Pápai Textilmunkás, 1968 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1968-03-22 / 6. szám

133 nap 1919. március 21. jelen­tős dátum a magyar nép, a magyar munkásmozga­lom történetének lapjain. Megszületett a Tanácsköz­társaság. Létrejötte és hő­sies küzdelme az első vi­lágháborút követő forra­dalmi hullám legkiemel­kedőbb eseménye volt Kö­­zép-Európában, hazánk a nemzetközi szocialista for­radalom élvonalába ke­rült. Csődbe jutott a polgári rend, felborult a koalíciós kormány, a magyar pro­­letáriátus meghódította a politikai hatalmat. Ennek a dátumnak ün­nepeltük 49. évfordulóját a tegnapi napon és emlé­kezünk meg mi is ma. Emlékezésünk szól azok­nak az ismert és névtelen hősöknek, akik megvaló­sították a magyar dolgo­zók millióinak évszázados álmait. Amiért a magyar történelem sok harcosa — Dózsa parasztjai, Rákóczi kurucai, Kossuth honvé­dei — hiába küzdöttek, ezúttal a kommunisták vezetésével a megvalósu­lás köszöbéhez érkezett. Dicsőséges időszaka volt ez a kommunisták harcá­nak, és a magyar nép úgy is emlékszik erre vissza. Igaz, ez a boldog időszak csak 133 napig tartott, de a szabad, friss levegő új hajnal fényét hintette szét és erőt adott a megkez­dett harc folytatásához. A Magyar Tanácsköztár­saság történelmi jelentő­ségét különösen érezzük ma, amikor megvalósítói lehetünk annak az esz­mének és harcnak, ami­vel elődeink az egész vi­lág dolgozóinak elismeré­sét kivívták. Világ proletárjai egyesüljetek! Kimagasló eredmények a szövődében Februárban ismét születtek kimagasló teljesítmények a szövődében. 100 százalékos minőséggel dolgoztak és 110 százalék feletti eredményt ér­tek el a szövő I­ben a Ba­umann szakmányból: Kapa Ilona, Magyari Zoltánné, P­artakovics Zoltánné, Csu­­kárdi Margit, Juraszek Györgyné, Meleg Ferencné, Döbröntei Sándorné, Erdélyi Lászlóné, Biró Karolin, Ka­­marási Andrásné, Tánczos Margit és Hanzsér Béláné. A Szalai szakmányból: Nyári Lászlóné, Bán Miklósné, Nagy Károlyné, Hoffmann Anna és­­ Császár Gyuláné. A Kernya szakmányból: Papp Gyuláné,­­ Rózsás Imréné, Bálványosi­­ Tiborné, Takács Jánosné,­­ Kovács Józsefné és Stier Já­­­­nosné. ( A szövő II-ben 110 százalé­kos minőség mellett 111 százaléknál jobb mennyiségi eredménnyel dolgozott a 1 Tóth szakmányból: Szalóky Sándorné, Farner Klára, Gaál­i Klára, Szalai Lajosné, Hor­­­­váth Istvánné, Szelencsik Lászlóné, Palhammer József­né, Farkas Lajosné és Csák­vári Józsefné. A Varga szak­m­­ányból: Stark Jenőné, Bó­ka Istvánné, Oswald Imréné, Sörfőző Ferencné, Péntek Zoltánná, Polgár Istvánné, Csehi Róza, Kasza Ágota, Gyabronka Károlyné és Fell­ner Józsefné. A Strum szak­­i­ányból: Fóth Istvánné, Né­meth Sándorné, Korpics Ká­rolyné, Ihász Józsefné, Ta­kács Botondné, Horváth Zoltánné, Horváth Józsefné II, Papp Julia, Balázsi Sán­dorné, Koncz Károlyné és Takács Józsefné. A munka javítása érdekében Ezekben a napokban feje­ződtek be a termelési ta­nácskozások, amelyeken a­­múlt évi tevékenységünk tükrében próbáltunk előre tekinteni, megbeszélni a to­vábbi teendőket. Az irező tanácskozásán is ezekkel a kérdésekkel fog­lalkozott a beszámoló. Kü­lön hangsúlyozta, hogy a ta­valyi munkája után elisme­rés illeti a dolgozókat. An­nak ellenére, hogy nagy számban éreztek rövid par­tikat, nem növekedett a hul­ladék. Szólt azokról a kis hi­bákról is, melyek csak a szö­vőben jelentkeznek,, például, hogy egyetlen hiányzó szálat is pótolni kell, mert készáru­ban eltérés lehet a fonalszá­mok miatt. Ismertette azokat a mű­szaki intézkedéseket, ame­lyeket a termelékenység biz­tosítására, illetve növelésére tesznek. Modernizálják a ré­gi gépeket, de ezen túl szük­séges az, hogy a technológiai fegyelem maradék nélkül végre legyen hajtva. Emlí­tést tett arról is, hogy a mi­nőségi prémium az nem jár, hanem adható a jó munká­ért. Olyan kifogás nem lehet, hogy erről vagy arról a hi­báról nem tehetünk, mert a jó szakembernek ismernie kell a munkával járó ténye­zőket. A szakmányok közötti ver­senyben az Ács szakmány lett az első. A hozzászólások is mind a munka javítása érdekében hangzottak el. Az árutisztító is teljesítet­te 1967 évi tervét, de itt a minőség kérdése volt a fő na­pirendi pont. Az osztályozás ellen nem sok kifogás merült fel, annál több a szálasság miatt, ez szinte örök prob­léma, pedig az áru esztéti­kai értékét nagyban növelné, ha komoly változás történ­ne. Eléggé hangsúlyozta is a beszámoló, hogy ebben az év­ben különös gonddal kezel­jük az árukat, hiszen ez az új mechanizmus indulásá­nak éve, sok múlik azon, tudunk-e új vevőket szerez­ni, azon túl, hogy a régieket is meg kell tartani. Ezt pe­dig csak kifogástalan minő­ségű termékekkel érhetjük el Elég sok még a hurkos és behúzásos áru, ezeket is a tisztítással kell javítani, il­letve felhívni a figyelmet a hiba kijavítására, hiszen a gőzölő biztosítani tudja a megfelelő minőségű fonalat. Foglalkoztak a társadalmi tulajdon védelmével, hisz itt is van jog az áru elvágására, de visszaélés nem történt, ami dicséretes, de továbbra is ezt várják az árutisztító­tól. Végül, szóba került az is, hogy a rövidített munka­időnek a munkamorál fej­lesztése lehet az útja. A legnagyobb aktivitás a lánccsévelő termelési tanács­kozásán volt. Tizenhat hoz­zászólás hangzott el, vala­mennyi üzemrészi és terme­lési problémákkal foglalko­zott. A beszámoló egyébként nagyon jónak értékelte az el­múlt év munkáját, bár a hulladék további csökkenté­sére hívta fel a figyelmet, ígéretet kaptak a terem kor­szerű világításának megoldá­sára és még azt kérték, hogy a munkahely tisztaságára fo­kozottabb gondot fordítsa­nak. S amit más üzemré­szeknél nem hallottam, itt szóltak a baleset miatt kie­sett napokról is, míg 1966- ban 130, 67-ben csak 51 nap vol . A beszámolók mindegyike ismertette az üzemrészek ki­váló dolgozóinak névsorát, majd a szocialista brigádok eredményeit s végső soron a termelési tanácskozás hagyta jóvá a címek adományozását G. L.-né sa&wi Mit láttam Lipcsében Benkő Lajos elvtárs nyilatkozata újat. Egy Textima szalagfel­vető és egy lamellázógép mindössze, ami felkeltette a figyelmemet, ezeket mi is jól tudnánk hasznosítani. Per­sze voltak más természetű dolgok, amelyek, hogy úgy mondjam kívül estek a mi érdeklődési körünkön. Az ipari termékek közül kitűn­tek a csehszlovák tarkán­­szőtt poliészter és pizsama anyagok. Ezeket látva, bi­zony mi is elgondolkodhat­nánk egy kicsit. Arról, hogy hol tartunk. Különben, függetlenül az én véleményemtől, igen nagy híre volt a lipcsei vásárnak, ugyancsak az érdeklődés is. Rengeteg volt a külföldi, ta­lán minden náció. Nem kis gondot okozott barátainknak az elszállásolás. Még a ma­gánházakat is igénybe vet­ték. Mi is egy ilyen háznál helyezkedtünk el. Nagyon kedves, idős néni volt a há­zigazdánk, minden napra gondoskodott valami kelle­mes meglepetésről. Ellentét­ben az általánosnak tűnő helyzettel. A németek ugyan­is igen precízek, szívélye­­de talán nem annyira kíváncsiak, beszédesek, mint mondjuk nálunk az embe­rek. Érdekes, hogy az állami üzletek mellett milyen sok maszek üzlet van az NDK- ban. Mindinkább az, hogy udvariaság szempontjából úgyszólván semmi különbsé­get nem tapasztaltunk. Egyik üzletben például, miközben velünk foglalkoztak, rá sem hederítettek a mögöttünk so­rakozó hazaiakra. Arra gon­doltunk, lám, itt is nagyobb tekintélye van a külföldinek, ahogy nálunk is. Ugyanab­ba az üzletbe tértünk be né­hány órával később, mikor rá kellett döbbennünk az el­lenkezőjére. Ugyanis néme­tekkel foglalkoztak olyan szívélyesen és előzékenyen, míg a sor ránk nem került, nem törődtek velünk. Akkor viszont az előbbi udvarias­sággal. Egyébként azt tapasztal­tuk, hogy az árak eléggé ősz­A Könnyűipari Miniszté­rium területéről 26-an tekin­tették meg — hivatalos kül­detésben — a lipcsei nem­zetközi kiállítást és vásárt, köztük Benkő Lajos elvtárs, az előkészítő vezetője is. Ál­talános benyomásairól töb­bek között a következőket mondta: “ Ha a legutóbbi budapes­ti vásárra gondolok, egy ki­csivel többet vártam, több ö­ szehangoltak a mienfetoeí. Sőt némely dolog, mint például a nylon­ing, nálunk nagyobb választékban kapható. Egy ebéd is körülbelül annyiba kerül mint nálunk, de talán valamivel gyengébb. Megkö­zelítően annyit fizetnek vo­natra, buszra m­int mi, jó sö­rünk van, egyszóval, ott is hasonló az élet. Érdemes volt azért körül­nézni, hasznos volt ez a pár nap tágul az ember ismere­te, s ez jó. Az más (Centrifuga reklám, kites iá­iért kötélen száradó ruhák köztük fejjel lefelé, széttárt karokkal egy nő is.) Az ötéves Éviké nézegeti, aztán: — Anyu! Miért akasztották fel azt a nénit? — Nem akasztották fek — Csak kimosták? 1968. március 22. Több mint tavaly Ez a hét csakugyan jól kezdődött — a nyereségré­szesedés kifizetésével. A vá­rakozásnak megfelelően, ez­úttal is jól zárt a vállalatunk. És a 33,3 napnak megfelelő részesedésből — a VSZT döntése szerint — 21 napi bérnek megfelelő összeget fi­zetett ki, erre jött még a törzsgárda jutalom, együtt általában mindenki haza­vi­hette a 13. havi fizetést. A minisztériumok által jó­váhagyott, nagyobb részben kifizetésre, kisebb részben a különböző alapokra, illetve tartalékolásra fordított ös­­­szeg több mint 7 millió fo­rintra rúgott! Majdnem 700 ezer forinttal haladta meg az előző évi nyereségrészesedést, Városnézés Győrben A fonoda szocialista bri­gádjai nemcsak a munkában tartanak össze, a közös szóra­kozásban is. Március 23-án a Tyereskova brigád 8 tagja, a Zrínyi Ilona és Rákóczi if­júsági brigád 5—5 tagja és az A szakmány KISZ fiatal­jai utaznak Győrbe városné­zésre. Szerepel még a prog­ramban a termál­fürdő láto­gatása és este a győri szín­házban a Mária főhadnagy megtekintése. Bizonyára sok kellemes emlékkel térnek majd vissza, — off — Kereskedelmi őrjárat: Miért nincs? Már több cikk jelent meg a lapokban arról, hogyan is alakulnak az árak a reform óta. Mint értesültünk, a fejlő­dés jó irányú, megnőtt a vásárlás, amit az egyes üzletek be­vételei is igazolnak. De vannak negatív jelenségek is. Mit mond ezekről a vásárló? Molnár Gézáné üdvözli azt a célkitűzést, hogy a kíná­lat a kereslethez igazodjon, de azzal már nem tud egyet­érteni, hogy a drágábban forgalomba hozott dolgok, mint például a 4,20-as tej kiszorítja az olcsóbbat. Mert ahol a család nagy, ott naponta meg kell venni 2—3 litert. És nem tudnak 4,20-at adni érte, mint ahol ketten vannak és fél liter elég. Az a félő, hogy úgy járunk, mint a kenyérrel, mondja, mert ma már csak 3,60-as van, a 3 forintos zaj­talanul eltűnt. , Tóth Józsefné egy fürdőszobával szeretné bővíteni la­kását. De szinte kálváriát kell járni, mire mindent össze tud szedni. Itt nem érződik még az új hatása, mert bizony most is sokat ér a protekció. Mivel neki nincs, az építke­zés csak húzódik. Még egy kevés vízvezetékcsövet sem le­het kapni — támasztja alá Molnár Gábor is. Hiába van meg rá a pénze. És nem tudja megérteni, miért nem gyár­tanak mindenből elegendő mennyiséget!? (hil) Több figyelmességet! Az építőanyagok árának változása nemigen befolyá­solja a keresletet. És válto­zatlanul gondot okoz a la­kosság kielégítése. Téglát például csak a gyártás meg­indulása után lehetséges kapni, előreláthatólag áp­rilis végén. Cserép hébe-hó­ba van, úgyszintén pala is, de csepp a tengerben. Akik­nek pótlásra kellene néhány tucat eternit lemezt kény­szerül vá­­rolni, azt felszab­dalni és úgy felhasználni. Kétrészes a­u­tót tavaly egész évben talán 10 darabot kapott a helyi Tü­zép, „ töre­dékét az igénynek. Ma sem jobb a helyzet, ottjáetünk­kor semmiféle méretű ajtó­ból sem tudtak­ volna kiszól­tál­ni egyetlen darabot sem Ab’akból is egy típus volt, ami akkor érkezett, egy-ket­­tőre elkapkodták. Faanyag látszólag van. De ha valakinek finomabb desz­ka kell, 3 köbmétert át kell rakni, mire talál egy félre valót. Később még ennyit sem, mert szüntelen válogat­ják. Kevés a hajópadló is, csemegeszámba megy, ugyancsak a falburkoló csempe. Cementből viszont annál több van. Ez örvendetes. A baj az, hogy nem törődnek a vásárlók érdekével eléggé. Gyengék a zsákok, szakadoz­nak, szétdőlnek. S aztán a zsákos árut lapátolni kell. Igenám, de mibe? Üres zsák sincs. Legalább 100 darabot adnának vagononként — mondják a tüzépesek —, ak­kor valahogy megoldanák. Műtrágyánál bevált a mű­anyag zsák, tartós. Itt nem lehetne azt? Összefoglalva: ha minden baj nem is számolható fel máról holnapra, jobb elosz­tással, több figyelmességgel talán lehetne javítani a hely­zeten. Emellett szól az is, hogy más, közeli TÜZÉP te­lepeken általában jobb a be­szerzési lehetőség. RÖVIDEN ünnepélyes taggyűlésen emlékeztek meg március 15. és 21.-ről valamennyi KISZ alapszervezetünknél és is­mertették a Forradalmi, If­júsági Napok programját. Megtörtént az új tagsági könyvek átadása is. Jelentkezni lehet az üzem­részek­­T felelőseinél az al­mádi és büki üdülésre. A műhely kollektívája kö­zel 1000 forintot gyűjtött Bar­tha József erőtelepi dol­gozó részére, édesanyja el­halálozása alkalmából. Megkezdte az SZB a tüze­lőanyag utalványokra igény­lők összeírását, jelentkezni a műhelybizottságoknál lehet. FTi­rr IlSZ — és áldozatai Sok könny, bánat és szo­morúság volt már a gondat­lanság következménye, gyer­mekek, felnőttek. ■ ,sokszor egész élet munkája vált a tűz áldozatául. Mindez azért, mert a tűzrendészeti szabá­lyok betartása még nem vált közüggyé. Éppen ezért sze­retnénk néhány dologra fel­hívni a figyelmet. Tüzet rakni csak az előírá­soknak megfelelő berende­zésben szabad, felügyelet, mellett (Ez utóbbi gyerek nem lehet) Benzint, petróleu­mot begyújtásra, élesztésre használni nem szabad, folyé­kony tüzelőanyagú berende­zést üzem közben feltölteni tilos. Villamos főzőlapot csak tűzbiztos alátéttel szabad használni, éghető anyagtól legalább 30 centi távolságra. Hősugárzó esetén legalább 1 méter távolságot kell az ég­hető anyagtól betartani. Tü­zelőberendezések felett, azok közelében, éghető anyagot nem szabad elhelyezni. A lakásból való távozás előtt, vagy a munka befeje­zésekor, a tüzet el kell olta­ni, a kályhaajtót le kell zár­ni. Égésterméket csak telje­sen lehűtött állapotban, fém­edénybe szabad kiönteni. Szabadban tüzet gyújtani csak csendes időben szabad, olyan helyen, ahol a környe­zetet nem veszélyezteti. És ezt őrizetlenül hagyni tilos. Ugyancsak benzinben vagy más tűzveszélyes folyadék­ban, zárt helyiségben ruhát tisztítani. Különös gondot kell fordí­tani a gyerekekre. Ne hagy­juk számukra hozzáférhető helyen a gyufásdobozt, ne küldjük őket gyufáért, tra­fikba. Mert a játékból adódó tűz nemcsak anyagi kárt, de sok esetben életet is követel. Kövesgyőr pusztán például a gyermekágyat a tűzhely mellett helyezték el, meg­gy­uladt, benne egy 11 hóna­pos gyermek, aki meghalt Bán­dón ugyancsak meghalt: két gyerek, akiket magukra hagytak és a kályhával, vagy­is a tűzzel játszottak. Keszt­helyen egy 4 éves kislányt és 5 éves kisfiút hagytak be­zárva, gyufára akadtak, meg­gyújtották az ágyat. Mind­ketten meghaltak. Padrag­­kúton három gyermek lett a pajtában rakott tűz áldozata. Vannak más természetű, ennyire nem súlyos, de ko­moly esetek. A Devecseri Ál­lami Gazdaságban 30 ezer forint kárt okozott a gyufá­val egy 7 éves kisfiú. Egy másik esetben a tées­­szérűt gyújtották fel hasonló korú gyerekek, 20 ezer forint volt a kár. A tűz nem válogat az ál­dozatokban. Lőrinte pusztán a hibás fűtőberendezés fel­nőtt áldozatot követelt. Ugyancsak Felsőőrsön, ahol egy 52 éves segédmunkás az ágyban dohányzott, majd be­lehalt sérüléseibe. Mindezek csak szemelvé­nyek a sok tűzesetből, de le­gyenek intő példák is: min­denki tartsa be a tűzrendé­szeti szabályokat! Horváth József HHHHI

Next