Pécsi Est, 1922. január-június (17. évfolyam, 1-145. szám)

1922-01-14 / 11. szám

2. oldal PÉCSI EST A magyar tanügy reformtervezete — írta : Kun Kálmán. — IV. Iskola­hatóságok. I. Ministerium. A legfelső fórum minden tanügyi kérdésben. A leg­főbb egyetemes irányitó, vezető és ellenőrző szerv, kinevezési, nyugd­j­­jazási és elbocsájtási joggal. Ügyosztályainak számát az iskola­fajok adják meg, m­íg az osztályokét a munkakörök, melyek tágíthatók és szűkíthetők a szükség szerint. A miniszteri tisztviselők kétfélék: kezelésiek és igazgatásiak ; ez utób­biak csak tanárok és tanítók lehet­nek, éppen úgy, minthogy a minisz­ter és államtitkár is csak tanár­ember lehet, akik szintén életfogytig kinevezett egyének, akiket csak fe­gyelmi útán lehet nyugalomba kül­deni, vagy elbocsájtani. A minisztert és államtitkárt a ta­nárok és tanítók később meghatá­rozandó módon titkos szavazással választják, mindenkoron hármat­­hármat, akik közül a miniszterelnök jelöli ki a neki is kedves egyént, akit azután kinevezés alá terjeszt. Evvel meg akarjuk akadályozni azt, hogy az iskolákat is a politika irányítsa, amely­­ mindenkoron kerék­kötője volt a kultúrának. A tanügyi minisztériumban csak egy jogász le­het, aki mint jogügyi tanácsos sze­repel. II. Főigazgatóságok. (Főigazgató: tábornagyi fizetés) tanügyi tanácso­sokkal (altábornagyi), tanügyi fel­ügyelőkkel (tábornoki) fizetéssel. Dunántúlt pl. igy osztanám be Pécs, Nagykanizsa, Szombathely, Győr, Székesfehérvár, Budapest egymaga külön kerületet adna. A főigazgatóság ügyosztályokra oszlik, melyek élén egy-egy taná­csos áll. így lenne: elemi,­ közép,­­szak- és főiskolai ügyosztály ez utóbbira csak adminisztrative. Min­den ügyosztály megfelelő számú tanügyi felügyelőt és segédszemély­zetet kap. Az iskolák ellenőrzését a tanügyi felügyelők gyakorolják, kik minden intézetet évenkint kétszer kötelesek lelátogatni és szigorú kri­tikát gyakorolni, megfelelő utasítá­sokkal. (Mondjuk félév és év vége.) Minden tanügyi dologban másod­­fokúlag — de felebbezhetően — döntenek. A főigazgatóság hatás­körébe tartozik az utalványozás is. III. Igazgatóságok. Elemi iskolák­nál : őrnagy-ezredes, középiskolák­nál tábornok-tábornagyi fizetéssel. A tanilás alól föl vannak ugyan mentve, de minden héten kötelesek hat osz­tályt hat teljes órában lelátogatni, félrevonulva csendesen szemlélődni, hogy a tanítást lehetőleg ne zavar­ják. Ellenőrzéséről jegyzőkönyvet vesz föl kíméletlenül fölsorolván a hibákat, kellő utasításokkal követve. A jegyzőkönyvet minden egyes al­kalommal a tanárral is aláíratja. Az adminisztratív teendők ellátásában egy segéd­tanár segédkezik, aki egy­ben a helyettesítéseket is végzi. Összegezve: megadtam a hazai tanügy durván megszerkesztett vá­zát, méltóztassanak hozzá­szólani, a fölépítéshez újabb ideákat adni, és amikor nagyjából dűlőre jutottunk egy országos kongresszuson letár­gyalni és azt a nemzet élete érdeké­ben tűzzel-vassal keresztül vinni. A tanügyet nem szabad csak szak­avatott tanügyi férfiaknak rendezni, irányítani és javítani. Ott éppen úgy nem szabad a pénzügyminiszter­nek beszélni, mint ahogyan nem lehet katonáéknál. A tanszemélyzet munkája FÖLÉPÍTŐ, a katonáké csak ŐRZŐ, amiből veszedelem ide­jén úgy­is becsülettel ki kell ven­nünk a részünket . . . Végül aki jobbat tud, mondja el, csak ne késsünk sokat, mert min­den perc, ami így elvesz, az a nemzet kára, aminek a nagyságát a világháborúban — azt hiszem — eléggé megtanulhattuk megismerni. Az új Magyarországot az iskolák­nak kell megcsinálni, szigorúan keresztény és nemzeti alapon, de nem frázisokkal, hanem komoly, becsületes munkával, amelyet min­den magyarnak támogatni föltétlen kötelessége. Befejezésül: Kérjük a tanítókat, tanárokat, tanügybarátokat egyen­­ként és összeségben is, hogy tárgy­hoz szólásaikat, a tanító és tanár­­testületeket pedig, hogy ily irányú határozataikat a Pécsi Est szerkesz­tőségének 1922. jan. 31-ig megkül­deni szíveskedjenek. Jugoszláv tervek az elszakított katolikusokkal Új püspökséget akarnak. — A katonai tanácskozás. — A Csanádi püspök Rómában. — A pápa a magyarok mellett. Pécs, jan. 12. Magyarországnak Jugoszlávia ré­szére ítélt területein minden vonalon folyik a jugoszlávok érdekeinek megfelelő berendezkedés. Talán nem is annyira a jugoszláv érdekeket tartják szem előtt, mint inkább, hogy a magyarságnak ártsanak és meg­szüntessenek minden köteléket, mely az elszakított magyarokat még az anyaországhoz fűzi. Ez a szempont vezeti őket akkor is, amidőn az elszakított katolikuso­kat ki akarják vonni a pécsi, kalocsai és Csanádi püspökségek egyházi kormányzata alól s teljesen szláv befolyás alá igyekeznek őket hajtani. Ezen céljuk keresztülvitelére — amint szabadkai tudósítónk írja, — három tervük is van: az első terv szerint az egész u­n. Vajdaságot a gyakovai püspökséghez csatolnák (ezt a tervet azonban, mely horvát kívánság, a beogradi kormány csak ideiglenes megoldásként fogadná el); a második terv szerint a Vajda­ságban két püspökséget létesítenének Szabadkán és Nagybecskereken; a harmadik terv pedig csak egy és pedig szabadkai püspökségről akar tudni. Ez ügyben Szabadkán Korosec Antal dr. laibachi katolikus pap, volt jugoszláv kereskedelmi minisz­ter elnöklésével a napokban érte­kezlet volt, amely e tervezetet alaposan megvitatta és a vita anya­gát Belgrádban előterjesztették. Az elszakított területen élő katolikusok egyházi kormányzási­lag való hovátartozandóságára nézve kér­dést intéztünk a pécsi egyházmegyei hatósághoz, ahol a következő fel­világosítást kaptuk: “ Az elszakított katolikusok egyházkormányzati hovátartozand­ó­­sága tárgyában a múlt hetekben a kalocsai érsek urnái tanácskozásra jöttek össze a pécsi és a Csanádi püspök urak. A tanácskozás ered­ményével Glattfelder Gyula dr. Csa­nádi püspök úr Rómába utazott, hogy a pápa őszentségét a magyar püspökök tervének megnyerje. E terv szerint az elszakított katolikusok továbbra is az eddigi egyházi főható­ság alatt maradnának.­­ Ez nem volna példátlan és precedens nélküli megoldás, mert hiszen eddig is volt már rá eset, hogy egy püspökség területe két külön országra esett, így például a bresl­aui püspöknek voltak Ausztriá­ban is hívei, vagy a pécsi püspökségnek voltak és vannak Horvátországban is plébániái. — Egyébiránt úgy tudjuk, hogy a pápa őszentsége a jelenlegi helyzet fönntartását óhajtja, vagyis, hogy ne tépjék szét az egyházmegyéket az új — reméljük úgy is csak ideiglenes — határok két, vagy mint a Csanádit, három részre. Természetesen nem lehet tudni, hogy miféle diplomáciai nyomások fognak még érvényesülni. Reméljük, hogy a magyar püspökök terve, mely a magyarság érdeke is, fog érvényesülni. A jugoszlávok nem engedik haza a magyar bányászokat — Steimetz Amerikába vándorolt —Koldulnak a menekültek — Pécs, jan. 13. Egy hónappal ezelőtt felhívtuk az elmenekült munkások családtagjait, hogy jelentkezzenek azok, kiknek hozzátartozóik­ vissza akarnak térni. Ennek eredményeképen a Jugoszlá­viában csendőrszuronyok felügyelete mellett dolgozó bányászok, kiknek legtöbbje Z­e­n­i­c­á­n dolgozik, e hó 15-én haza akarnak jönni Ezt a szándékukat a szerb hatóságoknak be is jelentették, de a hatóság a bejelentést nem vette tudomásul és megerősítette a csendőri felügyeletet. A „demokratikus“ Jugoszlávia sza­badságát élvező bányászok helyzete egyébként nagyon súlyos. Ha az előírt napi szénmennyiséget nem termelik ki, akkor a már kitermelt szén díját sem fizetik ki. Kívánatos lenne a magyar hatósá­gok intervenciója. E körülményekkel kapcsolatban megemlítjük régi jó ismerősünket is. Linder Béla újabban Belgrádban tartózkodik. Úgy látszik a szerbek által neki juttatott állás nem felel meg. Császár, Boros, Lenkei, Fekete által szerkesztett „Vajdaság“ már szűnőfélben van. Steinmetz István volt városi fő­mérnök pár társával Amerikába ván­dorolt ki. Az „emigráció”nak Beogradban van egy szakcsoportja, amely azon­ban mint értesülünk, tagok hiányá­ban megszűnik. Egyébként a mene­kültek legnagyobb része munkan­él­kü­l van, falvakra jár kéregetni és így tartja fönn magát. Szombat, 1922. január 14. A szociális iskola második napja Ákos dr. és Faluhelyi dr. előadása. Pécs, jan. 12. A szociális iskola második­ napján Ákos Ferenc dr. „Szociális problé­mák az újabb francia regényiroda­lomban“ címmel Bourget, Bordeaux és Renée Bazin hírneves francia regényíróknak műveit ismertette tar­talmilag és méltatta erkölcsi és szo­ciális vonatkozású értékeiket. Ezek a regények az újjá­éledő Franciaország­­nak legszebb jelenségei, amelyek ezer és ezer lelket vezetnek a helyes útra, az úri erkölcsnek az egyéni családi és társadalmi életre való bomlasztó hatásnak ismertetése és a keresztény erkölcsnek felemelő erő­sítő és boldogító megbecsülése. Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi ma­gántanár az ő ismert alapos felké­szültségével világos előadásával a szocializmusnak és a vallásnak vi­szonyát fejtegette. Érthetővé tette, hogy a Marxista anyagelvűség alap­ján szervezett munkásság hatalmas tömegei dacára miért ért el oly ke­vés eredményt az emberi jólét, a társadalmi boldogság terén, ellenke­zőleg csak az elégedetlenséget és boldogtalanságot növelte. Hiányzik ebből a szocializmusból az életet adó lélek, a kereszténység. Mindkét előadás lekötötte a hall­gatóság figyelmét és valamennyien gazdagabban tértek haza. Kilencvennégy kihágás négy hónap alatt Állapotaink javultak a pécsi járásban. Pécs Jan. 13. Tudvalevő, hogy a megszállás alatt a szerbek kivették a közigaz­gatást a magyar hatóságok kezéből. A szerbek három éves uralma alatt a rend- és törvénytisztelet fogalma annyira elzüllött, hogy hasonló pél­dát nem tudunk a történelemben. Korrupció volt az egész vonalon. A szerb közigazgatási tisztviselők a „pénz beszél..fogalma szerint intézték el az ügyes-bajos emberek dolgait, sőt jó pénzért nem volt az a kihágás, vagy bűncselekmény, amit el nem néztek volna. A szerbek kivonulása után a köz­­igazgatási hatóságok erélyes kézzel fogtak a rend helyreállítására, külö­nösen a járási főszolgabirák, kik aztán alaposan megtisztították a szerbek által visszahagyott Augiász­­istállót. Alább közöljük a pécsi járási szolgabírói hivatal múlt évi kimuta­tását, melynek tanúsága szerint a kiürítés napjától az év utolsó nap­jáig, azaz négy hónap alatt a pécsi járásban (csupán a falvakban, Pé­cset kivéve) kilencvennégy kihágási eset fordult elő. A kihágások a követ­­kezőképen oszlanak meg: Fegyvertartási rendelet be nem tartásáért 18, erdei kihágásért 5, mezőrendőri kihágásért 8( iparosi kihágásért 4, hatóságsértésért 4, közrend elleni kihágásért 17, (a szám bizonyítja, hogy mennyire nincs hatással a lumpokra a drága­ság), átrendőri kihágásért 4, állat­egészségügyi kihágásért 7, egészség­­ügyi kihágásért 3, vadászati kihá­gásért 2, külföldiek jelentkezésének elmulasztásáért 2, malomrendészeti kihágásért 2 egyént büntetett meg a pécsi járás szolgabírói hivatala.

Next