Pécsi Figyelő, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-01-05 / 1. szám
m*mm I --------- KIJXjFOXID. A porta kérelmére Angolország közbelépett a béke érdekében és egy jegyzéket menesztett Szt.-Pétervárra ez ügyben. Mondják, Oroszország nem fogja visszautasítani a mediátot, csak azt kívánja újólag, hogy a porta egyenesen hozzá forduljon. Egyébként Angolország e jegyzéket a többi hatalmakkal is közölte, kérve annak támogatását. Angolország különben már is sértve érzi érdekeit és hatalmasan fegyverkezik, hírlik, hogy már tudatta volna a hatalmakkal, miszerint Törökország egyes pontjait megszállni kénytelen. Angliában a háború párt kerekedett felül és a béke érdekében jegyzék is leginkább csak arra szolgál, hogy a porta békés hajlamát újból feltüntesse és amelynek, ha sikere nem is lesz, amit különben az angolok magul sem hisznek el, úgy az mégis kényszerítette Oroszországot, határozottan szintén' --------, , r-rrx c ... ...... .m. ssaBBSBsmnm * hajlongó udvarlói, de engedje meg, hogy én azért mégis sokra becsüljem őket. Látja kérem, azokkal szoktuk mi a volágot lélegelni. Szeresse őket kérem, igen jóra jtó gyerekek. Ha láthatnám, vájjon mosolyog-e mc is, mint akkor bizonyára mosolygott, miön az én krajczáromról szólok! — Neu Én ismerem önt asszonyom s tudom, jo° az ön szánalomra méltó krajczárja m helyet adott az ön gyöngéd szivéte , én büszke, nemes krajczáromnak. Én ne veszítettem vele , ön nyert! Az öröm azonban legyen mindkettőnké. Szinte látom, hogy mint keresgelő kis takarék szekrényét s szinte halán az én krajczáromnak szerény pendület, a "1" mint az Ön puha kezéből a szekrény nyílásán keresztül esve örvendő társhoz csatlakozik. De elfeledtem valamit, és ezt jól jegyezze meg! — A takarékosság mra, mégpedig nagyon nehéz munka. Azt hoszszas gyakorlat által lehet csak megtanulni. De aki egyszer tudja, annak már könnyű. — Azután meg nagyon sok ellensége is van. A szükség az egyik, de a szorgalmas embereknél a legritkább. Ezt nem kell az ajtón beereszteni. A hanyagság a másik. Ez a legveszedelmesebb, mert láthatatlan. Ezt keresni kell a szobák szege X. létében épúgy mint a lélek fenekén. Ottón ur pókháló a neve, emitt unalom. Megjelen’ Pyrker százszor és száz helyütt. Fel kell kevi: Teleky és ki kell irtani. 1: Misicites Asszonyom, ha takarékszek. — Kapósnem akar súlyosodni, gondoljon sz A. gyógy-ez ,raz ön takarék-szekrénye nem unatkozik rá.—Tolnái: Most pedig aludjék jól s Donában. — UJ. gúnyolja az én tudományomat, a Ulánybánságot. — Csak egy esetben tegyze,n’akorakar némit tanulni tőlem. Biztosítom, sför ,járt rózsás ajkainak gúnya engem kihoz ios gyógy-* galmamból s haragomban ismét ily ojsz F. K. más levelet írok. _ teti: Puseh Ugye armonyom, nem mai’Upon : Ki- Fogadé szives üdvözletem3 jsz ttky ,vagy_____ ör. Ke Szép gyógyszerüiDkivbi gyógy kör. ^pillantás a múlt évre, de alarmkor — úgy évtizedek ^ s jjg mostani időket s különösen ' - ^vet emlegetjük, aligha fogja r * ti úgy emlegetni mint „régi ^attlenül köszöntött be s szotározott el. Csalódást, szendysmortes pusztulást hagyott *' szál. és műdén évfordulónál, úgy ták-.l is nehéz, s zilált köz ne.\l jobbra fordultát, békét, főt s zavartalan nemzeti fej - ilyt íméliinik. f^ itértünk el? . . jjelyt év a nemzetközi áradok, nemzetiségi áskálódáel ejtö háború, iszonyú veszni.. ( bel- és külpolitikai reaetió n0D «X ezér, hogy m« gvalósitsa réseit} : :i x *er* ei,01«t; rjpyainak gj éré tüzdi&v keresztei k ügyét: ij eutt törökország.. Vér „ ' uh’4 és nyomegidézték eljt. u l „■ **• . . , moz'..y g semmi t nntetben galiet(. tétlenséggel nézett el ;r j akkor ébredt telkit jj :*re, midőn a háború r reárt. Hanen a mit az j «íratlanul. ál a törö M útig • a földből terem, , ___?„.,i ■. óriási hadsereg ít, fegyirkáie*, '.iü ellent állott az ellenm5£*v'$r- tu ly később — minthogy 7 c i kiu iCnoi '■ állott felbujt( ír láth .tat be járókat, szerbel nehogy e .élj elérje. jM. i. * Imrcz aegiszonyúbb vére , el. lis uópa népei veszte r kézzel nézték a 1/Özmüvelödés és humanitás ezen az .z ,1-titisét. Az orosz ndse eg ezal itt mármár keresztül vihette volna tervét, hostya a nemzetek kebelévől nem ! A Jkajezár. ’ j-ll - 'Jaj'no! (In . .. na :n ja nekem, hogy írjak hát a krajcárról/ha épen a gazdagig az én tidonlá- i. — Bizonyára azt ltte, hogy in szp«v - t -tem különös kívánságát, k, ■, /a^ittem el a dolgot. — Asszoy .-sal-d'ott. ngi vt nggel, mik or hazulról reggene i:en s s’ ho asztalomon fekvő ho ehen ‘he akartam termi, vigyázo ■' egy krajczár trisiklott ujjaim ig'i igurult. Már élyen azon voltam, (Jjpzetfi, ifikor t- szembe jutott az y.' kívánság^, . Megálltam a szoba ifji egye/. gondolva, a parányi lít V -fllF* Pad°zaton hagytam. — és/ó t hazajöttem, házi asszonyom t4i kitisztogatta és besütötte szőne épzelje 1 a krajczár asztalomon 87l o ért engemet. E parányi pénzen ' tw én gazdaasszonyom becsnéhaköve. Több: az ő gazdasági V/VIróbaköve. Ha a padozaton határ nem került volna tulajdonkia, ín lakásomat azonnal földed, Innyt jól tudom, hogy ama nő di n,u bizhatom, sőt jól tudom azt/m.A nő ismeri a pénz értékét s fogni annak gazdasági jelentősége teméiy óta örömömet találom férji házi asszonyomat apró megle-i éi részesíthetem. •Hrosolyogjon! A csekélynek látszó jgbi éiban nem érdemli meg kicsinyig , — min* mondani szokás, — mini aknak még gúnymosolya is tehá egyek bár udvariatlan, ki mebabei, hogy e gúnymosoly nem a gare * ét kevesbítene. .J ajczirnak értéke is van. — ellenség lenne tőlem, ha most .'aj, tz természetét taglalnám egy uh D és’on s°k egyszerre. — dőmé' lálo.t meg, ha csak az én, i két ‘ az n krajezárjáról fecsegek, tö t áll a dolog, annyi bizonyos, it, már tisztességes értéket hoztámadnának a vihar napjaiban nagy férfiak, kik képesek a sors kerekét megállítani, az égő ház fő oszlopát addig fentartani, mig az égő házban lévők ki nem menekülnek. Plevna hősi védelme időt adott a török kormánynak arra, hogy minden erejét összeszedje s újra hadseregeket állítson az ellenség elé. Monarchiánk, szoríttatva a három császárszövetség által és megbéníttatva a francziaországi válságok által, hajlamot érzett az annyira szorongatott török megtámadására. Egyedül a magyar nemzet lelkes magatartása — az orosz törekvésekben a panszlavismus terjedését ismervén fel — gátolta meg az osztrák inváziót. Míg monarchiánk politikája folytonosan a lét és nem lét között lebegett, addig Anglia elég erős volt arra, hogy óriási küzdelmek árán megalkossa az angol-franczia szövetséget, melynek éle elsősorban Oroszország, másodsorban Németország ellen irányul. Plevna hősi védelme elérhetővé tette azt is, hogy a török sereg az oroszt egyedül Bulgáriában mozogni kényszerítse, elzárván az utat előle Konstantinápoly felé, mely körülményhez még a hideg és hó is járult, úgy hogy az orosz sereg minden nagyobb mérvű működését egyelőre beszüntetni kellett. Most minden szem nyugat felé tekint, hol az tűnik fel előttünk, hogy az orosz török háború csak előjátékát képezi azon nagy drámának, mely a népek rovására Európa nyugatán fog lefolyni. Egy való, Oroszország elvesztette félelmességét, a török leálerázta azon gyöngeséget, mely az északi óriás agyaglábaiban rejlik. Németország legjobb szövetségesét vesztette el benne, kire egyelőre mm támaszkodhatok. A török nép megmutatta, hogy életképes s most csak a török hordoz magában. És ez értéknek századrésze a krajezár értéke. Feledje el kérem, hogy papirból készült pénzünk is van (arról, — ha érdekli, sok bohóságot fogok még beszélni) s gondoljon egy ezüst forintra. Ossza kérem ezen ezüst pénzt száz egyenlő részre s vegyen kezébe egy ily parányt. Ez lesz a krajezár. De hiszen, — mondja ön, — a krajczai rézből van. Igaza van! — Hanem e rézdarab, még ha nem lenne is az ismert tornába öntve, átalában mint réz is érne annyit, mint a parányi ezüst darab, melyet csak imént vett kezébe, mikor az ezüstrénzt száz részre osztotta. Tehát mind aét érezmennyiség egyforma értékű s ha a piaczra menne vele, föltéve, hogy mind a kető törvényes alakba volna préselve (mert ez teszi amaz érczeket pénzdarabokká) egyikért is hat diót kapna, a másikén is. — Megbocsájt, ha a diók piaczi árát kevésbé értem, mint ön! Az ön előnye lenne, ha egyikért is nyolcz diót kapna, a másikért is. te hát, — mondja ön, — miért nincsenek ezüstből való krajezárok ? — Szinte látom, miként örvend azon, hogy ily fogós kérdés által sarokba szorított. Ne siessen vele. Gondolja meg asszonyom, hogyha azt az ám krajezárt ezüstből vernék, milyen parányka volna az. Kicsúsznék gyöngéd ujjai közül s mihamar elvegyülne a porban; meghúzná magát erszénye szegletében s idejét rabolná, mig onnan előkeresi. Hát még mennyivel több baja volna vele ama nőnek, a kitől ön konyhája czikkeit beszerzi s a kitől a gondviselés megtagadta ama finom hajlékony ujjakat, melyeknek annyiszor bámulója voltam. Vagy gondoljon a napszámosnak becsületes munkában megkérgsesedett kezére. — Végre gondolja meg, hogy az a parányi ezüst krajcrár milyen hamar elkopnék az eleven ide-oda vándorlásban. Oh, a pénznek nagyon mozgékony természete van! Hát ha még aranyból volna, amiből egy kis darabka anynyit ér, mint tizenötször akkora ezüst; tehát egy arany krajczár egy ezüst krajczárnak tizenötöd részét képezné. —■ Ezért ia még ezer nyokból van az, hogy a mányon van a sor, megmutatni hazafiságát. A mi hazánk az elmúlt évben szintén igen szomorú képet mutat. Az év maga deficittel kezdődött s a legszigorúbb adóbehajtások mellett deficittel végződött. Az osztrák elem politikai uralma ez évben Tisza Kálmán buzgolkodása folytán teljesen nyakunkra nőtt. Ma már ismét az osztrák lett úr e hazában. Leglénegesebb anyagi érdekeink : az ipar és kereskedelem az osztrák szeszélyének van alávetve, s a magyar úgy látszik csak azért él, hogy az osztrákot szolgálja. S e mellett mindenben ázsiai állapotok szomorú napjait éltük át. Tizenkét vármegyében a statárium lett kihirdetve. Az élet és vagyonbiztonság egy fokkal sem jobb, mint a beduinok sivatagában. Amit meghagy a rabló, elviszi az exekutió. Az öngyilkossági eseteket az anyagi tönkremenések megdöbbentő mérvben szaporították. A társadalom elemeiben megromolva, a közerkölcsiség elsülyedve, a közbizalom elenyészve, a múltból elvesztve mindent, mi vigasztaló és lelkesítő, a jövőben nem bírva semmit, mi éltető és biztató: ez év elején lehet-e öröme, avagy csak reménye is a magyarnak ? Nem! . . . De azért ne csüggedjünk, hanem ellenkezőleg bizzunk önerőnkbe, készítsük elő magunkat, hogy bármiféle s bárhonnan jövő veszélyekkel mindenre kész, férfias elszántsággal megküzdhessünk. Ez év nagy események éve lesz. Ez évben alighanem nagy megpróbáltatásoknak leszünk kitéve. Ne igen reméljünk veszteg tetlenségben, hanem legyünk ébren és készüljünk! Tavalyi. előfizetőink közül azokat, kik az idénre még nem fizettek elő lapunkra, ezennel megkérjük, hogy az előfizetési réz alkalmasabb a váltópénz anyagául. — De megfordítva is áll a dolog. Képzelje kérem, hogy miként szakítaná le idegen ország szövetéből készült divatos ruhájának zsebét az a forint, ami rézből volna s oly nagy súlylyal birna, mint 100 apró rézkrajezár együttvéve. — Nyugodjék meg benne, hogy a krajezár rézből van s a forint ezüstből, melyet minden veszedelem nélkül ruhája zsebében is elhordhat. — Az aranyt és a papiros pénzt pedig engedje el nekem; lehet, ha ön is kivánja, beszélek majd ezekről is egyszer. — Úgyis csak az ezüst a mi törvényes pénzünk. De félek, unalmassá leszek ön előtt s levelem panaszkodni fog reám, miszerint ügyetlenségem miatt kénytelen azon szerencsétlenséget eltűrni, hogy szép szemeivel csak félig futja át. — Az ön krajezárja is panaszt tesz: miért sértem meg azzal, hogy aranyról és ezüstről beszélek. Az ön krajezárjának pedig értéke van s az megköveteli a maga jogait. Ám menjen valaki el krajezár nélkül a piaczra s meg fogja látni, hogy nem kaphat diót; menjen el egy krajczárral a pékhez s nem kap egy zsemlét, mig a másikat is el nem hozza; menjen el 99 krajczárral egy olyan tárgyat venni, a minek ára 100 krajczár s nem adják oda neki. És igy tovább. Mert a vagyon kis alkatrészeire bontva krajczárokból áll, s az összerakott krajezárokból elvégre tisztességes vagyon képződik , melyet már forintokban szokás számlálni. Ezer zsák búza utóvégre is buzaszemekből van. — Egy kidobott krajezár nem sok, de sokszor kidobott egy krajezár az már sok forint lehet. Egy megtakarított krajezár nem sok, de sokszor megtakarított egy krajezár az már sok forint lehet. Oh, a pazarlás ok, a takarékosság! — Ne ásítson kérem! — Én mindig megbotránykozom, ha egy oly embert látok, aki az elejtett krajezár után le sem tekint a földre, vagy aki könnyelműen bánik az ön parányi pénzdarabjával. Az az ember vagy pazarló, vagy nagy hajlandósága van rá. Pedig be, sokan tesznek igy! — Talán önnek is eszébe fog jutni asszonyom, ha elmondom, hogy a mi krajcárjaink közt igen sok darabot találni, melyet barbár minél előbb megujuntni szíveskedjenek, mert hódolandó az irodalmi tisztességnek, nem küldhetünk senkinek lapot, ki arra elő nem fizetett, nehogy tolakodóknak látszassunk. — A* 187 etkéri deficitet az év végével szombaton 28—29 millió írtra becsülték a pénzügyminisztériumban, mely összeg jóval felülmúlja az előirányzatot. Kormánykörökben azzal vigasztalják magukat, hogy a harmadik évnegyed eredményei után igen sokan még sokkal roszabb eredményre számítottak. Természetes, hogy ezen adathoz utólagos rectificatio címén még több módosítás várható, s a mérleg nehezen lesz február közepe előtt megállapítható. A magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesületét létesítő bizottság által kiküldött albizottság körében az előmunkálatok élénken folynak és befejezésük legközelebb várható, úgy hogy a létesítő bizottság már jövő hó közepe táján fogja az egyesület megalakítása czéljából az alapítvány gyűjtési mozgalmakat országszerte megindítani. A népgyűlések tartásának korlátozásáról szóló rendelet ellen, „B. Hírnök“ szerint nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypárt részéről is fog interpelláte intéztetni a miniszterelnökhöz, minthogy a szabadelvű pártnak nagy része sem ért azzal egyet. A magyar „szabadelvű”nek keresztelt magyar rák kormány utasította a k. ügyészeket a sajtónak megrendszabályozására, egymásután sajtóperekkel lesz zaklatva az igazi szabadelvűig és igazmondás tervben van azon kívül hirlapbélyeg és a jövedelmi adó súlyosbítása által a sajtó helyzetét megnehezíteni, vagy lehet tenné tenni a független sajtó lételét. — Csak rajta, kinek az isten vesztét akarja, elveszi az eszét. — Andrássy Gyula gróf új év napján ő felsége saját kezű irata kíséretében megkapta a legnagyobb kitüntetést: az arany gyapjas rendet. Bizony méregdrága gyapja ez Magyarországnak. — A Verhovay-ügy alkalmából Somogy megye dec. 30-án közgyűlésen felirat küldése határoztatok a bozáshoz, hogy a bűnvádi eljárás körül a bírói felelőség körvonalaztassék, hogy az egyéni szabadság megóva legyen a netáni bírói zaklatások ellen. — Verhovay Gyula, az „Egyetértés munkatársa ellen „felségsértés“ czimén indított sajtóperben méltó kudarczot kezek megcsonkítottak. Száz és száz oly pénzdarabot találtam, melyet bereszeltek, átvágtak, szétnyomtak, meghajlítottak, vagy — ami undorító bravourból történik — beharaptak. Látja kérem, ez jelent valamit. Ez azt jelenti, hogy a mi államunkban nem becsülik meg a pénzt s hogy a mi népünk nem nagyon ismeri a takarékosság erényét s erősen hajlik a pazarlásra. Pedig a takarékosság — Ohé a takarékosság! — Tegyük fel, hogy ön, — vagy ha bántja a kétely: egymás, — évenkint négyszázszor jön — pedig jön, — azon helyzetbe, hogy egy krajezárt, vagy kevesebb alkalommal valamivel nagyobb váltó pénzt, pl. 10 krajezárt megbecsülve megment s félre teszi. Ez négy forint. Tegyük fel, hogy ön húsz évig takarékoskodik, — pedig ezt holtáig tegye, — s folytonosan ismételve ezen eljárást, közben a fölgyűjtött összeget valamelyik pénzintézetben kamatoztatja. El fog ön csodálkozni, ha mondom, miszerint 6 °/a kamattal 20 év múlva mintegy 150 frt. készpénztőkével rendelkezik. Pedig csak az elhullandott pénzdarabokat mentette meg. Gondolja meg, hogy a magyar államban, melynek majdnem 15 millió lakosa van, nem több, — keveset mondok, — mint 3 millió ember cselekszik hasonlóképen. Ez évenként 12 millió forint megtakarítást s 20 év múlva 240 millió forint óriási tőkét képvisel. — Ugye mily óriási összegek! — Ön vehet egy szép havasi tehenet, vagy növesztheti máskép 150 írtját 1000-re. — Mondhatja ön, hogy húsz év nagy idő, de gondolja meg, hogy akkor még ön az élet élén van, s még sok ideje jut tőkéjét befektetve tízszer akkorára növeszthetni munkája hozzáadása által s ekkor már a havasi tehénből egész kis gulya lesz, melyet ön öregségében a szegény krajczárnak köszön. Mert a tőke óriás mérvben szokott növekedni. — A nemzet pedig nem fogja érezni a súlyos adósságok terhét. És gondolja meg, hogy ezen eredmény csaknem semmiből áll elő s még fényűzési kiadásait sem kívántam korlátolni. Ne haragudjék kérem számaimra, az igazak; nem tudnak ugyan hizelegni az önök vallotta kormány múlt szombaton. Verhovay felmentése hangos bizalmatlansági szavazat a kormány és annak politikája ellen. A kir. ügyész Verbovaynak az Egyetértés szept. 13-iki számában megjelent vezérczikke következő kitételeire alapította a vádat: „A királyi félköszöntő.“ Hol Vörösmarty, hogy fóti dal helyett kassai dalban örökítse meg a jelenetet, midőn „a legelső magyar ember.“ serlegéből gyöngyözik a bor, a hóhérok császárának egészségéért.“ „Huszonöt évvel lökte,hátra a nemzetet egy egyetlen toaszt.“ „És olvassák újra meg újra a kövér betűket, melyek hirdetik, hogy Kassán hadat szentek a kibékült és szerető nemzetnek. Hát megérdemelte-e az a becsületes, igazlelkű, leyális magyar nép, hogy egyhangú kijelentéseivel és minden szét átható érzéseivel szemközt, egy pohár italt vágjanak arczához, mely sebet üt halálra és saját tűzhelyénél becsteleniti meg a nemzetet.“ — Csak Maupeaut, XV. Lajos cancellárját látod üveges szemeiddel, amint rendezi királyi asztalhoz a bort, és írja a toasztot, megfélemlíti vele a higyelejűeket és gyávákat. — És Maupeauról feljegyezte a történelem, hogy XV. Lajos a következő szavakkal köszönte meg lakojkodási szolgálatait: „a cancellárom gazember, de nem élhetek nélküle.“ A vád és védelem meghallgatása után az esküdtszék 8 szavazattal 4 ellenében felmentette vádlottat a felségsértés vádja alól. Felperes közvádló 132 frt. perköltségben lett elmarasztalva. Verhovay, kit számos barátja üdvözölt, visszament vizsgálati fogságába, a hazamenő esküdteket pedig az utczán a közönség megéljenezte. i.ndd. •6/ Pécs, 1878.január 5-én FIGYELŐ. A lap szellemi részét illető közlemények és előfizetések a szerkesztőséghez, a hirdetések pedig a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizethetni helyben a kiadóhivatalban. Blauhorn Antal úr a városházi épületben, Lili János úr a budai külvárosban, Böhm C. F. úr a szigeti külvárosban lévő kereskedésében, és Feszti Károly úr könyvkötő üzletében, Király utca (nemzeti casinó épület), valamint a vidéken minden postahivatalnál első szám: Hirdetésiek ára: Egy négyhasábos petit sor egyszeri megjelenéséért 8krt többszöri megjelenésnél árleengedés adatik. Minden hirdetés után 30 kr. bélyeg díj fizetendő. A nyílt tér 1 petit, sora 10 kr. A hirdetési díj előre fizetendő. Kiadó hivatal: Taizs Mihály nyomdájában Majláth tér 22. szám alatt.