Pártmunkás, 1950 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1950-01-10 / 1. szám

A sztahánov-mozgalomról 1935. NOVEMBER 14—17-ÉN ült össze a Szovjetúnióban a Sztahánovisták Első Értekezlete. Sztálin elvtárs az értekezleten mondott történelmi beszédében lángeszű előrelátással mutatott rá a sztahánov-mozgalom, korunk legéletképesebb és leglegyőzhetet­­lenebb mozgalmának rendkívüli jelentőségére. Rámutatott, hogy a sztahánov-mozgalom, amely a szocialista verseny újabb és ma­gasabb foka, iparunkban a forradalom befejezésére hivatott, to­vábbá, hogy e mozgalom a szocializmus országa elé, a kommuniz­mus felé vezető úton, a fejlődés új távlatait járja. Sztálin elvtárs a sztahánov-mozgalom lényegének klasszikus elemzését adta, kimutatta, hogy a sztahánov-mozgalom csak a szo­cializmus győzelme és a szocialista rendszer által létrehozott új emberek megjelenése eredményeképpen keletkezhetett. A sztahánov-mozgalom megszületése közvetlen következmé­nye volt annak a hatalmas munkának, amelyet a párt a legszé­lesebb dolgozó tömegek alkotó kezdeményezésének és munkában kifejtett aktivitásának fejlesztése, valamint a technikát elsajátító új káderek nevelése terén folytatott. Sztálin elvtárs 1935 májusában a Vörös Hadsereg Katonai Akadémiájának évzáróünnepélyén mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy a káderprobléma a szocialista építés legfontosabb problémája. Sztálin elvtárs jelszava „A káderek döntenek el min­dent”, kizárólagos szerepet játszott a tömegek alkotókészségének életrekeltésében, a sztahánov-mozgalom előkészítésében. Rámutatva a sztahánov-mozgalom forradalmi jelentőségére, Sztálin elvtárs megjegyezte, hogy: „... ez a mozgalom a technika régi normáit, mint elégteleneket, megdönti, sok esetben túlhaladja a munka termelékenységének a vezető kapitalista országokban elért fokát, s ily módon gyakorlati lehetőséget nyit a szocializ­mus további megszilárdítására országunkban, lehetőséget arra, hogy országunk a legnagyobb jólétben élő országgá váljék.” (I. Sztálin „A leninizmus kérdései”, 519—520 oldal. Szikra kiadás.) A sztahánov-mozgalom világtörténelmi jelentősége abban áll, hogy előkészíti a feltételeket a szocializmusról a kommunizmusra való áttéréshez. Sztálin elvtárs kiemeli azt hogy a sztahánov­­mozgalom mintája annak a magas munkatermelékenységnek, ame­lyet csakis a szocializmus adhat és amire a kapitalizmus nem ké­pes. A munka termelékenysége pedig, amint Lenin és Sztálin tanítják, a végeredményben a legfontosabb és a legfőbb a kom­munizmus győzelme szempontjából. Sztálin elvtárs a sztahánov-mozgalomban annak a kulturális­­technikai fellendülésnek megindulását látta, amely a munkásosz­tályt a mérnök-technikus munkások színvonalára emeli. Mint Sztálin elvtárs rámutat, a sztahánov-mozgalom magában rejti a munkásosztály jövendő kulturális-technikai fellendülésének mag­­vát, feltárja azt az utat, amelyen a magasabb munkatermelékeny­ség elérhető, amely nélkülözhetetlen a szocializmusról a kommu­nizmusra való áttéréshez, valamint a szellemi és a fizikai munka közötti ellentét megszüntetéséhez. Sztálin elvtárs beszédében mélyrehatóan elemzi a sztahánov­­mozgalom történelmi gyökereit. A sztahánov-mozgalom előfelté­teleiről szólva, Sztálin elvtárs a szocialista forradalom hatalmas erejére mutatott rá: „A mi forradalmunk az egyetlen, amely nemcsak összetörte a kapitalizmus bilincseit és szabadságot adott a népnek, hanem meg tudta teremteni a nép számára a jómódú élet anyagi feltételeit is. Ebben van a mi for­radalmunk ereje és legyőzhetetlensége.” (U. o. 524. oldal.) Sztálin elvtárs utal arra, hogy a sztahánov-mozgalom olyan mozgalomként kelt életre és­­bontakozott ki, amely alulról indul a kizsákmányolástól mentes munkásosztály anyagi helyzetének gyökeres meg­javulása, az elsőrendű technika és az új szovjet emberek fejlődése alapján, akik meg tudják nyergelni a technikát és arra kényszerítik, hogy csodákat műveljen. Sztálin elvtárs ezután kifejtette a sztahánov-mozgalom lé­nyegét és jelentőségét a kommunizmus győzelméért folyó harc­ban, majd felhívta a pártvezetőket, a gazdasági és a mérnök­technikus vezetőket, segítsék a sztahánovistáka­t a sztahánov­­mozgalom minél szélesebb és minél mélyebb elterjesztésében a Szovjetúnió valamennyi területén és körzetében.­­ A sztahánovisták, a termelés újítói, akiket a nagy Sztálin történelmi utasításai lelkesítettek, nagymértékben gazdagították azt a harcot, amely a sztálini ötéves tervek nagyszerű feladatai­nak valóraváltásáért folyt A sztahanov-mozgalom az életadó szovjet hazafiság kifeje­zője volt, amelynek ereje különösen a Nagy Honvédő Háború éveiben, láthatóan nyilatkozott meg és amely a háború utáni sztálini ötéves terv teljesítéséért folyó harcban ugyancsak ragyogó példákkal szolgál. II. A SZTAHANOV-MOZGALOM a szocialista építés jelenlegi szakaszában lankadatlanul továbbfejlődik, Grand szélesebben és mélyebben hatol be a népgazdaság valamennyi ágába, új for­mákat ölt, új tartalommal gazdagodik, amely megfelel az ipar, a mezőgazdaság, az egész szocialista gazdasági élet magasabb fejlettségi színvonalának. E mozgalom a szovjet emberek fárad­hatatlan alkotni tudásáról, politikai öntudatuk, termelő és techni­kai kultúrájuk szakadatlan emelkedéséről tanúskodik. A háború utáni sztálini ötéves terv határidő előtti teljesítésé­ért széleskörűen kibontakozott szocialista verseny valóban az egész nép versenye, hatalmas emelő a kommunista társadalom megvalósításáért vívott harcban. A szocialista versenybe belekapcsolódtak a munkások, mun­kásnők, kolhózparasztok, kolhozparasztasszonyok, a tudomány munkásai és a technikusok. Az ipar, a közlekedés és az épí­tés dolgozóinak több mint 90%-a egyéni versenyben áll, 58%,-uk pedig sztahanovista és rohammunkás. Országunk dolgozói Sztálin elvtárshoz intézett leveleikben beszámolnak az egész szovjet nép szocialista versenyének sike­reiről, a párt és a nép nagy vezérének jelentik a munkájukban aratott győzelmeiket, melyeket a háború utáni ötéves terv határ­idő előtti teljesítéséért folytatott harcban vívtak ki. Minden nap újabb győzelmeket­ jelent. A háború utáni öt­éves terv éveiben szemléletesen igazolódtak be Sztálin elvtárs azon szavai, hogy a sztahánov-mozgalom „.... megdönti a technikára vonatkozó nézeteket, a régi technikai normákat, a régi tervekben szereplő teljesítőképességeket, a régi termelési terveket és új, a magasabb technikai normák, teljesítőképességre vonat­kozó tervek és termelési tervek létesítését köve­teli meg” (u. o. 519. oldal). Az ötéves terv előírta, hogy a Szovjetunió egés­z iparának ősz­es termelése 1950-re 48%-kal fogja túlszárnyalni a háború­­előtti 1940. év termelését. A folyó év októberében az egész ipar termelése több, mint 50%-kal múlta felül az 1940. év átlagos havi termelését. A sztahanovisták és az élenjáró kollek­tívák mind gyakrabban számolnak be eredményeikről, az évi tervek és egészben véve az ötéves terv határidő előtti teljesí­téséről. 1948-ban több, mint kétezer gyár és üzem teljesítette ötéves tervét határidő előtt. Különösen jelentős sikereket értek el a Szovjetúnió bányászai. A 22 szénkombinát közül 13 túlszár­nyalta azt a széntermelési színvonalat, amelyet az ötéves terv 1950-re írt elő. . A kuznyecki „Sztálin” kohászati kombinát, a csuszovi „Sze­rov” kohóüzem, valamint a N.­tagili „Kujbisev” gyár az egész kohászati ciklus tekintetében felülmúlta az 1950-re előírt szín­vonalat. A szocialista versenyben a szovjet vasutasok kimagasló sikereket értek el. A vasúti munkák minőségi jelzőszámainak túlteljesítéséért folytatott harcban óriási arányokat öltött az 500-as mozdonyvezetők versenye 1949 szeptemberében az 500-asok mozgalmában 7700 mozdonyvezető vett részt, közülük 4614-en elérték a napi 400—500 kilométeres teljesítményt. Komoly sikereket mutatnak fel a szocialista mezőgazdaság dolgozói is. Az 1949. évi termés túlszárnyalta az 1940-es szín­vonalat. A folyó évben a kolhozok és szovhozok 128 millió pad­dal több gabonát bocsátottak az ország rendelkezésére, mint az elmúlt évben. A Szovjetúnió példája nyomán előre az ötéves terv megvalósításáért! PÁRTMUNKÁS-----------------------------------------------------------------------------------------------3

Next