítandó, polgári iskola. Mert tantárgyai lesznek a fiúk számára: a felekezetek által külön ismertetett hit és erkölcstanon kívül, az anya­nyelvből az olvasási, alak és irály­tani gyakorlatok, az irodalom rövid ismertetésével, — a német nyelv, — menyiségtanból a számműveletek minden neme, befe­jezve a váltó-évjáradék-törlesztési számítások, biztosí­tási s takarékpénztári intézetek ismertetésével, a mér­tani tanulmányok pedig kiegészítve a tér és épületraj­zok készítésével, felszínmérési, alagcsövezési, mocsár­szárítási ismeretekkel, — a könyvvitelből a gazdasági és kereskedői egyszerű és kettős könyvvitel alapvonalai és gyakorlati kezelés módja. Továbbá a mér­­és természettani, polgári földrajz, földabroszok készítésével, a világ és Magyaroszág tör­ténete, és főbb vonalaiban rövid statistika a magyar birodalomról. A terményrajz mind három ága, alkal­mazva a mezei gazdaság és iparra, ugy a vegytan és 21

Next