Pécsi Hirek, 1929. szeptember-december (1. évfolyam, 1-15. szám)

1929-09-30 / 1. szám

2 Pécsi Hírek Hétfő, 1929. szeptember 30. 1-1 PKKP részletes városprogramja Tűnjenek el a hivatalvezetés hibái. Pótoltassanak súlyos mulasztások, Tűnjék el a nagy tömegben felgyülemlett, el nem intézett ügydarab, mert azokhoz legtöbbször a város polgárainak igen fontos érdekei fűződnek, melyek nem huzavonát, hanem gyors elintézést kívánnak. Ha kell hívjon az új városi törvényhatóság szigorú, számonkérő széket életre. A megalkotandó új szabályrendeletbe az összeférhetetlenségi eseteket szigorúan kell körülírni és a szigorúan körülírt összeférhetetlenségeket szigorúan kell ellenőrizni. A városunkra nehezedő súlyos és tengeri kígyóként húzódó gazdasági ügyeinket egyszer már dűlőre kell vinnünk. A sertéshizlaldát ki kell telepítenünk. A Dunagőzhajózási Társaság szénszállítását újra kell rendeznünk. A városi erdőüzem szervezése jusson már egyszer, de radikálisan és hasznothajtóan dűlőre. Közüzemeink olcsóbbá tétele érdekében, de az üzemszerűség céljából is, célszerűnek látszik, hogy azoknak legfőbb vezetése egy kézbe kerüljön. Miért tolódott el ismét az ez év elején oly lendülettel megindult akció az egyetem továbbfejlesztése tárgyában? Ugyan mikor válik valóra a kultuszkormány azon kötelezettsége, hogy az ezelőtt országos arányú és ma megnyomorított reáliskolánk és kereskedelmi iskolánk, teljesen életképtelenné tett tanítóképzőnk, túlzsúfolt népiskoláink méltó keretekben fogadhassák be a tanulóifjúságot? Miért fejlődik vissza az azelőtt országos nivójú zeneiskolánk, legalábbis a tanulólétszámot tekintve? Nem lehetne-e végre valahára az igazságügyi palota ügyét időszerűvé tenni? Mi történt és történik a központi vásárcsarnok és a kultúrpalota megépítésének érdekében? Vezéreink döngessék meg mindezekért és sok másért, ha nem is az egek kapuit, de legalább is az illetékes minisztériumok eddig elzárt ajtóit. Ne csúsztassanak ki kezünkből intézményeket, amelyek a mieink voltak, vagy legalábbis a mieink lehettek volna, mint a Pécsről elvitt erdőigazgatóság és a rendőrség kerületi kapitánysága, a Pécsnek meg nem szerzett repülő állomás, Mezőgazdasági Kamara. E helyett édesgessenek, csaljanak ide országos új közintézményeket és minden más hasznos befektetést, munkaalkalmat nyújtó létesítményeket még akkor is, ha azoknak megalkotása átmenetileg áldozatot követelnének tőlünk. Pécs a mintaváros. A város lakásviszonyai és közegészségügye tarthatatlan. A tiszti főorvosnak kezére kell járni, hogy az Ángyán és Fenyvessy professzorok kívánta közegészségügyi mintaváros valóra válljon. A lakásdrágaság szinte tűrhetetlen. Ennek dacára a város szerencsétlen lakás-statisztikája folytán még mindig késik Pécs városának a tl. lakbérosztályba való sorozása. Népfürdőket kell építenünk Sürgetjük a mecsekházi munkás tüdőszanatórium és üdülőhely megépítését. Az Országos Társadalombiztosító Intézet ne csak Albertfalván építtessen kertváros munkásházakat, hanem Pécs közvetlen határában is és a város lássa el azokat közüzemi berendezésekkel. Napközi otthonokat kell létesítenünk. Folytatnunk és fejlesztenünk kell az arra rászoruló óvodások és iskolások tejakcióját. A központi vásárcsarnokon kívül a szigeti városrészen, a budai városrészen és a nyárvárosban új piacteret kell létesítenünk. A Qyárvárosra, Pécs-bányatelepre könnyű és olcsó közlekedést, orvost, gyógyszertárt követelünk. A vízvezetéket oda is ki kell vinni, s amíg ez nem sikerül, járdákat, közkutakat kell létesíteni és jobb világítást bevezetni. A villamosvasút közlekedés tovább fejlesztendő, avagy legalább az autóbuszjáratokat kell sűrűué és jelentősen olcsóbbá tenni. A szegényügyet intézményesen kell rendeznünk. A város készíttesse el a szegénykatasztert és fogja össze a társadalmi segélyezés sokszor rendszertelen és akárhányszor káros összevisszaságát. A hadirokkantak, a hadiözvegyek és árvák szociális támogatása a város kiváló gondját képezze. Minderre külön szociális ügyosztály létesítendő. Mindennek megvalósítására nagy átfogású, a kigondolásokban leleményes, szakszerűségben kiváló vezetők szükségesek. Ezek a vezetők ne legyenek begondoltak, önteltek. Állítsanak maguk mellé hasonló munkatársakat, helyetteseket és neveljenek utódokat, jobb tiszti fizetéseket, d-ik osztályú lakbért. Rendezni és véglegesíteni kell a tiszti fizetéseket és pedig a közép és főleg a kisfizetésű tisztviselők létminimumának jelentős fölemelésének Említettük már, hogy a közalkalmazottak részére a második osztályú lakbért ki kell verekednünk. Pénzügy, ipar, kereskedelem. Hitelügyünk, pénzügyi politikánk legyen előrelátó és egységes, emelkedjék túl a helyi viszonylatokon, nem szabad a pillanatnyi konjunktúrákra és szükségletekre alapoznunk. Iparunk haladjon a Zsolnayak, az Angszter Józsefek és a Hamerliek nyomán. Állami és városi munkaalkalmak megszerzésében jusson a vállalkozó keresethez, a munkás pedig kenyérhez. Pécsiek idegenekkel szemben előnyben részesüljenek. Kereskedelmünk, piacunk és közlekedésünk fejlesztésére, olcsóbbá tételére ma már nem az elzárt határ felé nehezen gravitáló vasúti politikát szolgáló, hanem városilag szervezett, városi igényeket szolgáló, az egész megyére kiterjedő, de országos kapcsolódásokkal is bíró autóbusz közlekedést kívánunk. És csináljuk ezt meg mi magunk. Autóbuszgarázs, vásárcsarnok és repülőtér legyen a Nagy-Pécs jövő városképe, örökhivatása és örökszépségű székesegyházunk keretéül. Telekpolitikánkat, városfejlesztésünket ne a magánérdek behálózó spekulációja, hanem a közegészségi, a modern gazdasági és műszaki szempontok irányítsák. Szűnjék meg a város jogi és peres ügyeiben a halogatás, az elhúzás politikája. Egész közigazgatásunk legyen gyors, belátó és magas szinvonalú. A P. K. u. P. hívó szózata. Amikor a Pécsi Keresztény Községi Párt 1927. évi május hó 26-án Dr. Wolff Károlynak, a budapesti keresztény községi párt vezérének, Dr. Eptiszí Sándor prelátusnak, Dr. Csettler Jenő, a magyar országgyűlés alelnökének, Haller István volt miniszternek, Dr. Csilléry Andrásnak, Frühroirth Mátyásnak, Petrovác Gyulának, és a székesfőváros törvényhatósági tagjai közül négy más országgyűlési képviselőnek és 5 felsőházi tagnak jelenlétében zászlót bontott, meghívójára a következőket írta: „A Pécsi Keresztény Községi Pártot Pécs város történelmi fejlődésének, jelenlegi társadalmi és gazdasági összetételének ismerete hívja életre. A város őszinte és önzetlen szeretete állítja munkába.“ „A párt nemzeti életerőink kifejtését kívánja és a keresztény kultúra világnézete alapján áll. Ezért elitél minden osztályharcot, vagy egyoldalú elzárkózottságot. Elismer és ápol tekintélyeket, de a város közönsége és saját pártjának érdekeltsége részére széleskörű, demokratikus, megszervezett érvényesülést kíván.“ Midőn a párt a fentiekben most közelebbről ismerteti célkitűzését, ismétli megállapításait és állásfoglalását is. Egyben bizalommal hívja táborába Pécs megértő választóközönségét. Pécs, 1929. szeptember 30. Angszter Emil gyáros, özv. Angsster Józsefné a pécsi urinők kongregációjának elnöknője. Auih János művezető. Bank Pál cserepesmester Baranyai Jenő lapszerkesztő, Birghoffer György kereskedő, Bozóky Géza dr. egyetemi tanár, Burkert Antal kereskedő, Dürnbacher Ferenc szállodatulajdonos, Dvorszky Cörine nyomdaigazgató, Ekits Gáspár gazdálkodó, Fäger József ny. g. főhadnagy, Dr. Frankó Zoltán ügyvéd, Fekete János tanár, Dr. Gábriel Pál spp. h. igazgató, Glatz Adolf tanár, Hajnal Béla órás és ékszerészmester, Hantos Béla lelkész, hírlapíró, ifj. Hebenstreit Károly építész, id. Hebenstreit Károly kőműves mester, Dr. Hanay Ferenc egyetemi tanár, papnevelő intézeti igazgató, Hoffmann László műépítész, Horváth Bors Gyula keresztényszocialista munkásszervezetek elnöke, Inkeller János asz.