Pécsi Közlöny, 1908. február (16. évfolyam, 26-50. szám)
1908-02-01 / 26. szám
PÉCSI KÖZLÖNY 1908. február 1. A főigazgatói jog kiterjesztése. A középiskolák tanítóinak ezelőtt minden fontosabb engedélyért a kultuszminiszterhez kellett folyamodni. Magánvizsgákra felvételi vizsgákra s ehhez hasonló rendkívüli kérelmekre csak a miniszter adhatott koncessziót üzen most változtatás történt. A különleges vizsgákra adott engedély felett való rendezést a vallás- és közoktatásügyi miniszter átruházta a tankerületi főigazgatókra. A tüzérség ujjászervezése. Az új tüzérségi felszerelést a bécsi arzenálban elkészítették és a tábori tüzérségnek még ebben a hónapban kiadják az új gyorstüzelő ágyukat. Egyelőre csak a régi ágyúkat cserélik be, a tüzérség újjászervezését későbbre hallasztották. Az új terv szerint valamennyi tábori tüzérezrednél két osztályparancsnokságot létesítenek. A hadtest- és hadosztály tüzérezrednél egységes létszámot állapítanak meg A nyolc, ütegből álló lovas tüzérhadosztálynál új harmadik üteget szerveznek, az ütegben az ágyuk számát leszállítják hatról négyre. Felzállítanak három hegyi tüzérezredet s a hegyi ütegeknél is egységes létszámot rendszeresítenek. Végül mindegyik hadtestnél négy ütegből álló tábori tarackezredet állítanak fel. A vártüzérségnél pedig a meglevő keretekből tizennégy nehéz tábori taracküteget szerveznek, a tábori tüzérséghez osztják be. Az új ágyúk számára a hadvezetőség 14 belföldi magyar és osztrák tölténygyárban húsz millió koronáért másfélmillió ágyúlövedéket rendelt. A gyárak a lövedéket másfél év alatt szállítják. Celibátua a postán. A kereskedelmi miniszter egy most kiadott rendeletével a posta- és távíró segédtisztjelölteket és növendékeket a nősüléstől eltiltja E rendelet szerint aki megnősül, úgy tekintetik, mintha állásáról lemondott volna ennélfogva a szolgálati kötelék alól felmentetik. Országosan körözött éjjeli támadó. A szombathelyi rendőrség átiratot intézett a pécsi rendőrséghez, melyben tudatja, hogy január 25-én éjjel szombathelyen Peterdei János szombathelyi lakost midőn éjjel lakására igyekezett egy 18 év körüli középtermetű egyén megtámadta, a a földre tepete, s tőle 200 korona értékű aranyóráját és aranyláncát ellopta. Az éjjeli rablót országszerte körözik. Tolvaj cigány asszonyok, Petrovics Angela cigányasszony és Leopáts Lina 11 éves cigányleány a tegnapi mp folyamán koldulva járták be az egész Szigeti -külvárost. Koldulás közben nem tudták megtagadni őstermészetüket s ahol csak lehetett, enyves kezükhöz hozzáragadt minden, ami elemelhető volt. Már jól duzzadoztak a száz rétű cigányszoknya rejtett zsebjei, mikor az egyik szemfüles gazda épp akkor fülelte le a tolvajokat, mikor azok egy jól tömött liba eltüntetésén fáradoztak. A cigányasszonyokat átadták az előhívott rendőrnek, aki a városházára kísérte, őket, ahol megmotozásuk alkalmával a lopott tárgyaknak egész halmazát találták náluk. A rendőrség megindította ellenük az eljárást. Tisza István, mandátumot vállal. Tisza Istvánhoz közel álló szerveibe beavatott körből hírlik, hogy a volt miniszterelnök az átmeneti kormány alatt nem kezd semmiféle akciót, de az új választásokon mandátumot vállal Fellépni , szándékoznak Tisza István kiválóbb barátai közül is számosan. A szabadelvűpártot azonban nem akarják rekonstruálni, hanem új alakulást terveznek. Az elzüllött jogász A kaposvári rendőrség ma délelőtt a Teleki utcán elfogott egy fiatalembert, aki egy Körösi Lajos nevére szóló, 85 koronát tartalmazó Pozsonyban kiállított postatakarékkönyvet kínált megvételre. A rendőrségen a motozásnál egy levelet találtak nála, melyet szüleihez irt. Ebben a levélben búcsúzik el a szüleitől és azt írja, hogy azért válik meg az érettől, mert ennyire elzüllött és nem tudja szegénységében tengődő szüleit segíteni , de öngyilkossá akart lenni azért is, mert őt, mint katonaszökevényt úgyis be fogják csukni. Az elzüllött fiatalembert Kardos Bélának hívják, Budapesten jogász volt, de az ivásnak adta magát és elzüllött. Azt mondja, hogy a postatakarékpénztári könyvet találta, mikor Kaposvárra jött. A rendőrség nyomozást indított aziránt, hogy igazak-e az elzüllött ifjú állításai. Tisztviselő lakásk — állami segéllyel. Az olcsó hivatalnok lakások nálunk még nem foglalkoztatják a kormányt, de ezt ritka kivétellel maguk a hivatalnokok se bolygatják. Pedig szeretnék látni azt a jobb hivatalnokot, akinek lakbéréből manapság telük lakásbérre. Különösen a kis lakások azok, amelyekben a hivatalnokok nagy hiányt szenvednek. Ezen a bajon a porosz és a német kormányok tiszt- viselői lakások építésének lényeges anyagi előmozdításával segítenek és most az osztrák pénzügyminiszter is az 1906. év bevételi fölöslegéből 4 millió koronát engedett át a tisztviselői lakások építésére, szubvencióivá azon vállalkozókat, akik ilyen tisztviselő lakásokat építenek, melyek végeredményükben tulajdonjogilag is tisztviselőkre szállnak át. Ezen célra házépítő szövetkezetek alakulnak a német birodalomban 1905-ig 7500 hivatalnok-ház épült 30.000 lakással, melyekbe 150 millió márkát invesztáltak. 1906-ig az állam tulajdonát képező 11.000 tisztviselői ház épült, melyeknek egy részét az állami munkások foglalták le. Mindenképpen jó szolgálatot tesz ezen házak építésével az állam a tisztviselőknek, mivel házaival nem nyerészkedik, csakis azt óhatja, hogy tiszviselői a megjáró lakbérért annak megfelelő jó és kényelmes lakásban élhessenek és ne legyenek kitéve a lakbéremelés gyakori veszélyének. Várjon a mi kormányaink, mikor jutnak el oda, hogy a tisztviselők ügyét így felkarolják ? . . . A Pacai Hath. Kör február hó 16-án délután 4 órakor tartja rendes tisztújító közgyűlését. Az élet kialakulása. A Nemzeti Szabadtanítás I. szakosztályában tegnap folytatta Marosi Arnold fögimn.tanár előbb, ott maradunk pár napig s megesküdünk. Ezt mondta a férfi így hallotta Fedkó. — De hogy szabadulok innen? Szüleid folyton szemmel tartanak — felelt a leány zokogva. — Ködös, sötét éjjelen, mint a rémregényekben, ellopom Fedkótól a kulcsot, elveszem erőszakkal, ha máskép nem lehet , de legyél nyugodt, maga is ideadja. — Azt nem hiszem, kötelességtudóbb bárkinél. — Mindenesetre megkíséreljük s ha nem sikerül, elrabollak világos nappal, küldjék aztán utánunk a csendőröket. Jó éjt, édes, készülj. — Jó éjt! A két alak elsuhant Fedkó előtt, anélkül, hogy észrevették volna. Az öreg csak fejét csóválta. — Fiatal vér, fiatal vér... engem, öreg embert akar rászedni, én pedig mégis ravaszabb vagyok. Mint rendesen, elvégezte a körjáratát. Öt órakor jött a gyáros. — Jó reggelt, Fedkó! — Jó reggelt, uram. — Semmi sem történt? Az öreg pár pillanatig hallgatott, majd nyugodtan mondá: — Semmi, uram. A gyáros élesen mérte végig. — Öreg lettél, Fedkó, nem gyengül az éberséged? — Nem veszem észre, uram s a környék is teljesen nyugodt. — Na, betörök persze nem járnak erre, hanem kitörök, na hisz értesz engem, Fedkó. — Igen, uram. A gyáros tovább ment s Fedkó megkönnyebbülten sóhajtott. A következő éjjel jobban vigyázott, mint valaha, a legkisebb zörejre ügyelt, de nem történt semmi. Egyik éjjel csikorgott a kavicsos út. — Ahá, — gondola Fedkó — végre. Szegény buta gyerekek. Lassan kúszott házacskájáig vissza s lefeküdt a padra. — Kuss! — szólt rá a fülüket hegyező kutyákra s behunyta a szemét. Kisvártatva érzé, hogy valaki föléje hajol. — Alszik — súgta egy remegő női hang. — Tehát hamar a kapukulcsot, egy óra múlva indul a vonat, megvan mindened? — Igen. — Fedkó érzé, mint keres valaki zsebében és végre kihúzza a kapukulcsot. — Megvan, hamar, hamar. Újra csikorog az út, azután halk zörej hallatszik a kapunál s utána csönd, félelmes csend. Fedkó fekve maradt a padon, maga sem tudta, meddig, ekkor megszólalt a mozdony füttye. — Hála Istennek s a kazáni szűznek — mormolá. . S újra látta maga előtt a fényes vá-