Pécsi Est, 1922. január-június (17. évfolyam, 1-145. szám)
1922-01-14 / 11. szám
2. oldal PÉCSI EST A magyar tanügy reformtervezete — írta : Kun Kálmán. — IV. Iskolahatóságok. I. Ministerium. A legfelső fórum minden tanügyi kérdésben. A legfőbb egyetemes irányitó, vezető és ellenőrző szerv, kinevezési, nyugdjjazási és elbocsájtási joggal. Ügyosztályainak számát az iskolafajok adják meg, míg az osztályokét a munkakörök, melyek tágíthatók és szűkíthetők a szükség szerint. A miniszteri tisztviselők kétfélék: kezelésiek és igazgatásiak ; ez utóbbiak csak tanárok és tanítók lehetnek, éppen úgy, minthogy a miniszter és államtitkár is csak tanárember lehet, akik szintén életfogytig kinevezett egyének, akiket csak fegyelmi útán lehet nyugalomba küldeni, vagy elbocsájtani. A minisztert és államtitkárt a tanárok és tanítók később meghatározandó módon titkos szavazással választják, mindenkoron hármathármat, akik közül a miniszterelnök jelöli ki a neki is kedves egyént, akit azután kinevezés alá terjeszt. Evvel meg akarjuk akadályozni azt, hogy az iskolákat is a politika irányítsa, amely mindenkoron kerékkötője volt a kultúrának. A tanügyi minisztériumban csak egy jogász lehet, aki mint jogügyi tanácsos szerepel. II. Főigazgatóságok. (Főigazgató: tábornagyi fizetés) tanügyi tanácsosokkal (altábornagyi), tanügyi felügyelőkkel (tábornoki) fizetéssel. Dunántúlt pl. igy osztanám be Pécs, Nagykanizsa, Szombathely, Győr, Székesfehérvár, Budapest egymaga külön kerületet adna. A főigazgatóság ügyosztályokra oszlik, melyek élén egy-egy tanácsos áll. így lenne: elemi, közép,szak- és főiskolai ügyosztály ez utóbbira csak adminisztrative. Minden ügyosztály megfelelő számú tanügyi felügyelőt és segédszemélyzetet kap. Az iskolák ellenőrzését a tanügyi felügyelők gyakorolják, kik minden intézetet évenkint kétszer kötelesek lelátogatni és szigorú kritikát gyakorolni, megfelelő utasításokkal. (Mondjuk félév és év vége.) Minden tanügyi dologban másodfokúlag — de felebbezhetően — döntenek. A főigazgatóság hatáskörébe tartozik az utalványozás is. III. Igazgatóságok. Elemi iskoláknál : őrnagy-ezredes, középiskoláknál tábornok-tábornagyi fizetéssel. A tanilás alól föl vannak ugyan mentve, de minden héten kötelesek hat osztályt hat teljes órában lelátogatni, félrevonulva csendesen szemlélődni, hogy a tanítást lehetőleg ne zavarják. Ellenőrzéséről jegyzőkönyvet vesz föl kíméletlenül fölsorolván a hibákat, kellő utasításokkal követve. A jegyzőkönyvet minden egyes alkalommal a tanárral is aláíratja. Az adminisztratív teendők ellátásában egy segédtanár segédkezik, aki egyben a helyettesítéseket is végzi. Összegezve: megadtam a hazai tanügy durván megszerkesztett vázát, méltóztassanak hozzászólani, a fölépítéshez újabb ideákat adni, és amikor nagyjából dűlőre jutottunk egy országos kongresszuson letárgyalni és azt a nemzet élete érdekében tűzzel-vassal keresztül vinni. A tanügyet nem szabad csak szakavatott tanügyi férfiaknak rendezni, irányítani és javítani. Ott éppen úgy nem szabad a pénzügyminiszternek beszélni, mint ahogyan nem lehet katonáéknál. A tanszemélyzet munkája FÖLÉPÍTŐ, a katonáké csak ŐRZŐ, amiből veszedelem idején úgyis becsülettel ki kell vennünk a részünket . . . Végül aki jobbat tud, mondja el, csak ne késsünk sokat, mert minden perc, ami így elvesz, az a nemzet kára, aminek a nagyságát a világháborúban — azt hiszem — eléggé megtanulhattuk megismerni. Az új Magyarországot az iskoláknak kell megcsinálni, szigorúan keresztény és nemzeti alapon, de nem frázisokkal, hanem komoly, becsületes munkával, amelyet minden magyarnak támogatni föltétlen kötelessége. Befejezésül: Kérjük a tanítókat, tanárokat, tanügybarátokat egyenként és összeségben is, hogy tárgyhoz szólásaikat, a tanító és tanártestületeket pedig, hogy ily irányú határozataikat a Pécsi Est szerkesztőségének 1922. jan. 31-ig megküldeni szíveskedjenek. Jugoszláv tervek az elszakított katolikusokkal Új püspökséget akarnak. — A katonai tanácskozás. — A Csanádi püspök Rómában. — A pápa a magyarok mellett. Pécs, jan. 12. Magyarországnak Jugoszlávia részére ítélt területein minden vonalon folyik a jugoszlávok érdekeinek megfelelő berendezkedés. Talán nem is annyira a jugoszláv érdekeket tartják szem előtt, mint inkább, hogy a magyarságnak ártsanak és megszüntessenek minden köteléket, mely az elszakított magyarokat még az anyaországhoz fűzi. Ez a szempont vezeti őket akkor is, amidőn az elszakított katolikusokat ki akarják vonni a pécsi, kalocsai és Csanádi püspökségek egyházi kormányzata alól s teljesen szláv befolyás alá igyekeznek őket hajtani. Ezen céljuk keresztülvitelére — amint szabadkai tudósítónk írja, — három tervük is van: az első terv szerint az egész un. Vajdaságot a gyakovai püspökséghez csatolnák (ezt a tervet azonban, mely horvát kívánság, a beogradi kormány csak ideiglenes megoldásként fogadná el); a második terv szerint a Vajdaságban két püspökséget létesítenének Szabadkán és Nagybecskereken; a harmadik terv pedig csak egy és pedig szabadkai püspökségről akar tudni. Ez ügyben Szabadkán Korosec Antal dr. laibachi katolikus pap, volt jugoszláv kereskedelmi miniszter elnöklésével a napokban értekezlet volt, amely e tervezetet alaposan megvitatta és a vita anyagát Belgrádban előterjesztették. Az elszakított területen élő katolikusok egyházi kormányzásilag való hovátartozandóságára nézve kérdést intéztünk a pécsi egyházmegyei hatósághoz, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: “ Az elszakított katolikusok egyházkormányzati hovátartozandósága tárgyában a múlt hetekben a kalocsai érsek urnái tanácskozásra jöttek össze a pécsi és a Csanádi püspök urak. A tanácskozás eredményével Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök úr Rómába utazott, hogy a pápa őszentségét a magyar püspökök tervének megnyerje. E terv szerint az elszakított katolikusok továbbra is az eddigi egyházi főhatóság alatt maradnának. Ez nem volna példátlan és precedens nélküli megoldás, mert hiszen eddig is volt már rá eset, hogy egy püspökség területe két külön országra esett, így például a breslaui püspöknek voltak Ausztriában is hívei, vagy a pécsi püspökségnek voltak és vannak Horvátországban is plébániái. — Egyébiránt úgy tudjuk, hogy a pápa őszentsége a jelenlegi helyzet fönntartását óhajtja, vagyis, hogy ne tépjék szét az egyházmegyéket az új — reméljük úgy is csak ideiglenes — határok két, vagy mint a Csanádit, három részre. Természetesen nem lehet tudni, hogy miféle diplomáciai nyomások fognak még érvényesülni. Reméljük, hogy a magyar püspökök terve, mely a magyarság érdeke is, fog érvényesülni. A jugoszlávok nem engedik haza a magyar bányászokat — Steimetz Amerikába vándorolt —Koldulnak a menekültek — Pécs, jan. 13. Egy hónappal ezelőtt felhívtuk az elmenekült munkások családtagjait, hogy jelentkezzenek azok, kiknek hozzátartozóik vissza akarnak térni. Ennek eredményeképen a Jugoszláviában csendőrszuronyok felügyelete mellett dolgozó bányászok, kiknek legtöbbje Zenicán dolgozik, e hó 15-én haza akarnak jönni Ezt a szándékukat a szerb hatóságoknak be is jelentették, de a hatóság a bejelentést nem vette tudomásul és megerősítette a csendőri felügyeletet. A „demokratikus“ Jugoszlávia szabadságát élvező bányászok helyzete egyébként nagyon súlyos. Ha az előírt napi szénmennyiséget nem termelik ki, akkor a már kitermelt szén díját sem fizetik ki. Kívánatos lenne a magyar hatóságok intervenciója. E körülményekkel kapcsolatban megemlítjük régi jó ismerősünket is. Linder Béla újabban Belgrádban tartózkodik. Úgy látszik a szerbek által neki juttatott állás nem felel meg. Császár, Boros, Lenkei, Fekete által szerkesztett „Vajdaság“ már szűnőfélben van. Steinmetz István volt városi főmérnök pár társával Amerikába vándorolt ki. Az „emigráció”nak Beogradban van egy szakcsoportja, amely azonban mint értesülünk, tagok hiányában megszűnik. Egyébként a menekültek legnagyobb része munkanélkül van, falvakra jár kéregetni és így tartja fönn magát. Szombat, 1922. január 14. A szociális iskola második napja Ákos dr. és Faluhelyi dr. előadása. Pécs, jan. 12. A szociális iskola második napján Ákos Ferenc dr. „Szociális problémák az újabb francia regényirodalomban“ címmel Bourget, Bordeaux és Renée Bazin hírneves francia regényíróknak műveit ismertette tartalmilag és méltatta erkölcsi és szociális vonatkozású értékeiket. Ezek a regények az újjáéledő Franciaországnak legszebb jelenségei, amelyek ezer és ezer lelket vezetnek a helyes útra, az úri erkölcsnek az egyéni családi és társadalmi életre való bomlasztó hatásnak ismertetése és a keresztény erkölcsnek felemelő erősítő és boldogító megbecsülése. Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi magántanár az ő ismert alapos felkészültségével világos előadásával a szocializmusnak és a vallásnak viszonyát fejtegette. Érthetővé tette, hogy a Marxista anyagelvűség alapján szervezett munkásság hatalmas tömegei dacára miért ért el oly kevés eredményt az emberi jólét, a társadalmi boldogság terén, ellenkezőleg csak az elégedetlenséget és boldogtalanságot növelte. Hiányzik ebből a szocializmusból az életet adó lélek, a kereszténység. Mindkét előadás lekötötte a hallgatóság figyelmét és valamennyien gazdagabban tértek haza. Kilencvennégy kihágás négy hónap alatt Állapotaink javultak a pécsi járásban. Pécs Jan. 13. Tudvalevő, hogy a megszállás alatt a szerbek kivették a közigazgatást a magyar hatóságok kezéből. A szerbek három éves uralma alatt a rend- és törvénytisztelet fogalma annyira elzüllött, hogy hasonló példát nem tudunk a történelemben. Korrupció volt az egész vonalon. A szerb közigazgatási tisztviselők a „pénz beszél..fogalma szerint intézték el az ügyes-bajos emberek dolgait, sőt jó pénzért nem volt az a kihágás, vagy bűncselekmény, amit el nem néztek volna. A szerbek kivonulása után a közigazgatási hatóságok erélyes kézzel fogtak a rend helyreállítására, különösen a járási főszolgabirák, kik aztán alaposan megtisztították a szerbek által visszahagyott Augiászistállót. Alább közöljük a pécsi járási szolgabírói hivatal múlt évi kimutatását, melynek tanúsága szerint a kiürítés napjától az év utolsó napjáig, azaz négy hónap alatt a pécsi járásban (csupán a falvakban, Pécset kivéve) kilencvennégy kihágási eset fordult elő. A kihágások a következőképen oszlanak meg: Fegyvertartási rendelet be nem tartásáért 18, erdei kihágásért 5, mezőrendőri kihágásért 8( iparosi kihágásért 4, hatóságsértésért 4, közrend elleni kihágásért 17, (a szám bizonyítja, hogy mennyire nincs hatással a lumpokra a drágaság), átrendőri kihágásért 4, állategészségügyi kihágásért 7, egészségügyi kihágásért 3, vadászati kihágásért 2, külföldiek jelentkezésének elmulasztásáért 2, malomrendészeti kihágásért 2 egyént büntetett meg a pécsi járás szolgabírói hivatala.