Pápai Lapok, 1900 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

Huszonhetedik év.­­.Glat^44?S5­1. szám. P­ápa város hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye K megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 85­5. Eladóhivatal, Galflbei­k Gyula p­ipirkereskedése, Föjér. Felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE dr. Előfizetések és hirdetési dija­k a lap kiad­ó hivatalához küldendők. A lap ára: Eg­ész évre 12 kor., félévre­­> kor., h­egyedévre 3 kor. Kííyes s­.íra íli­iv .i­> IIII. Az új bűnvádi perrendtartás. A mi évszázadokon át az általánosan érzett szükség dacára hazánkban létre nem jöhetett és a­­mit a negyvenes évek nagy szellemei, élükön Deák Ferenccel és Szalay Lászlóval, óriási tudásuk, lángoló lelkese­désük és ritka energiájuk mellett sem vol­tak képesek megvalósítani: a bűnvádi per­rendtartás korszakalkotó törvénye életbe­lépett nálunk az imént megszületett század első napján. Korunknak ezen legkiválóbb igazságügyi alkotása igazi védbástyája az egyéni szabadságnak és magának az ország­alkotmányának is, minden kétségen felül álló közjogi természeténél fogva, igen neve­zetes kiegészítő­ része, melynek jogállamban hiányoznia nem szabad. Egyesíti magában a legelőrehaladottabb nyugat-európai nemzetek intézményeit hazai jogfejlődésünknek tiszta szabadelvűségtől át­hatott vívmányaival. Már az elő­nyomozás stádiumában befolyást biztosít a védelemnek és a vizsgálattól kezdve mindvégig elismeri és megvalósítja a vád és védelem egyen­a­rangúságát. Ha nem elég erélyes a közvád, sértettnek érdekét a legszélesebb jog­alapon megóvni van hivatva a helyébe lépő magánvád. A törvény nélkül való bizonytalan állapot az egyéni szabadságot állandóan veszélyeztette s az eddigi eljárás során országszerte napirenden voltak a rendőrségi túlkapások. Most a törvény szabatosan körülírja az előzetes letartózta­tás és a­ vizsgálati fogság előfeltételeit. Lényegesen javítja büntető igazságszolgál­tatásunkat a kir. táblák mellé kirendelendő közvédők és a kir. járásbíróságok mellett működő ügyészségi megbízottak intézményé­vel, de kiválóképp a bizonyítékok szabad mérlegelése, a szóbelisége közvetlenség és nyilvánosság ideális nagy elveinek érvényre­juttatásával és azzal, hogy a modern vád­rendszer általános alkalmazása mellett igye­kezett ennek szélsőségeit elkerülni és az anyagi igazság érdekében némely tekintet­ben tért engedett a nyomozó elv kétségbe­vonhatlan előnyeinek is. A jogorvoslati rendszert — a szomszé­dos osztrák és német államokéval örvende­tes ellentétben — a legmesszebb menő libe­ralizmus szelleme lengi át. Odaát pl. a Lajtán túli országokban a legszűkebb kor­látok közé szorították az érdemleges feleb­bezések eseteit és most már a­ felső bíróságok gyakorlata igyekszik a tör­vénynek kiterjesztő magyarázatával segíteni a létező bajokon, döntvényekkel kitölteni a hézagokat és í­gy a vád mint a védelem jól felfogott érdekében kibővíteni a jogor­voslat megengedhetőségének eseteit. Nálunk ezeket a fontos érdekeket maga a törvény biztosítja, s ez jól van így. A­bból kiindulva hogy több szem többet lát, továbbá figye­lembe véve, hogy bármily eszményi szín­vonalon áll is mai bírói és ügyészi karunk a jogi tévedés, a kötelességmulasztás vagy helytelen értelmezés ellensúlyozására töre­kednie kell a büntető igazságszolgáltatásnak, s végre már a történelmi fejlődésnél, né­pünk sajátos szokásainál és társadalmi vi­szonyainknál fogva nem lett volna helyes egyszerre szakítani százados hagyományokkal és olyan forma­rendszert elfogadni, hogy a magyar ember ne appellálhasson — lega­lább egyszer. Kétségtelenül legkimagaslóbb része az új bűnvádi törvénynek "az esküdtbíróság újjászervezése és a sajtóügyekre korlátolt eddigi hatáskörének kiterjesztése a rendes eljárásra. Ezentúl mindazon bűncselekmé­nyekkel szemben, melyekre a törvény öt évnél hosszabb tartamú szabadságvesztés­büntetést szab, a büntető bírói hatalmat 12 független állampolgárból álló esküdtszék és a melléje rendelt bíróság fogja gyakorolni, mint két önálló tényező. Az esküdtbírósági eljárás szabályozása a legjobb és legfejlet­tebb angol és francia, minták alapján készült azzal a nagyfontosságú újítással, hogy az ös­­szes szavazatok két­harmada, vagyis X igenlő szavazat szükséges az esküdtek oly határoza­tához, mely a vádlottat bűnösnek mondja ki. Ingoványon. Ha nincs benned tűz, honnan vetted fényed 13űvös lidércfény és sötét szemekben '/ Múló varázs, káprázatos igézet: Elhervad a szegény szív közeledben. Soká futottam a lidérc után, I­tam mutatta annyi pici lábnyom . Puha fészekbe vezet mind, csupán Egy tűnt el nyomtalan az ingoványon. Bűvös lidércfény azúrkék szemekben, ISTe hagyj vergődni itt az ingoványon ; Lásd, úgy csalódtam a lidérctűzekben S elégedni bennök, mégis azt sóvárgom. Csak az éjszaki fény maradt övék, Nem őrzenek már semmit a lidércek . . . S te benned napkeletnek lángja ég Te őrized a regebeli ércet. Ott ő­rzöd azt a kincset a szivedben Aranyos fürtű, gyermekarcú asszony . . . Titkos varázs minek is űzi lelkem, Hogy reggebeli kincseket kutasson! S míg a babona bontogatja lelkem: Tiéd e kincs, nem is tud róla más: A régi rege rólad cseng fülemben, Kincsed mellett éhenhalt uzsorás . . . mikolbh. As igazság és hamisság. — Mit csináljak evvel a romlatlan kedélyű férfiúval, kérdezte, végre. Romlatlan kedély! Nagyszerű. Egy a régi vi­lágból megmaradt pásztor, a természet igazi fia. — Majd én pártfogásomba veszem, nevetett Iluska. — Kurizálj neki, bolondítsd el, kiáltották a — () a lilozopter. Árpádnak valami új ismerőse.­­ lányok. Csalódtak, a szalon ajtnján a társaság egy ismert ! — Legyen hozzá kissé kokett, hiszen ez ma­­gának könnyű dolog — jegyezte meg csípősen a huszár. — Sértés akart ez lenni. Feleljen Jancsi, vonja vissza. A nevetést a csöngő szakította félbe. Ugyan­akkor ütötte a szalon Louis XIV. órája a '/Jl-ot. — Ez a filozopter, szólt Mariska. Ilyen pontos csak egy filozopter lehet. Az ajtón kopogtak. — Ez ő, súgta Iluska a szomszédja fülébe. Csak filozopter nem tudja, hogy szalon ajtón nem szokás kopogni. — Csakugyan ő volt. Megállt az ajtóban és a mint a sok fiút meg a lányokat meglátta, vissza­hökkent. Önkénytelenül egy lépést tett hátra­felé, de mégse vonulhatott vissza. A szoba közepén meghajtotta magát. — Bodai Árpádot keresem. Mariska fölkelt a divátról. — A «Pápai Lapok­ eredeti tárcája.­­Irta: Császár Elemér. Az előszobában megszólalt a csengetyű. — Ez ő! Szólott a házi kis­asszony. — Ki ez az ő­? kérdezték a többiek­ tagja lépett be, Niklay Jancsi, a huszárönkéntes. A leányoknak odanyújtotta a kezét, a dukát egy szervus­­szal üdvözölte és maga alá húzott egy fotelt. Mariska folytatta a filozopter bemutatását. — Nagy Józsefnek hivják és a mint Árpád mondja — én még nem ismerem — igen sokat tud és még többet tanult, de nagyon modor­talan fiú. Egyedül áll a világban, társaságot talán még nem látott. — Akkor biztosan nőgyűlölő, veti közbe a fekete Iluska. — Nem hiszem, mert még nem sokat érint­kezhetett velünk, jegyezte meg Mariska. — Ejnye Mariska, maga ugyancsak elszólta magát, szólt a huszár. — Sebaj. Tehát folytassuk az ismertetést. Árpád meghitta már a tudományos társalgásra, de egy ideig itt tartjuk magunknál. Iluska gondolkodott, mint a­ki valami nagyon okosat akar mondani.

Next