Pécsi Közlöny, 1903. február (11. évfolyam, 26-48. szám)
1903-02-01 / 26. szám
1968. február 1. „PÉCSI KÖZLÖNY Imássy, Kalmár, Hatvani, Kardos alig egy ár szóból álló szerepeiket jól játszották, hisszük, hogy a farsangban még sok telt árat csinál majd ez a bohóság akkor is, a az első előadást nem nézte is végig zsufolt ház! NAPI HÍREK. Pécs, 1903. január 31. W&T Ismételten felszólított hátralékos előfizetőinket felkérjük hogy hátralékos előfizetésüket lehetőleg posta fordultával egyenlítsék ki, nehogy kénytelenek legyünk a lap megküldését beszüntetni. fees 52. k. város meteorology állomása jegyzetei. 1903. jan. 31. d. u. 2 órakor. Barometer redukált) 770,2 mm. sülledő. Hőmérsék — 5’6 oC. Hőm. maximuma 7-1 °C Hőm. minimuma — 2 8 OC tegnapi. Páranyomás 53 mm Relatív nedvesség 79 °/c. Harmat pont — 0.4 oC. Felhőzet 1. Szélirány s erő. SW. 3 Csapadék 24 órai. 000 mm. Időjóslat: Száraz hűvös derült, később borulás. Közgyűlési naptár. A pécsi polgári daloskor közgyűlése február 1én Szent Vince Egylet , febr. 1 én A Pécs-Baranyai Központi Takarékpénztár közgyűlése február 2-án A Pécsi Mecsek Egyesület tisztújító közgyűlése febr. 15-én A Magyar Munkás Nyugdíjegylet közgyűlése február 22-én. A pécsi takarékpénztár közgyűlése február 22-én Rabsegélyző Egylet , már 9. én XIII. Leó pápa jubileuma. Akik február hónapját az örökvárosban töltik , azoknak nagyszabású és eddig úgyszólván nem látott egyházi ünnepségekben lesz részük. Február 7-én kezdődik ez az ünnepkör azzal, hogy a Szentatya maga mond ünnepi gyászmisét elődjéért, IX. Pius pápáért, akinek halála éppen negyedévszázados fordulóján esik arra a napra. Nagyon valószínűleg a Szent Péter-templomban lesz ez a nagy gyászmise, s a pápa személyesen fog benne pontifikálni, amit, tekintettel agg korára, több év óta nem szokott megcselekedni, s csak csöndes misét mond házi kápolnájába; ezt azonban nagyon ritkán hagyja el. Ezenfelül a köztemető melletti Szent Lőrinc bazilikában is fényes istentiszteletek lesznek; ebben van ugyanis eltemetve IX. Pius, s pompás sírboltjára a világ összes egyházmegyéi adakoztak. Némi tüntetés jellege lesz annak a gyászistentiszteletnek, mert a hónap elején Viktor Emánuel, az első olasz király halálának volt a huszonötéves fordulója, s ezt nagy nemzeti tüntetés mellett ünnepelték meg. A február 20-iki nap azonban még fényesebb lesz , mert ez XIII. Leó pápa megválasztásának ugyanannyi idejű fordulója. Ezen a napon a pápa ünnepies és nyilvános konzisztóriumot fog tartani, amelyre a külföldön lakó összes bíborosokat is meghívta, ezenfelül számos érseket és püspököt, valamint más egyházi és világi notabilitásokat, akik valósággal kitüntetésnek vehetik, ha arra a konzisztóriumra meghívót kaptak. Ebben a pápa nagy beszédet fog mondani, amely valóságos beszámoló lesz arról, hogy egy negyedévszázon át miként kormányozta a rábízott egyházat, s milyen eredményeket ért el. A szent atya most dolgozik ezen a monumentális beszéden, amelyet a szertartási teremben fog elmondani; ez a terem a Sit. Péter templom előcsarnoka fölött van, s nagyobb a legnagyobb vatikáni termeknél, például a Sala Ducaténál is. Különösen meg nem hívottak is jelen lesznek ezen a konzisztóriumon, számos idegen és zarándok, akik jegyeket kapnak a belépésre ; közöttük a rendkívül előkelő urakból és hölgyekből álló angol zarándoklat, amelyet a norfolki herceg, Anglia volt postaminisztere vezet. Az óriás idegenforgalom is tulajdonképpen februárban fog megindulni. Március 2-án lesz a pápa kilencvenhárom esztendős, e napon is lesznek ünnepies Te Deurrok. Március harmadika még fényesebb lesz, akkor lesz koronázásnak évfordulója, s a Szent Péter templomban a diplomáciai kar, néhány uralkodó családbeli herceg és hercegnő jelenlétében Rampolla fogja tartani az ünnepies misét, a sixtusi kápolna híres énekkara énekel, s Perosi, az európai hírű pap-maestro fogja dirigálni. XIII. Leó pápa is jelen lesz ezen a misén , a belépőjegyek száma, amelyek ez alkalomra érvényesek, negyvenezer; viszonylag azért igen kevés, hogy az óriás bazilika túl ne legyen zsúfolva. Este pedig nemcsak a Szent Péter templom homlokzata lesz fényesen kivilágítva, ami különben minden Szent Péter Pál napon megtörténik, hanem a kupola is, ami 1870 óta, a mióta Roma Olaszország fővárosa lett, nem ismétlődött, hogy a világgá züllenek mind a ketten. Ne te, vedd el, szakasztott Marisunk. De mikor az asszony érte nyúlt, hogy elvegye mégis csak megcsókolta a kis portékát. — Gyerek, itt nincsen semmi munka. Az utolsó gyalupadot is elvitték. Éhen kell dögleni az embernek. És az járt az öregnek a fejében, hogy még vacsorát se tud adni a jövevényeknek És ökölbe szorult a keze. Hanem a Józsi melléje ült és elkezdett neki beszélni. (Az asszonynép még egyre nyalakodott talakodott.) Hogy két segéddel dolgozik, nemsokára harmadikat kell fogadni. Hogy az Isten mennyire megsegítette. — Nem seget az, gyerek, senkit se. A Józsi csak beszélt, beszélt. Hogy mennyivel jobb volna, ha ők is feljönnének Pestre, az öregek. Nem igaz, hogy ott drága az élet. Ha az ember zsugorgat, kuporgat, még olcsóbb, mint idelenn. Persze csak eleinte nehéz. De most már túl vannak a nehezen, hála Istennek. Ha a papa, meg a mama feljönnének, van még egy kis szoba ott a műhely mellett. A papa fölvigyázna a munkásokra. Meg, ha úgy tetszik dolgozhatna is. Finomabb munkát, amiért jobban fizetnek. Az öreg csak hallgatta, hallgatta. Nem szólt semmissé, de a feje már rábólogatott a beszédre. — Kaszinónk is van, de milyen. Ha papa úgy vasárnap délutánonként egyet mulatni akar, ott van a kaszinó. Van újságja, amennyi csak kell, van kuglija, meg mindene. Jó, igaz kerösztény újságok. Meg van kis dalárda is, nekünk asztalosoknak külön. Oszt’ ha fizetünk az egyletbe, kapunk segítséget is, ki hogyan. Akkor, amikor nincs munka, vagy ha valami betegség baj van a háznál. A Mans, mikor feküdt, négy hétre kapott segítséget. Orvos, patika ingyen dukál, hála Istennek, kevés szükség volt rá eddig. Az öreg csak bólongatott. Az ital, mintha tisztára kiment volna a fejéből. Lassan rátámasztotta a fejét a kezére, aztán csak nézett maga elé. Nem szólt egy szót se. — De jó volna, ha a papáék feljönnének. Nekünk is, magunknak is. Itt úgy se megy a munka. Ezt a kis házat el kellene adni, ahogyan veszik. Kis embernek jobb, ha nincs a magáéban. Mi bérbe lakunk. Pontosan fizetünk, oszt’ nincs gond semmire. Meg is kívánjuk a háziúrtól, hogy rendbe’ legyen minden. A kis Maris az meg a mi örömünk. Papáéknak is az lenne. Talán majd ád az Isten párját is . .. Nagyot fohászkodott az ember, aztán csak fölkelt és kiment, egyenest a konyhába, ahol az asszony épen valamit kotyvasztani akart a jövevényeknek. A kicsi Maris a tűzhely körül lábatlankodott, az anyja, meg a szemét törülgette. Nagy sírásba voltak még mindig. — Te asszony eredj a korcsmába. Hozz nekem egy liter bort. Mondd, hogy utolsó. Mondd a zsidónak, hogy nem látja többé az én pénzemet. Holnap kidoboltatjuk ezt a rongy házat. Oszt’ elmegyünk Pestre a Marisékhoz. A Marisnak se kellött egyéb, úgy odaugrott az apja nyakába, mintha csak odanőtt volna. — Édes jó apám, hát nem haragszol ugye ? Az asszony meg, mint akinek szófogadás a kenyere, nem szólt semmit se, csak már bogozta a kendőt az állán, hogy kiinduljon a korcsmába. Az ember odament hozzá. Nagy lassan mondta, hogy a többiek ne hallják. — Te asszony, előbb, hogy elmennél, gyújtsd meg azt a mécset. Lesz kenyerünk. A Mária mégis megsegélt. Dunay László: 3 Gyertyaszentelő Boldogasszony Holnapután Ülií meg a kath. egyház emlékezetet annak, hogy Szűz Mária Jézust a templomban bemutatta. A hívek is utánozzák e napon a Boldogságos Szüzet és Jézusnak, kit Simeon ott a jeruzsálemi templomban e napon a világ világosságának nevezett, jelképét, a tiszta virágkelyhekből származó viaszgyertyát szenteltetnek és visznek körül a templomban vagy azon kívül zengedezvén öröménekeket. A pécsi