Pécsi Hírlap, 1932 (2. évfolyam, 2. szám)
1932-01-11 / 2. szám
Pécs, 1932 * január II . Hétfi. Megjelenik hétfőn reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi u. 22. 10 fillér II. évfolyam * 2. szám Előfizetés díja: Felelős szerkesztő: Pillich András JETT*.. 1. Hop Egyes számára 10 fillér. Kéregetők Koldus náció lettünk. A csonka országhatárokon belül, a valamikor tejjel-mézzel folyó Kánaánban egyre több a szegény ember. A gazdasági háború őrülete, a védővámos rendszer, a nagytőke tezaurálása világszerte egyre jobban növeli a munkanélküliséget, de a genfi farizeusok még mindig nem akarják látni a vészes hanyatlást, amelybe a Párizskörnyéki békék az emberiséget taszították. Pécsett még aránylag tűrhető a helyzet, mert a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányáiban négyezer ember kap munkát a nyári kétezerrel szemben, a Pécsi Bőrgyár négyszáz munkást foglalkoztat, kétszer annyit mint nyáron és a városi ínségmunkák is állandóan legalább ötszáz embernek juttatnak munkát és kenyeret. Emellett januárban több magánkéz építése is megindult, ami újabb munkaálmakat jelent. A pécsi munkapiac helyzete tehát aránylag tűrhető, de azért itt is vannak még éhező és fázó emberek, akiken segíteni felebaráti kötelesség. A tél beköszöntése óta a város hatósága, az egyházak, a különböző karitatív egyesületek karöltve gyámolítják az ínségeseket és segítenek is ott, ahol lehet és olyan mértékben, amint ezt a rendelkezésre álló anyagi eszközök megengedik. A körültekintő és lelkes karitatív munka mellett is vannak azonban — főként szemérmes szegények — akik nélkülöznek, de szép számmal vannak olyanok is, akik kitanulmányozva a különféle párhuzamos integakciók adminisztrációs labirintusait, az emberi könyörületességet arra használják fel, hogy munka nélkül, tisztán könyöradományokból tartsák fenn magukat és családjukat. Az ilyen ügyeskedőkből rekrutálódnak azután azok, akik végigkéregetik a várost és becsöngetve minden lakásba, az insegadón és az önkéntes adakozáson felül is megadóztatják a terhektől roskadozó polgári háztartásokat. Nem lenne baj, ha ezek a hivatásos kéregetők ennivalót kérnének, mert az éhezőnek minden jóérzésű ember juttat néhány falatot, ha saját szájától vonja is el azt. Ámde amikor a kéregető követelve és fenyegetően lép föl, vagy messziről bűzlik a pálinkától és ha a kapott élelmiszert dühös káromkodással a földhöz vágja, mert neki „pénz kell“, akkor a legmelegebb szívű emberben is megfagy a könyörületesség és zárva maradnak az ajtók a valódi nyomor előtt is. Elismerjük, hogy a város anyagi ereje az inségmunkák kapcsán csak a legminimálisabb segítséget teszi lehetővé a munkanélküliek számára s ezért magunk is amellett agitálunk, hogy a tehetősebbek, a befizetett inségadón felül, még külön adakozással is segítsék a szegényeket. Az is helyes, hogy a város az ilyen adakozóknak az ajtajára pléhlapokat szereltet, hogy: „Itt a kéregetőknek szánt összeget a város pénztárába fizetik“. A város népjóléti ügyosztálya azonban talán kissé túllő a célon, amikor mindezeken felül még 10, 15 és 20 filléres élelmiszerutalványokat is hoz forgalomba, mégpedig úgy, hogy ezt a házaknál a kéregetőknek adják. Eltekintve ugyanis attól, hogy ily módon egy élelmes kéregetőcsalád naponta könnyűszerrel 20-30 pengőt is megkereshet, jogot ad a város arra a besurranó tolvajoknak és betörőknek is, hogy kéregetés ürügye alatt bármely lakásba benyithassanak. Ma, amikor fényes nappal történt uccai rablásokról is beszámol a rendőri krónika, talán mégis túlzott és veszedelmes tere ez a jótékonyságnak és emellett illogikus is. Mert vagy az igaz, hogy Pécs városa intézményesen gondoskodik szegényeiről és az e célra adakozó polgárság ajtajaira odaírja, hogy: „Minden kéregetés büntetés terhe mellett tilos“, vagy pedig megengedi a kéregetést és akkor a város közbiztonságával szemben olyan felelősséget vesz magára, amit mi nyugodt lélekkel nem mernénk vállalni. il Mimi hete elleni harczok fele életben mil (Beuthen, jan. 10) Az omlástól betemetett 14 bányászból a mentőexpedició hetet életben talált. Vasárnap délután elsőnek Kulpok Pál bányászt szabadították ki, aki 144 óráig volt a föld alatt. Később még két nős bányász került elő, további négyet pedig még lent tartanak a bányában, hogy megszokják a légnyomást. üémetország megdjií a jóedtétel fizetés Óriási Izgalom Párizsban Berlin, jan. 10. A lausannei jóvátételi konferencián a kiküldött német delegáció összeállításának közzététele alkalmával Brüning dr. tegnap fogadta a Wolff-iroda főszerkesztőjét. A főszerkesztő előtt a birodalmi kancellár hangsúlyozta, hogy a küszöbön álló lausannei jóvátételi konferencia rendkívül nagy jelentőségű, ezért nemcsak birodalmi külügyminiszteri, hanem birodalmi kancellári minőségében is, akire az alkotmány értelében a politikai irányítás háramlik, kötelességének tartotta magára vállalni a delegáció vezetését. Részletezte ezután, milyen elgondolások alapján választották meg a delegáció tagjait. A kancellár hangsúlyozta, hogy nem igen lehet kétség a német delegáció lausannei magatartása felől, ebben a tekintetben csak az utóbbi időkig a különböző német nyilatkozatokra kell utalni. Arról, hogy a birodalmi kormány elhatározásának milyen irányban kell mozogni, a jelentés egész világosan tájékoztat. A jelentés kimutatja Németország teljes fizetésképtelenségét, ezen túlmenően megmutatja, milyen szoros okozati összefüggésben állanak éppen a német jóvátételi fizetések a jelenlegi helyzettel. Ezzel alapjában véve minden meg van mondva : teljesen világos, hogy Németország helyzete lehetetlenné teszi számára a politikai fizetések dolgát. Éppen olyan világos, hogy ilyen politikai fizetések fentartásának minden kísérlete nemcsak Németországot, hanem az egész világot szükségképpen romlásba sodorja. A dolgoknak ilyen állása mellett a birodalmi kormánynak nincs is lehetősége arra, hogy fontolgassa, milyen álláspontra helyezkedjék a küszöbönálló konferencián. Nem tehet egyebet, minthogy vázolja az adott feltételes helyzetet és a többi érdekelt kormányokhoz azt a felszólítást intézi, hogy a maguk részéről is számoljanak ezzel az adott helyzettel és ne keressenek olyan kompromisszumos tárgyalásokat, amelyek számára többé nincs meg a reális lehetőség. Párizs, jan. 10. A Francia fővárosban bombaként hatott az a londoni jelentés, hogy Brüning kancellár a berlini angol nagykövet előtt kijelentette, hogy Németország a jövőben nem teljesítheti jóvátételi fizetéseit. Bár Londonból érkezett jelentéseket a Berlinből érkezett tudósítások részben gyengítették hatásukban, mégis nagy izgalmat és feltűnést keltett Brüning kijelentése. Valamennyi francia estilap vezető helyén közli ezeket a tudósításokat. Flandrin francia pénzügyminiszter a sajtó képviselői előtt a következőket mondotta a Brüning kancellár nyilatkozatáról : “ Ha a kancellár nyilatkozatáról szóló hírek megfelelnek a valóságnak, akkor ez annyit jelent, hogy Németország véget akar vetni a Young-tervben és a versaillesi szerződésben foglalt megállapodásoknak. Nyilvánvaló, hogy egyetlen francia sem fogadja el a szabadon aláírt egyezmények egyoldalú felbontását, ami ezúttal azt jelentené, hogy Franciaország jóvátételi jogait eltörli. Senki sem kétkedik abban, hogy a jelenlegi válság igen súlyos. A nemzetközi fizetések rendszere bizonyos körű revízióra szorul. A francia kormány most épen ezeken a módozatokon dolgozik és nagy békülékenységtől áthatva olyan megoldást keres, amely a hitelezőket és az adósokat egyaránt kielégítse, s megkönnyítse a válságot. Magyar politikai köröket is foglalkoztatja Brüning kijelentése, mert ha a németek nem fizetnek jóvátételt, akkor mi még kevésbé fizethetünk. Hz orvosliffingresszus állásfoglalása az OTI ellen (Budapest, jan. 10.) A vasárnapi országos orvoskongresszus határozatáig kimondotta, hogy amennyiben nem tudnak kielégítő kollektív megoldásra jutni, tagjait eltiltja az O77 és MABI szolgálat ellátásától. is ült!tóin VÉD Sil (Bpest, jan. 10.) Réti Vidorról, a szombaton öngyilkossá lett szállodaigazgatóról kiderült, hogy a kártya áldozata lett. A rendőrség megállapította, hogy Rétinek 10 ezer pengő hiánya volt. Utolsó nap még 2 ezer pengőt vett magához, hogy regresszálja magát, de 100 pengőt elvesztett, s ezért főbelőtte magát. Eltemették Buday Dezsőt, a tragikus hirtelenséggel elhunyt markáns keresztény politikust általános részvét mellett vasárnap a kerepesi temetőben. Sírjánál Raffay Sándor püspök, Wolff Károly és mások mondtak gyászbeszédet.