Pártélet, 1979. január-június (24. évfolyam, 1-6. szám)
1979-01-01 / 1. szám
vetésterület miatt - kevesebb volt a kukoricatermés, és a zöldség-gyümölcs termés is valamelyest elmaradt a számítottól. A nagyobb állatállomány, a kisebb kukoricatermés, valamint a takarmányfelhasználás hatékonyságának romlása miatt az év folyamán nagy mennyiségű takarmány behozatalára volt szükség. Mindezek következtében az elmúlt évben az ipari és mezőgazdasági termékek nem szocialista viszonylatú külkereskedelmi forgalmának egyenlege lényegesen kedvezőtlenebb volt a tervezettnél, s e két alapvető népgazdasági ág nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása sem volt kielégítő. A belföldi felhasználás 1978-ban a tervezett 2%-kal szemben várhatóan 6— 7%-kal nagyobb az előző évinél. Ezen belül a fogyasztás 3-3,5%-kal, lényegében az előirányzatnak megfelelően nő, a felhalmozás viszont a tervezett csökkenés helyett 15—16%-kal emelkedik. A vállalati beruházások teljesítése jelentősen meghaladja a tervezettet. A beruházások szabályozására tett intézkedések ellenére 1978-ban a vállalatoknál a számítottnál több fejlesztési forrás képződött. Az állami beruházások teljesítése összességében a tervezettet közelíti meg. Az építőipar elsősorban a nagyberuházások és a lakásépítés kivitelezésének ütemét fokozta, több fontos létesítménynél és a budapesti lakásépítkezéseknél azonban így is van elmaradás. A beruházások túlzott növekedése jelentősen bővítette a belföldi keresletet, fokozta az import gépigényt, ugyanakkor fékezte a kivitel emelkedését. A beruházások mellett lényegesen nagyobb a tervezettnél a készletfelhalmozás is, nagyságrendje ebben az évtizedben a legmagasabb, összetételét tekintve jelentős benne a saját termelésű félkész és készárukészlet, valamint az import eredetű termék. Mindez arra utal, hogy a vállalatok nemcsak konkrét szükségletre termelnek, hanem túlzott biztonságra törekednek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme, valamint a munkások és alkalmazottak reálbére 1978-ban egyaránt 3,2—3,5%-kal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete valamelyest ennél is jobban - összességében a tervezettet kissé meghaladóan nő. A reálbérekben érződik a központi bérpolitikai intézkedések — a műszakpótlék körének szélesítése, az egészségügyi dolgozók bérrendezése - hatása. A jövedelmek elköltésének feltételei általában megfelelőek voltak, az áruellátás színvonala kielégítően alakult. A fogyasztói árszínvonal 4,6%-kal emelkedett, központi árintézkedések főként a nem alapvető fogyasztási cikkek körében történtek. Az életkörülmények alakulása szempontjából kedvező, hogy a nem termelő létesítmények a számítottnál gyorsabban bővültek: megépült 93 ezer új lakás, 19 ezerrel több az óvodai, négyezerrel pedig a bölcsődei férőhelyek száma. Szocialista külkereskedelmünkben államközi kötelezettségeinket 1978-ban alapvetően teljesítettük. Szocialista partnereink szállítóképessége néhány fontos termékben korlátozott, így a behozatal színvonala a tervezettnél mérsékeltebb. A nem rubel elszámolású külkereskedelemben a kivitel jelentősen elmarad a tervezettől, a behozatal viszont lényegesen meghaladja azt. A belföldi piac egyensúlyát, a nemzeti jövedelmet meghaladó belföldi felhasználást tehát ebből a forrásból fedeztük. A nem szocialista országokkal folytatott árucserének egyenlegét a cserearányok vártnál kedvezőtlenebb alakulása is rontotta. A közgazdasági szabályozók 1978. évi módosítása - bár a szándékolt irányba hatott - nem változtatott lényegesen az érdekeltségi viszonyokon, nem javította az egyensúlyt. A megtermelt jövedelmekből ugyan nagyobb volt az állami elvonás, a vállalatok részesedése azonban így is meghaladta a számítottat. Nem változott az a vállalati magatartás, amely igényli a gazdálkodás stabil feltételeit.