Pécsi Közlöny, 1902. december (10. évfolyam, 213-235. szám)
1902-12-02 / 213. szám
1902 december 2. „PÉCSI KÖZLÖNY“ A Kath. Kör felolvasó estéje. Tegnap tartották meg a Pécsi Kath. Körben az idei harmadik katholikus lyceumi előadást, melyen mint rendesen nagyszámban jelent meg, úgy a hölgy mint a férfi közönség, úgy az est magvát képező érdekes felolvasás Balassa Bálintról, erről a sokat szenvedett poétáról, kinek szenvedésekkel, üldözésekkel teli élete ép oly megkapó változatos, a mily megragadó költészete, mint az est kiegészítő részét képező egyéb Programm számok s ezeknek ügyes összeállitása nagyon alkalmas volt arra, hogy a közönséget nagy számban vonzza. A műsor első száma Philipovicsné Bátorffy Emilia úrnő zongorajátéka volt, Chopin Rendegu című szerzeményét adta elő oly művészettel, hogy kétszer is zongorához kellett ülnie hogy művészi játékával újra és újra elragadja a közönséget, amely nem győzött elismerésével adózni a zongoraművésznőnek. A második számú Zalai Mihály főgymnasiumi tanár felolvasása volt a magyar virágregék leghivatottabb művelőjéről a szerencsétlen sorsú Balassi Bálintról. Az élvezetes felolvasást lapunk mai számában közöljük egész terjedelmében. Taky Gyula érces nagy terjedelmű hangján Hoff Rikárd zongorakísérete mellett Leon Edward című balladáját adta elő megható szépen mély érzéssel, majd a szűnni nem akaró tapsra Schumann „Két gránátos“-át adta elő, amelynek eléneklésével még sűrűbb tetszés nyilvánításra bírta a közönséget, úgy hogy még Schrecknek Válás című szerzeményét is előadta engedve a közönség kívánalmainak. — Metz József, Váradi Antalnak Mindörökké című elbeszélő költeményét adta elő érvényre emelvén a vers minden szépségét. A hosszú költemény folyékony jól színezett élvezetes előadásáért jól megérdemelt tapsokban részesült. A műsor utolsó száma egy vonós quintett volt, melyben Stromayer Géza (prim hegedű,) Surányi Miklós (terz) Lengváry Ferenc (második hegedű) Gebhardt József (cello) és Kiss József (nagy bőgő) egy csinos magyar ábrándot adták elő, mely a szomorú fűz hervadt lombja kezdetű népdal két csárdás (elit és kaszinó csárdás) s a „szeretnék szántani“ motívumaiból volt összeállítva, melyekkel általános tetszést arattak, s meg is kellett ismételniük. A legközelebbi felolvasó estély vasárnap lesz, amikor Kozáry Gyula, a hadapród iskola tanára tart felolvasást Zrínyi Miklós költő államférfia és hadvezérről. A vasárnapi hivatalos lapból, a császári és apostoli királyi felsége, f. hó 22-én Schönbrunnban kelt legfelső elhatározásával aradvári König Károly osztályfőnököt és kabineti titkárt, a Szent Istvánrend eddigi kincstárnokát, a rend titkárává, vértesalji Vértesi Géza, a Felség Személye körüli magyar királyi miniszteri tanácsosát, a rend eddigi csmérnökét, a rend kincstárnokává, végre dr. belvárdi Révi Ferenc, a Felség Személye körüli magyar királyi minisztérium mininiszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott osztálytanácsosát a nevezett rend clmérnökévé legkegyelmesebben kinevezte. Népies gazdasági előadások Baranyában. A baranyamegyei gazdasági egyesület buzgólkodása folytán a megye 25 községében a tél folyamán arra felkért egyének népies előadásokat tartanak a földmivelés, szőlészet borászat, házi ipar és egyéb foglalkozások köréből. A baranyamegyei gazdasági egyesület ezen intézményét örömmel üdvözöljük, mert úgy hiszszük, óriási fontossága éseredménye lesz az ambitiosus vállalkozásnak. Hír szerint népies előadásokat tartanak: Stein Lajos földbirtokos Felső-Mindszenten, Oppelmayer Mihály intéző Bakonyán, ifj. Driesz Lajos földbirtokos Nagy Pallón és Szilágyon, Bucher Alajos Vaiszlón, Weisz Ödön uradalmi bérlő Kapos-Szekcsőn, Szép László uradalmi intéző Abaligeten és Csonka-Mindszenten, Fonay Lajos intéző Bogdásán, Deutsch Misa uradalmi bérlő Belvárdon, Laruba Józsefintéző Vejtiben, Serényi R. F. földbirtokos Lőcsén, Mikes József uradalmi bérlő Magyar Peterben, Werle Mihály uradalmi bérlő Eilenden, Dulánszky Nándor intéző Kökényben, Ladányi Sándor ispán Oszlón és Nagy-Csanyban, Rézler István uradalmi bérlő Garen. Előadások megtartására vállalkoztak, de az előadás helyét még nem határozták meg : Elveisz Rezső uradalmi bérlő, Feigler László intéző, Freitag Kamill uradalmi bérlő és Leopold Mihály uradalmi bérlő. Ezenkívül az egyesület népies előadások megtartására még felkérte: Lévay Ernő intézőt, Psik Ferenc földbirtokost, Troll László földbirtokost, Vámoser Mór főtiszt uradalmi bédőt, Körmendy Lajos ispánt és Weber Sándor földbirtokost, kinek közreműködése biztosra vehető. Amidőn gazdatársadalmunk jeleseinek ily nagyszámú gárdája sorakozik az egyesületnek a gazdasági ismeretek terjesztése érdekében megindított mozgalmához, annak sike elére is biztosítva van. Házasságkötés. Rider János árpádi néptanító leányát f. évi novemb. 29-én vezette oltárhoz Pöltenbaur Ferec műlakatos. Tanúként szerepeltek: Svarda Gyula modorni néptanító, és a mennyasszony bátya : Reder Ferenc. Elhunyt gyermek. Angyal kellett a jó Istennek, s egy gyermeket hivott magához az élők sorából. Zánkay Aurél Zánkay Lajos kir. törvényszéki irodaigazgató fia f. évi november hó 29-én d. u. 5 órakor életének 5-ik évében rövid, de kínos szenvedés után elhunyt. Temetése ma, dec. hó 1-én délután 3 órakor volt a budai külv. közsirkert hullahágából. A Szent-Pál-Társulat új alapító tagja. Rada István dr., veszprémi prépost-kanonok 100 koronával a pécsi növendékpapság Szent-Pál-Társulatának alapító tagjai közé lépett. A Karasica és Bucka szabályozása. Pisnők Károly culturtechnikai tanácsos szombaton Dolnji Miholjácra érkezett, hogy a karaáica és a Bucka szabályozásának munkálatait ellenőrizze. A világ legnagyobb temploma. New-York katholikus lakosai körében mozgalom indult meg, hogy New-Yorkban oly hatalmas templomot emeljenek, amelyhez hasonló nincs a föld hátán. A templomot a konstantinápolyi Zsófia-templom mintájára építenék s nagyobb lenne a római Szent Péter templomnál. A tervezett templomban 70,000 ülőhely lesz. A templom hosszát 500, szélességét 400 lábra tervezik, legnagyobb magassága pedig 450 láb lenne. A templomnak négy mellékhajója lesz és kupoláját nagyobbra tervezik a római Szent Péter temploménál. Ha majd e nagy templom felépül, az se fog kis godot adni, hogy az rengeteg sok hely meg is teljék ájtatos hivővel. Iskoláztatásáról nem sok bizonyosat tudunk, csupán annyit, hogy Bornemisza Péter, hírneves református pap, mint a család udvari papja, néhány évig vezeti nevelését s hihetőleg csepegtette az ify fogékony szívbe az irodalom szeretetét. Későbbi munkálkodásából, költeményeiben megnyilatkozó eszmevilágából, a klasszikus és modern irodalomban tanúsított jártasságából biztosan következtethetjük, hogy kora színvonalán jóval fölülemelkedő íroda kiképzést nyert. Első irodalmi kísérletét a szülői szeretet sugalmazta. Édesatyját B. Jánost ugyanis 1569-ben titkos feladók az udvarnál messze ágazó összeesküvésről vádolják és Miksa király parancsára a pozsonyi országyűlésen le is tartóztatják, ő azonban hű neje segítségével kiszabadult fogságából és Kékkő várába, majd Lengyelországba menekült és ott várta be az alaptalan rágalmak csillapultát. A 19 éves Bálint „hogy szerelmes szüleinek háborúságokban vigasztalására legyen,“ Bock Mihály vallásos munkáját fordítja németből „Beteg lelkeknek való füves kertecske“ címmel. A vitézi életet, a katonáskodást Eger várában és környékén kezdi meg. Innen rándul fel atyjával a Rudolfot koronázó országgyűlésre, ahol 1572-ben déli táncával ragadtatta el a fejedelmi nézőket. Egerben éli a boldog és gondtalan ifjúság örömeit; jó szerecsen paripáján, 50 vitéze kíséretében üldözi a portyázó törököt. Személyes bátorságának és kitartó testi erejének fényes bizonyítéka, amit róla a második Balassa költő énekel: „Tizenegy bajt egy nap vitt erős fegyverben Annyiszor részesült a győzelmekben, És annyi Kópia vitéz törésekben.“ Itt érte annak az áldott pünkösdnek is gyönyörű ideje, melyet annyi szeretettel énekel meg: Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, Mindent egészséges látogató ege, Hosszú uton járókat könnyebbítő szele, Te nyitod rózsákat meg illatozásra, Néma fülemile torkát kiáltásra Fákat is te öltözteted sokszínű ruhákba, Sőt még a végbeli jó vitéz katonák A szép szagu mezőt, kik széllyel járják. Most azok is vigadnak, az üdítőt mulatják.“ Ott az illatos mezőkön járva magával hordozta kedves költőinek Marullus és Augeriánusnak költeményeit s forditgatott belőlük: Marullus poéta est deákul irta, imén pedig magyarul, Jó lovam mellett való füvön létemben, forditám meg deákbal. Mikor vígan laknám vitéz szolgáimmal, távozván bánatimtul. — Ott Egerben virulhatott számára a szerelemnek is ama „szép pünkösdi rózsája,a melyről mind élte végéig egyenlő melegséggel és mélységgel énekelt. És csakugyan e vidéken ismerkedik meg Losonci Annával, a temesvári hős fiusitott leányával. A fogékonylelkü és lobbanékony természetű ifjú szerelemre gyuladt a leányka iránt s mint későbbi verseiből kiolvasható, érzelmei viszonzásra találtak. De hogy hogy sem, Bálint eljátszotta a leány vonzalmát, ez elfordult tőle és Ungnád Kristófhoz, az egri vár kapitányához megy nőül. Balassa csak ekkor tudta meg, menynyire szereti Annát, mikor már elvesztette s a magától könnyelműen elidegenitett kedves után ellenállhatatlan szerelemmel csengett . .. . És ekkor történt, hogy Békési Gáspár hadat jár Báthori István erdélyi fejedelem ellen. Neki is Erdélybe kellett mennie Békési táborába. Mielőtt azonban visszaérhetett volna, Hagymásy Kristóf súlyosan meg- 3