Párttörténeti Közlemények, 1975. június (21. évfolyam, 2. szám)
1975 / 2. szám - Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1906. évi magyarországi munkásmozgalom néhány kérdése
legnagyobb bankunk például a nagyobb szabású ipari részvényvállalatok egész sorozatát hozta létre”.12 Az új alapítások és tőkebefektetések ahhoz a serénységhez hasonlíthatók, amely 1910-ben, a munkapárti kormány hatalomra kerülése után mutatkozott (csakhogy akkor nagyobb mértékben). A járadékpapírok árfolyama, „amely az ex-lex idején, az év első negyedében némileg visszaesett, újra emelkedett”.13 14 Megjavultak az állam pénzügyei. A kormány megalakulásakor a Magyar Általános Hitelbank egy 99 172 500 koronás folyószámlával egyszer még kisegítette a kormányt, de az ebből igénybe vett 58 411 084 koronát a kormányzat 1906 novemberére visszafizette, sőt (Wekerle és Popovics ügyessége révén is) pénztári felesleget alakított ki, amelyből — felhasználva a vállalkozókedv által előidézett kamatlábnövekedést — „a budapesti pénzintézeteket s ezek útján a hazai pénzpiacot fokozatosan tetemes, 50 000 000 koronára tehető összeggel táplálta" . E gazdasági változások az árak évek óta tartó emelkedését erőteljesebben fokozták.15* Az eddig megjelent történeti munkákban az ipari munkásság 1906. évi bérharcai, s ezzel összefüggő politikai küzdelmei nem nyerték még el teljesen azt a helyet, amely pedig megilleti őket. Noha az összefoglaló jellegű marxista művek és résztanulmányok szerzői kezdettől fogva utaltak az 1906. évi sztrájkok nagyobb számára és a munkásság erőteljesebb részvételére, ezekből az adatokból (a kutatás hiányai miatt is) nem vontak le megfelelő következtetéseket. A munkásság 1905. évi valóban hatalmas, javarészt fővárosi politikai tüntetései és az ezekkel összefonódott bérmozgalmak tulajdonképpen 1906-ban impozáns sztrájkmozgalomban tetőződtek. Egyoldalúan került szóba, hogy az 1906. évi sztrájkok „kisebb tömegeket mozgósítottak”, hogy ezeket sokkal inkább a védekezés jellemezte. Olyan nézet is felbukkant, hogy a munkásmozgalom lanyhulása már 1906 második felében megindult Magyarország egyes peremvidékein. Az utóbbi években nagyobb, sértőbb figyelemmel fordulnak a kutatók 1906 hatalmas küzdelmei felé, súlyt helyeznek az 1906. évi 12o. 13. old. is Kereskedelmünk és iparunk az 1906. évben. I. rész. 134. old. — A kormányműködéséről szóló jelentés szerint 1906-ban 270-nél több hitelintézet működött, ezek között 51-gyel több bank. Az összes saját tőke 172,9 millió koronával haladta meg az 1905. évit, az emelkedés mérve nagyobb volt az előző évinél. 304 + old. 14 A m. kir. kormány 1906. évi működéséről. . . 33.+ old. 15ö. Bresztovszky Ernő: Áremelés — béremelés. Szocializmus, 1906/1907. 7. sz. 196—199. old., 8. sz. 241—246. old.