Pápai Lapok, 1876 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1876-06-03 / 23. szám
A zsarnokok s intézményeik elpusztultak a IV liöl: a meggyújtott máglyák kialvának, de a szellem, az igék és eszmék élnek, égnek, lo Imgnak ma . Keresztelő János feje porba hullt, de eszméi tovább húzódtak, a szellemerkölcsi fejlődés nagy folyamaban ma is ott vannak, hatnak, termékenyílnek, működnek. Az apostolok szóltak, a nép hallgatott. A pünkösti tüzes nyelvek zengése százezrek keblében talált azonnal viszhangra. A kor szelleme szárnyaira szedte a, idő által megérlelt eszméket: újra zengett az ír szava, mint hajdan a paradicsomban, s a jó és gonosz tudás fájának gyümölcsét megízlelt emberiséget többé nem kizárni, hanem inkább beédesgetni akarta a szabadság s világboldogság paradicsomába. T ette r ö. h i I. lel k e s e d é s. k ö z s z e 1- 1ni csudákat müveinek ma is. — E piinkösti lizes nyelvekre volna szüksége szegény hazánknak, Magyarországnak is. Az idő folyama egyre harsogva zúg: szükségleteink egyre szaporodnak, a kor irányának s követelményeinek ellent többé nem állhatunk, de nálunk a pünkosli hites nyelvek: a hit, tetterő, lelkesedés, még folyvást némák. Hiányzik az alkotó bátorság, a kezdeményező szellem. — Alszunk, tespedünk a régi párnákon, kullogunk a begyepesedett ősi utakon, mig a kor szelleme a magasban sebesen száll el felettünk. — Ezért oly szegény társadalmunk , politikai alkotásaink ezért oly idétlenek, korcsszülöttek, veszedelmesek. Audaces fortuna iuvat. Tegyünk már egyszer mi is valamit. A pünkösti tüzes nyelvek szálljanak már egyszer Magyarországra is. — Adjon Isten boldog ünnepet!!.... Pereszlényi János. dalmi állásunk emelését hathatósan előmozdítjuk, ha évenként egyszer, kétszer vagy többször panaszaink elmondására, óhajaink kicserélésére és tapasztalataink megvitatására összejövünk. Szavaink annál nyomatékosabbak lesznek, óhajaink annál inkább várhatnak megvalósulásra, minél többen csatlakozunk a megalakult egylethez és minél számosabban tömörülünk a szent ügy érdekében. Elmúlt már, hála a tron dviselesnek, azon idő, melyben a néptanító mostoha fia volt a hazának. Napi Iában az értelmes közönség a róma szaksajtó es által köönvösseget Or» " elhagyván, élénkebb részvéttel kisérik a néptanító és igy közvetve a népnevelés ügyeit, mint azt azelőtt tétték. Mióta boldogult Eötvösünk a népnevelési egyesületek eszméjét megpendítette, Magyarországban a nevelést és oktatást előmozdító testületek száma a •J<>i.;it megközelíti Ezen elvietek áldásdús miskoilcse mindnyájunk előtt ismeretes. Egyletünknek is alig egy havi fenállása óta 42 tagja van , mely tényt azon reményre jogosít, hogy Pápa városi és vidéki kartácsainkhoz és az i-zent tanügybarátokhoz intő ! Onjzett eme jelentéktelen felhívásunk sem fog nyom nélkül elhangzani. Egyesületünk csak akkor lehet életképes, működésünk tanügyünkre nézve csak ugy lehet gyin cs%/ d»» niolesözö, ha Pápa városának és vidékének minden tanítója és tanügy barátja az egylethez csatlakozása által anyagilag és szellemileg bennünket támogatni és velünk lehetőleg közreműködni iparkodik. Bizalommal kérjük tehát mindazokat, kik csatlakozni akarnak, szíveskedjenek ez iránti szándékukat az ideiglenes elnökséggel ! Pápán, a községi polgári iskolában, akár személyesen, akár levelezőlap útján tudatni. Maradtunk kartársi üdvözlettel a választmány nevében Goldberg Jakab Kecskés Mihály ideigl. jegy ő. illetgl. elnök. Felhívás Pápa városa és vidéke tanítóihoz és tanügybarátaihoz. Kedves kartársak ! A helybeli néptanítók a t. é. április 30-án tartott közgyűlésen „Pápa városi és vidéki tanítóegylet" cím alatt, városi és vidéki és azzal szeretett hazánk tan és nevelésügyének emelése céljából egyesületet alakítottunk. Fölöslegesnek tartjuk önöknek t. kartársainknak és az igen t. tanügy barátoknak, mint a népnevelés fáradhatatlan bajnokainak egy tanítóegylet célját hosszasabban körülírni. Mi lehet egy tanítóegylet célja ? Elsősorban a nem más, mint városi és vidéki népnevelésügyünket modern paedagogia színvonalára emelni. Kétségkívüli dolog, hogy ez által nemcsak a közjólét, hanem közvetve saját érdekünkben is működünk : amennyiben anyagi, szellemi és társas Tüzoltóegyleti ügy. /V pápai önkéntes tűoltóegylet tüzérsége j n ii i n*»: J-tól !>-ig;. Őrfigyelő hetiparancsnok Saáry Lajos osztályparancsnok, junius 4—!>-ig. Junius 3-án. Orp.: llerinau lál. Őrök: Kerenczy Pál, Zastrovics Sámuel, Zdravics József, Tóth Ferenc. ft ~ ft Junius 1-én. Őrparancsnok: Stemmer Ede. Örök: Csergve Sándor, Weisz »Salaimul, Szabó Ferenc, l'rim Eduard. Junius 5-én. Őrparancsnok llirNchkurn János. — Örök : Oránicz Vendel. Dobossy l'ál. Illés Antal,Müller Samu.tt Junius fi-án. Őrparancsnok: Czéh Adolf alszeri tárnok. Örök:»eböck Gyula, Kopf József, Hirschkorn Károl, Sternl József. Junius 7-én Totti József segédtiszt. Örök: Szvoboda Ede, Kejzl Ferenc, Farkas János, lendvai Sándor. Junius H-án. Őrparancsnok: Klofstädter ,Marton. Örök : Takács Ferenc, Stern János, Cziller József, Aláver Nándor. Junius 9-én. Őrparancsnok: Harthalo Iván szakaszvezető. Örök: Biringer Károl, Kerekes János, Kluin Mihály, ifj. Kelez József. Iápán, 1871. május 31-én. A parancsnokság. Ítélet végrehajtása előtt még jól meghozhatta a a szerencsétlent, gyönyörködhetett jaj kiáltásában és fájdalomtól eltorzított arcának látásában ! A szerencsétlen bűnös legtöbbször egészen szétroncsolt testtel jutott a vesztőhelyre. A kínzás elkerülése végett számosan végezték ki önmagukat a börtönben. Valóban nagyon kívánatos volt, hogy e kegyetlen, emberhez nem illő eljárásnak vége Németországban II. Frigyes porosz király vettessék. volt az első, ki e kínzásokat 1740-ben eltiltotta. Mecklenburgban 1711); Szászországban 1770; ugyanekkor Dániában; Svédországban 1772.; (Isztrakhonban 1770; Franciaországban a forradalom alkalmával 17K1>. ; Oroszhonban 1K0I. évben szűnt meg. Több német államban a Code Napoleon vetett végett e megrögzött rosz szokásnak; Angliában 111.törgy alatt, \ürtembergben l s0tt. Ihajmhonban 1N07-ben ; a s.ász herceirseiekben IS 17 és l J-ben, Hannover renben 1X22 ben lett megszüntetve Ki már a Regensburgban van, az nem mulasztja el a ..Wallhallát," a német dicsőség" templomát megnézni. Így cselekedtem én is. Walhalla már mesziről észrevehető, mivel egy jókora magaslaton fekszik. Lajos király 1S30-ban tette le alapját, s a Klenze terve szerint 1v42-ben jön bevégezve. Az épület külseje dór stili, s T>2 rovátkolt oszlop veszi körül. Az első és hátsó oszlopsor hatalmas, szorosan antik stilu, és márvány csoportozattal ellátott homlokzatot tart A Dunára, tehát délre néz.A homlokzat mezején Germánia van ábrázolva, amint a lipcsei csata után szabadságát visszanyeri ; az éjszakin pedig a Hermann-csata ; mindkettő Schwanthalertől. A belső rész ión stílben van építve, s csak egy nagy teremből áll. Az oldalfalakon köröskörül a híresebb egyének mellszobrai vannak chronoloiriai rendben Itt van Barbarossa Frigyes, Slabsburgr Ku-C«ndelt, (iitenberg, Dürer Albert, Wallenstein, Mária Terézia, II. Frigyes, Blücher, Radetzky Lessing, Mozart, Kani, Beethoven, Schiller, Göthe, Schelling stb. mellszobrai. Némely mellszobornak aláírása magától Lajos királytól származik ; igy Moser Justuse ..advocatus patriae," Klopstocke „der heil. Sans , ger," Oraniai Vilmosé „niederl. Freistaatsstitter"' i aláírással bírnak Hagyjuk el most Regensburgot, s a gondolat gyors röptű szárnyain repüljünk az újkor Athénjébe, Münchenbe ( Folytatjuk ). I Tan és nevelésügy. A közös oktatás előnye a felekezeti felett. (fölolvastatott az ismeretterjesztő egyletben IST... dir. I.1 , (10. folytatás). Ezen községi iskolai hatóság megfelel a mi iskolaszékeinknek. E községi iskolai hatóság állanak a felügyelők, nálunk tanfelügyelők felett , s ezek felett végül minden államban lehetőleg centralis hetven van egy közoktatási központi hivatal élén az illető állam törvényhozó testülete által választott főnökkel. E hivatal a közokirás állapotát s szük Ismereteit, tartja nyilván. Íme itt az oktatás n I " a község és a Nam közös ügye. A tankötelezett gyermekek nyilvántartása szigorúan kezeltetik. A kötelességét nem teljesitő szelet««» frank birságra büntettetik. Amerikaban tehát igen jól tudják, , hogy a hazának minden gyermekének közreműködésére van szüksége; márpedig azoknak nem vehet, hasznát, kik az oktatás által a természetadta tehetséget ki nem fejtik és azt, mint a törhetlen munkásság és annak eredménye közvetítőjét fel nem használják. Az egyesült állam 17 álllamában 1872-ben volt 200,000 iskola és 0,000 tanítóval, 5( K),(MK) községi felügyelővel és <S millió tanítvánnyal. A lakosság száma ezen időben 4<> millió volt. Tehát minden 1*0 lakosra és 1<0 tanítóra esik egy iskola. 1872-ben a 6z állam iskolaadója 450 millió frankot tett. Mindenesetre arany számok, melyek az emberi műveltség «egykor felépitlendő remek templomához bőanyagot nyujtanak s az embeistenség általánossá tételére fiatal illa> ;ill közre in ii kellnek. Amerikában az oktatásügyre a felekezetek csak annyiban folyhatnak be, amennyiben a tartományi felügyelők felügyelete alatt magániskolákat állíthatnak. Így a Jesuitáknak van ily magániskolája Newyork —, Baltimore, Wasingthor, Cincinnati, Saint Louis, Új-Orleans és Mobiléban. Ezen tényt igen sokan kik az ifjú Amerikának óriásilag emelkedő nagyságát irigy szemmel nézik—, Amerika egén setet pontnak szeretik feltüntetni, melyből évtizedek múlva hatalmas vihar fog fejlődni. De azon népet, melynek minden intézményen a népfenség elve vonul végig; hol minden polgár az egésznek egyenlő része s az állam kormányzatában egyenlően osztozik —; azon népet, mely az állam legdrágább érdekét, az oktatás ügyet ezelőtt több mint 200 évvel helyesen fogta fel s a község hatásköréhez számította, kiküszöbölve onnan minden felekezetességet, a mely nem fizet semmit szívesebben, mint iskolai adóját, habár a világ minden állama közt ez Amerikában bernafiryabb, azon O o %J népet, mely a legnehezebb problémát, mely miatt Európában 300 év óta hiába harcolnak — az állam és egyház megbékéltetését s a kettő illetőségének felfogását oly helyesen oldotta meg —, ezen népet nem kell többé félteni, hogy valaha a felekezetes Szerelem és cipő. (Folytatás és vége). Mintegy félévvel ezelőtt fértem, ki egyszerű sótari hivatalnok volt, hosszas szenvedés után meghalt. Nem hagyva maga után mást, mint nekem özvegyi fátyolt s tekintélyes adósságot, mely miatt hitelezői mindent, meg az én imakönyvemet is lefoglalták. Ekkor utolsó menedékem ezen szoba lett, melyet ön lát s melyet én évi 100 ft összegért béreltem ki, maradt fenn s azon remény, hogy magamat munkásságom után fentarthatom, de fájdalom kereslet nincsen s nyomorom . . . Ali! most jön a java. — Mondom, nyomorom arra kényszerit, hogy keressek egy baráti szivet kivel fájdalmimat megoszthassam. — Oh asszonyom, mondhatom, hogy bennem nem csalatkozott—mondám én, miközben szemeimmel csaknem felfaltam bájos istennőmet. Tudtam, uram, hogy önre számithatok, ée ezt az első tekintetre tudtam. Tehát látott már engem asszonyom kezdem egy ügyben. — Igen uram! — Szabad kérdeznem hol? — A . . . a . . . szinházban. ( Imi — Gondolom azt én ma már csak híréből ismerem, de városunk is, mert esetleg egy éve nem ütöttek itt színészek tanyát. Se mindegy, most adjuk a nagylelkűt. Tehát kegyed barátot keresett, — hála az égnek, mely engem az ön ut iihoz vezérelt. — Barátot uram s néhány napra jóltevet?a, már erre a szóra ugy kezdte magamat érezni, midőn a teljesen kifosztott kártyástól kérnek az árvízkárosultak számára, hogy adomány. Igen uram, őszinte akarok lenni, közvetlen szükségleteim fedezésére 50 fot nem nélkülözhetek ..