Pápai Textilmunkás, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-01-01 / 1. szám
PAPAI Boldog új esztendőt! Amikor magunk mögött hagyunk egy-egy esztendőt és köszöntjük az újat, mindig eszünkbe jut, mily feltartóztathatatlanul rohan az idő. Mi, a dolgos hétköznapok közben jóformán észre sem vesszük ezt, ilyenkor azonban érdemes megállni egy pillanatra, végigfuttatni emlékezetünkben az óév minden fontosabb eseményét, legyen az jó vagy rossz, s leszűrve a tapasztalatokat, meghatározni céljainkat, terveinket, az előttünk álló feladatokat. Számadást kell végeznünk arról, hogy megfeleltünk-e kitűzött céljainknak, megtettünk-e mindent azokért az emberekért, akik egész évben becsületesen helytálltak a munkában, biztosítottuk-e vállalatunk és az itt dolgozók jövőjét, egyszóval hogy végeztük el a ránk bízott feladatokat. Most, az új év küszöbén ezekről kívánok szólni. Elsősorban szeretném mindenkinek megköszönni a tavaly végzett munkát, majd ismertetni az új, 1982-es év legfontosabb feladatait. Nem volt könnyű az 1981-es esztendő. Be kellett fejezni az előző tervidőszakban megkezdett rekonstrukciót; többet termeltünk rövidebb időszak alatt és kevesebb létszámmal, erős verseny alakult ki, főleg a külföldi megszokott piacokon megnehezültek a körülmények, a gazdasági egyensúly javítása érdekében szigorodtak a szabályozók. Sorolhatnám még tovább mindazokat a változásokat, melyek nehezítették mindennapi munkánkat. S vélem, hogy a legfontosabbnak sikerült eleget tennünk. Ezt igazolják mindazok az információk, termelési, gazdasági események, amelyeknek már birtokában vagyunk. Reméljük, hogy a most készülő mérleg adatai is ezt fogják igazolni. üzemeink, a fonodától a kikészítőig bezárólag, teljesítették, sőt túlteljesítették termelési feladataikat. Ennek azért van különös jelentősége, mert nem túlórával érték el, hanem úgy, hogy augusztustól bevezettük az 5 napos munkahetet. Sokat javult a termelékenység, mondhatjuk „beérett" a rekonstrukció. Továbbra is komoly termékszerkezet-váltást hajtottunk végre, sikerült bevezetnünk a széles áruk gyártását, nagyüzemi körülmények között is. Megtaláltuk ehhez a felvevőpiacokat. S az állandóan csökkenő létszámból fakadó nehézségeket is kivédtük jobb munkaszervezéssel, s a munkaerőhiány miatti gépállás csökkent. Egészében a takarékosság, a költségek csökkentése jellemezte gazdálkodásunkat, bár e téren még sok a tennivaló. Ami az óévben zavarólag hatott, az elsősorban a minőségi fogyatékosságokból adódott, holott a nehéz piaci helyzet miatt igen előtérbe került a minőség kérdése. A jól végzett munkáért a megfelelő anyagi javakat is igyekeztünk erőnkhöz mérten biztosítani. Először alkalmaztunk differenciáltan nagyobb összegű mozgóbért, kitűzött feladatok teljesítéséért. S elmondhatjuk, hogy a jó csapatmunkának meglesz az eredménye, ezt jelzik az előzetes számaink Ez évben még nagyobb feladatokat kell az iparnak, ezen belül a Pápai Textilgyár dolgozóinak is vállalniuk, az eddigieknél többel kell hozzájárulni a nemzeti jövedelem növeléséhez, a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez. Eredményes mmunket csak akkor remélhetünk, ha megújulás következik be vállalatunknál is több területen. Sok esetben változtatni kell eddigi szemléletünkön is a célok érdekében. És a realitásokból kiindulva, tudomásul kell vennünk, hogy csak meglévő erőnkre, lehetőségeinkre támaszkodhatunk, csökkennek a fejlesztési lehetőségek és a munkaerő-utánpótlás. Legfontosabb feladataink: A termelést legalább az 1981- es szinten kell tartani úgy, hogy a minőség tovább javuljon. Nem elég ezt csak hangsúlyozni, többet kell tennünk, cselekednünk. Ma, a megnehezedett piaci helyzet mellett, versenyképességünket csak úgy tudjuk megtartani, ha az eddigieknél jobbat gyártunk a fonodától a készáruig bezárólag. Csakis így lehet bel- és külpiaci kapcsolatainkat bővíteni, az igényeket kielégíteni. Nagyobb mértékben kell ösztönözni a jó minőséget gyártókat, és ha szükséges, jobban büntetni azokat, akik hanyag munkájukkal rossz árut vagy selejtet gyártanak. Szigorítani kell a gyártásközi ellenőrzést és a technológiai fegyelmet. Az élénk verseny és nehezedő piaci körülmények miatt még intenzívebbé kell tenni a gyártmányfejlesztést, alkalmazkodva az igényekhez; export- és belföldi szállítási kötelezettségünknek határidőre, kiváló minőségben eleget kell tennünk. Gazdasági munkánk hatékonyságának emelése megköveteli minden vonalon az ésszerű takarékosságot. Különösen nagy jelentősége van ennek üzemeinkben, ahol az anyagok többsége importból származik. Mindenkitől elvárjuk, hogy a legnagyobb gondossággal, a gazdaságosság szellemében végezze napi munkáját, legyen az anyag, energia, költség, vagy bármi, ami befolyással van az eredményre. A csökkenő létszám és a termelékenység emelése megköveteli tőlünk a még hatékonyabb, szervezettebb munkát sok területen, elsősorban a nem teljesítményrendszerben dolgozóknál; tovább kell javítani a munkafegyelmet, a munkaidő teljes kihasználását. A fegyelemrontóktól, ha szükséges, meg kell válni. Csak így lehet a szabályozóváltozás negatív hatását ellensúlyozni és növelni a nyereséget. Az 1982-es év sem lesz könnyű, lesznek gondok, problémák, de ha kollektívánk összefog, remélhetőleg úrrá tudunk lenni a helyzeten és megvalósíthatjuk terveinket. Pártszervezetünk, szakszervezetünk, a KISZ és más tömegszervezetek segítő munkája, dolgozóink helytállása biztosíték arra, hogy az idei év cékitűzéseit, feladatait teljesíteni tudjuk. Még egyszer köszönöm a tavaly végzett munkát és kívánok vállalatunk valamennyi dolgozójának és családtagjának erőt, egészséget, sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt! Szocsevka Ferenc igazgató Világ proletárjai, egyesüljetek! 1982. január (1.) Ára: 1,20 Ft XIX. évfolyam, 1. szám Jubilálok Novemberiben, illetve decemberben vette át jubileumi jutalmát 50 év után Baumann József szövőművezető — 40 év után: Csillák Ferencné felíró csoportvezető, Dudás Istvánná bérelszámoló, Horváth István villanyszerelő, Jákli Józsefné kalkulátor, Máté Ilona kikészítő takarító és Mórocz Mihály a bálaralktárbóli. 25 év után: Babos József kikészítő gépes, Domonkos József gépkocsiszerelő, Kelemen Sándorné árutisztító, Király József írezőgépes, Légiódi Kálmánná a kikészítőből és Mészáros Józsefné a szövőgből. _ Polgár László mester, a szövődés törzsgárda tagja munka közben látható felvételünkön. (Fotó: B.J.)! flz 5 napos munkahét és a bérgazdálkodás tapasztalatai December végén együttes ülést tartott a párt-vb és a szakszervezeti bizottság, amelyen Ringitzer József igazgatóhelyettes az 5 napos munkahét bevezetésének tapasztalatairól tájékoztatta a két testületet, Rozsnyai Gézáné dr. pedig az 1981. évi bérgazdálkodásról. Utólagosan most már teljes bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy vállalatunk vezetősége helyesen döntött, amikor élt a lehetőséggel és tavaly augusztus 3-mal áttért az 5 napos munkarendre, hallhattuk többek között. S hogy már az előkészítő időszakban nagyon sok hasznos észrevétel, javaslat jutott el a vezetőséghez, amelyeket intézkedési tervének kimunkálásakor figyelembe vett. Nem kis mértékben ennek tulajdonítható, hogy az átállás szinte zökkenőmentesen történt, sem a termelés, sem a jövedelem, sem a kereset nem csökkent emiatt, sőt nőtt a hatékonyság. Annak ellenére, hogy a heti munkaidő 44 óráról 42-re, a folyamatos munkarendben, illetve a két vagy több műszakban foglalkoztatottaké pedig 40-42 órára csökkent, s voltaképpen 5 nap alatt kellett elvégezni azt, amire korábban 6 nap állt rendelkezésünkre. Vállalati szinten 5,37 százalékos időalap-kiesést kellett ellensúlyozni, amelyre a termelő egységek által kidolgozott tervek nagyobb részt realizálódtak. Ennek eredményeként a fonó, szövő és kikészítő az új munkarendben is teljesítette nagyobb termelési feladatát, sőt olyan jó eredményt produkált, amilyenre a közelmúltban nem volt példa. És ez annál is értékesebb, mivel a tervezettnél kisebb létszámmal történt. Ezután az év folyamán megvalósított szervezési feladatokról szólt igazgatóhelyettesünk, bár a bennük rejlő lehetőségeket nem sikerült teljes mértékben kihasználni. Különösen a minőségi munka, illetve hibátlan termék, ami még gondot okoz, s nagyobb figyelmet érdemel. Némileg javult a táppénzes fegyelem, több ipari tanulót sikerült felvennünk, mint a bázisévben. S kedvezően alakultak a vállalat gazdálkodására vonatkozó főbb mutatók, s így az előzetes számítások szerint a tervezett 33,4 millió forint nyereség — a szabályozóváltozások negatív hatása ellenére — közel 10 millió forinttal jobb lesz. Egészében tehát, az elmúlt 4,5 hónap termelési, gazdálkodási eredményeinek ismeretében megállapítható, hogy az új, rövidített munkarendre kialakított szervezet jól funkcionál, bár az éles váltás még nem minden üzemben valósult meg teljes egészében. A vállalat társadalmi és gazdasági szervei, amellett, hogy folyamatosan figyelemmel kísérték az 5 napos munkarendet, keresik annak továbbfejlesztési lehetőségeit, így ez év első félévének eltelte után felülvizsgálják a jelenlegi munkaidő-beosztásokat, s a lehetőségekhez mérten további rövidítést eszközölnek, így például a 3 műszakosoknál megvalósul a 40 órás munkahétre való átállás. Ennek elengedhetetlen feltétele azonban a meglévő hiányosságok felszámolása, mind a termelésiben, mind az irányításban és a gazdálkodás szférájában. Rendkívül fontos tehát a bakonynános kihelyezett üzem tervezett termelésének produkálása, a rekonstrukció folytatása, ezen belül 22 új SZTB szövőgép és az ehhez kapcsolódó egyéb termelő berendezések üzembe helyezése, a hét minden napjának egyenletes és teljes kihasználása, a karbantartók nagyobb aktivitása, s termelő berendezéseink jobb kihasználása minden területen. A második napirendi pont kapcsán tájékozódhattunk bérpolitikáink főbb elveiről,gyakorlati megvalósításáról, s arról a tényről, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ez évben már nagyobb szerepe volt a mozgóbérek ösztönző rendszereinek. Ebből következően a bérfejlesztés összegeinek egy része nem az alapórabéreket növelte, hanem konkrét vállalati célkitűzések és feladatok megvalósítását segítette elő. Az 1981. év átlagbéremelési előirányzatánál figyelembe kellett venni a gazdálkodás egyre szigorúbb feltételeit. Ezért a tervezés időszakában a bérfejlesztési mutatók növekedése miatt 1,63, a létszámcsökkenés alapján 1,84 százalékkal számolt vállalatunk, így a 2,3 százaléknak megfelelő bérszínvonal-tartalék felhasználásával 5,77 százalék átlagbér-növekedést irányozhatott elő. S mivel a vállalati nyereségnél jelentős javulás várható, a tervezett 9 százalékos bérfejlesztési mutató várhatóan 12,33-ra fog növekedni. Ennek megfelelően összesen 9 százalékos átlagbéremelést valósíthatnánk meg, bérfejlesztési adó befizetési kötelezettség nélkül. Figyelemmel az összes körülményre, végül is 8 százalékos béremelést sikerült végrehajtani. Érdemes megjegyezni azt is, hogy 1981 -ben sokkal kevesebb munkaórával értünk el átlagbér-növekedést, mint korábban, elmaradtak a szabad szombati műszakok, kevesebb volt a túlóra, s ez mind bérpolitikánk eredményessége mellett szól. Mindkét tájékoztató nagy érdeklődést váltott ki a testületi tagok körében, többen elmondták véleményüket a jövőre vonatkozó javaslataikat. Kovács István, illetve Varga Sándor foglalta össze a vitát, utána kötetlen beszélgetés alakult ki, melynek középpontjában az 1981. évi vállalati tevékenység, s a további tennivalók voltak. Gáti Tamás, központi műhelyünk dolgozója az elektromos vonalőrvetülék-szerkezetet szereli a SZTB-gépekre. Fotó: Babos J. Az anyaggazdálkodás helyzetének felmérése Évente mintegy 180 ezer tonna elsődleges nyersanyagot használ fel a textilipar, melynek csupán 15 százalékát biztosítják hazai forrásokból, 20 százalékát más szocialista országokból, 65 százalékát pedig nem rubel elszámolású piacokról szerzik be. Mindezeket mérlegelve, az anyaggazdállkodás komplex programjának keretében az Ipari Minisztérium a Textilipari Kutató Intézetnek és az ágazat több mint 20 nagyvállalatának közreműködésével átfogó vizsgálatot indított az anyaggazdálkodás helyzetének felmérésére, az anyagmegtakarítás lehetőségeinek feltárására. Megállapították, hogy a textiliparban az elsődleges nyersanyagok és félkésztermékek feldolgozása során évente mintegy 30 ezer tonna hulladék keletkezik, ami nem sokkal kevesebb, mint az egész nyersanyagszükséglet 20 százaléka. A gyapjúiparban kidolgozzák a hulladék kezelésének, nemesítésének, a másodlagos nyersanyagok újrahasznosításának módszereit. Nyugdíjba mentek az elmúlt év utolsó két hónapjában a fonodából: Aranyos Mihályné, Boldizsár Elekné és Szalai Jánosné — a szövő gyáregységből: Baumann József, Bencsik Istvánná, Molnár József, Németh Albertné és Szabó Lászlóné a kikészítőből: Máté Ilona, Szőlősi Lajos és Vadkerti Ernő — a meó csomagolóból: Horváth Gyuláné és Szalai Lászlóné — a bálaraktárból : Berecz István - a készáruraktárból: Csillák Ferencné - a dessinaturából Döbröntei Józsefné - a bérelszámolóból Dudás Istvánná — a kalkulációból Jákli Józsefné, valamint Bencze Mihály beteglátogató. Valamennyiüknek jó pihenést kívánunk! Tudomány a termelés szolgálatában A Szovjeteniában állítják elő a világ ipari termékeinek egyötödét, s napjainkban mind jobban erősödik a tudomány és az anyagi termelés kapcsolata. Az atomfizika, a vegyészet, a kibernetika, a molekuláris biológia és az információelmélet területén történt felfedezések forradalmi fordulatot jelentettek a termelés techinológiájában. 1,3 millió tudományos dolgozó van az országban, vagyis a világ minden negyedük tudósa szovjet, minden harmadik tudományos publikáció az ő tollukból kerül ki. 5000 intézet, több mint 900 felsőoktatási intézmény, sok ezer szerkesztő tervező iroda végez kutatásokat a modern tudomány és technika legfontosabb területein. A tudományosműszaki haladásra fordítják az ország nemzeti jövedelmének körülbelül 5 százalékát. A világűrben végzett kutatások eredményeit már több száz vállalat és szervezet hasznosítja mindennapi munkája során. A kozmikus információkat felhasználják a mezőgazdaságban, a meteorológiában, a földrengés-veszélyes övezetek feltérképezésénél stb. A Szaljut-6 űrállomáson számos földi körülmények között meg nem valósítható kísérletet végeztek.