Pécsi Közlöny, 1902. szeptember (10. évfolyam, 137-160. szám)

1902-09-02 / 137. szám

1902. szeptember 2 Kedd X. évfolyam 137. szám PÉCSI KÖZLÖNY Szerkesztőség : Szepesy­ utca 3. (Püspöki könyvtár-épület.) Kéziratot nem adunk vissza Szerkesztőségi telefon :sz. d. e. 173. h.u.ill. Pártonkivüli politikai napilap. — Megjelenik minden hétköznap este Felelős szerkesztő: Dr. Kanuy ferencz. Főmunkatárs: DÖMEL ANZELM. Kiadóhivatal: Lyceum utca 4 Telefon­szám 111. Előfizetési árak: Egész évre 24 K. Félévre 12 K. Negyed évre 6 K. Egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 12 fill. Az 1868. évi XXXVIII. t. c. 53. §-a. A magyar földmivelő ragaszkodása a vérrel gazdagon megáztatott anyaföldhöz valami kedves vonása, jellemző sajátsága e népnek. A hegy, völgy, mező, erdő, rét az ő ehető eleme, mindennapi munkájának a Teremtőtől megszentelt temploma, létfentar­­tásának alapja. A harcias, a vándorló élet­mód megszűnte óta a magyarság ős zömé­nek és a felszabadított jobbágyságnak leg­kedvesebb foglalkozása a földmivelés volt s az még ma is. Földmivelő nép vagyunk első­sorban s erre régibb és újabb törvé­nyeink megalkotásában mindig a megillető figyelemmel voltak törvényhozó honatyáink. Így az 1868. évi XXXVIII. t. cikkel keresz­tül hajtott kényszeriskoláztatásban is, mert az 53. § megengedi, hogy földmiveléssel foglalkozó községekben a 10 éven felüli iskolakötelesek a rendes szünidőn kívül még két hónapon át a legszorgosabb munka idején a rendes iskolázás kötelezett­sége alól az iskolaszék által fölmenthetők. Az iskolaszékek élnek is e jogukkal, de hogy a folytonos késés által való zaklatá­soknak elejét vegyék, úgy segítenek magu­kon, hogy ápril végétől november 1-ig a nagyobb iskolakötelesek rendes iskolázását vagy nem, vagy csak lanyhán szorgalmaz­zák. A törvény ezen kedvezménye nem csak a szegény földmivelő népre, hanem magára a földbirtokosra nézve is nagy elő­nyöket enged. Jól tudják ezt mindazok, kik a nép között élnek, vele együtt éreznek és ismerik mai sanyarú helyzetét a sokszor mesterségesen lenyomott terményárak miatt. A földmivelő nép mai nehéz megélhetési viszonyai csaknem parancsolják, hogy a törvény­szakasz kedvezménye fentartassék s hogy az iskolaszék törvényadta jogában ne legyen gátolva. A földmivelő nép 10 éven felüli gyermekének a szorgos munka idején napszámossal sem helyettesíthető hasznát veszi. A nyári munka : kaszálás, aratás, gyűjtés, nyomtatás idején ebéd és vízhordója, házőrzője, istálóhoz kötött kar­mainak etetője és tisztogatója ; a tavaszi és őszi szántásnál különösen hasznát veszi. A szegényebb nép gyermeke pedig az urasághoz jár bizonyos időszaki munkák idején napszámba, hogy a téli gúnyára valót megkeresse, mert a szülőknek elég télre a gabonát s a kisebb gyermekek szükségleteit beszerezniük. Jól is van úgy ! Tanulja meg már a gyermek „ki élni akar, dolgoznia kell“. Nevelődjék munka által munkára a magyar földmivelő ifjúság, hogy ragaszkodjék, mint atyái, az ősök vére öntötte földhöz, szeresse meg , és ne csak énekelje, hanem érezze is a költő­vel : „itt élned, halnod kell !“ A bevezető gondolatokat egyházme­gyénk főtanfelügyelőjének azon rendelete ébresztette bennem, melyben az iskolaszé­keket a 10 hónapos tanidőnek szoros be­tartására hívja fel. Azóta behatóan gondol­kodtam fölötte: miként lehetne a törvény­­szakasz kedvezménye mellett is eleget tenni a főtanfelügyelő úr magas törekvéseinek úgy, hogy a tanítás­­eredménye emelődjék a földmivelő nép előnyének korlátozása és a tanítók megterhelése nélkül. Beható gon­dolkozás után megerősödött bennem egy régi ideám, melyet már másfél évtized előtt szándékoztam az osztatlan iskolák tanító­inak figyelmébe ajánlani : a nyári és téli óratervek és órarendek. Hát ez miféle csoda ? ! — hangzik a tanítók egyhangú kérdése. Egyet is elég el­készíteni , — már meg ebből is többet ! Ne ijedjünk meg, mert az egyszer jól át, meg átgondolt és elkészített óratervek és óra­rendek éveken át változatlanul maradhat­nak épen úgy, mint a jó tantervek és tan­könyvek. Az 1868. évi XXXVIII. t. c. 54 §. a szorgalmi időt faluhelyén legalább nyolc, városban kilenc hónapb­a állapítja meg. A tiz éven felüli iskolak­ötelezettek szünideje még két hónappal megtoldható lévén, eleget tesznek egyévi iskolakö­­telezettségeknek, ha hat hónapon át meg­szakítás nélkül látogatják az iskolát. Falusi népünk annyira bele­élte magát e szokásba, hogy 10 éven felüli gyermekét október 15-ike, november 1-je előtt csak tűrhetetlen zaklatásra küldi rendesen iskolába. A ta­nító nem haladhat, mert az V. VI osztály­ban 2—3 tanuló lézeng; az órarendben feltüntetett időt pedig a jelzett osztályra kell fordítani, míg ha tanítási idejének na­gyobb részét, különös figyelmét az I—IV osztályra fordítva halad november 1-ig oly sikeres haladást ér el, hogy november­től ápril végéig a tanítás súlyát az V. VI. osztályra helyezheti át úgy, amint az alábbi egymás mellé állított óratervezet mutatja. A számok félórát jelentenek. Ves­d össze a kath. iskolákra a kötelezett tan­­­tervet. Ezen óratervezetbe a testgyakorlást föl sem vettem s a közép­arányos szerint az­­egyes osztályok heti óraszámai vagy teljesen megegyeznek vagy elő­nyös elosztódás folytán felülmúlják a kath. népiskolák tantervében előírt óraszámokat. Ugyanazon óraszám mellett, most egyéb viszonyokat figyelmen kívül hagyva, a tan­anyag feldolgozható. Falusi tanítóink pedig a nyári időszakra, amikor kertben méhes,, vagy selyemhernyóik körül foglalkoznak — némi időcskét is nyernek ; a téli időszak óra­többlete pedig aligha terheli a tanítót, hiszen buzgóságában előírt óraterv nélkül is nem egyszer délig felejti magát tanít­ványai közt. Ha egyházmegyénk s vele természeti viszonyokban megegyező más vidékek kath. iskoláiban ugyanazon tankönyveket, külö­nösen olvasókönyveket, melyek a reálokta­tást hathatósan támogatják, sőt ki is elégí­tik, használnák — tekintet nélkül a kiadó és szerző személyére — a részletes tanter­vet egyenlően el lehetne készíteni és egy nagyvidék iskoláiban ugyanaz volna a tan­anyag és tanmenet is. Mily nagy előnye volna ennek a költözködő cselédnépség s a pusztai vagy tanyai iskolákban működő ta-VI. összes.nitókra nézve. — Gondolkodjunk csak fö­lötte ! Sokan, kik e sorokat olvassák, vis­­szaesésről fognak vádolni, pedig csak a nép érdekeinek felszínre vetése ez azon elvből, hogy kevesebb de jól állandósított tudás telt gyomorral ragaszkodóbbá teszi a népet az anyaföldhöz, mint a tudálékos fej és kiéhezett gyomor. A szocializmus fel­­feltűnése hangos bizonyságot tesz ez igaz­ság mellett. Gergelics József: Nyári, szept. okt. ápr. máj. 10 éven felül. Tárgyak : I. II.III. IV.­­ Hit és er­kölcstan.3 3 4 4 11 8 Beszédérte­lemgy.3 3 3 3 —3 Olvasás.7 5 4 4 33 19 Anyanyelv­tan.3 3 11 4 Szám- és mértan.4 3 2 2 11 10 Földrajz.— — 2 2 —— 2 Történelem alkotmányt._ ___ ___ ______ _ Természet­rajz. Természet­tan. Ének. ——— -*■ -— 1 1 1 1 11 2 összes 1815 16 16 77 48 Téli Tárgyak . I. II.III.-10 éven felüliek. ■IV. V.—VI. Összes. Hit és er­kölcstan.2 2 2 2 44 8 Beszédér­telemgy.2 2 2 2 —2 Olvasás.4 3 4 4 55 16 Anyanyelv­tan. Szám és­—— 1 1 33 4 mértan.2 2 2 2 44 10 Földrajz. ——3 3 33 6 Téli 10 éven felüliek. Történelem alkotmányt.-----­Természet­----------33 3 rajz. — Természet­----------22 2 tan. — - — — 11 1 Ének. 2 2 2 2 22 2 összes 10 1114 14 27 27 54 Készülő törvényjavaslatok. Az összes minisztériumokban lázas munka folyik a különböző törvényjavaslatok fel­dolgozása körül, amelyeket a kormány a szeptemberben megnyíló második ülésszak kezdetén a törvényhozás elé akar terjesz­teni. Egy kis összefoglalása a folyamatban­ lévő kodifikácionális munkának hozzávető­leg is feltünteti azt a nagy munkahalmazt,a mely az összeülő parlamentre vár. A miniszterelnökségben, mely a kie­gyezés előkészületeinek vezetését is végezi, a következő főbb javaslatok készülnek: A főrendiház inkompatibilitása. Az erre vo­natkozó tervezettel Rohonyi Gyula elkészült!

Next