Pécsi Közlöny, 1908. november (16. évfolyam, 252-279. szám)
1908-11-01 / 252. szám
Vasárnap 1908. november 1. XVI. évfolyam 252. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal Király utca 24. szám. Városi és interurbán telefonszám 111. Főszerkesztő: Dr. E G RY B É orszgy. képv. DŐNIEL ANZELM felelős szerkesztő. L A MADARÁSZ BÉLA kiadó laptulajdonos. Kéziratot vissza nem adunk. Előfizetési árak: Egész évre 24 K., félévre 12 K., negyedévre 6 K., egy hónapra 2 K. Egyes szám ára 10 fillér. A függetlenségi sajtó szervezkedése: Pécs, okt. 32. Jelentőségében nagy fontosságú az az alakulás, amely az ország vidéki függetlenségi sajtójának olyatén szervezését tűzte ki célul, hogy a vidéki pártszervezetek lapjai közvetetlen kapcsolatba jussanak a központi párt vezetőségével és innen nyerjék azt az egyöntetű irányítást, amelyre az egész pártnak és a függetlenségi eszmének az elkövetkezendő nagy harcokban feltétlenül szüksége van. Ha nem is tudnánk, hogy valóban égetően szükséges volt ez az alakulás, ha nem is hallottuk volna a függetlenségi párt vezérének Kossuth Ferencnek, a párt alelnökének Hoitsy Pálnak sokat mondó nyilatkozatait és ha a vidéki sajtó vezető embereinek a szervezkedés szükségességéről szóló tartalmas beszédei nem is győztek volna meg mindenkit a tömörülés elkerülhetetlen kényszerűségéről : — az a hang, az a mód, amelyen és amellyel a függetlenségi párt — és eszmeellenségei erről az alakulásról beszélnek és ezt az alakulást magyarázzák, bízvást meggyőzhetne mindenkit arról, hogy ezt a szervezkedést immár továbbra halasztani nem lehet és nem szabad. Az ó-szabadelvűek, a bukott Tiszaisták, egyes néppárti békéttelenek, amikor a függetlenségi párt elleni gáncsvetésről van szó, menten összeölelkeznek és beszélnek a sajtó „uniformizázásáról“, siratják a sajtószabadságot és arról keseregnek, hogy milyen lenne a hangulat minálunk, ha ők akarnának ekként szervezkedni. Pedig éppenséggel nincsen igazuk, mert ez a sajtószövetség nem uniformizál, hanem becsületes hírszolgálatot teljesít, nem fojtogatja a sajtó szabadságát, hanem egyöntetűvé teszi a politikai felfogást és nem akar ez a szövetség egyebet, mint azt, hogy a függetlenségi eszmének megbízható és kemény katonái legyenek az ország minden részében. Nyilván ez fáj „in partibus in fidelium“ és ez az, ami becsessé, erőssé és nagygyá teszi a mi szervezkedésünket, amely újabb és komoly bizonysága annak, hogy az ország népe kizárólag a függetlenségi lobogó alá sorakozik. Ennek a sorakozásnak megvan az ereje, ennek az erőnek megvan az a joga,, hogy érvényesülhessen. Itt csupán a függetlenségi eszmének arról a varázserejéről van szó, amellyel szemben a bukottak minden sivalkodása gyenge és erőtlen. Azt pedig, hogy a függetlenségi párt mikor látja alkalmasnak az időt arra, hogy erejét és hatalmát szervezkedés útján növelje , a bukottak bízvást rábízhatják Kossuth Ferencre, aki talán illetékesebb és hivatottabb az ország függetlenségi politikájának vezetésére, mint azok, akik elvesztették lábuk alól a talajt és akik egészen jogosan maradtak ki abból a mérlegből, amelynek serpenyőjén tényezők és erők szertepelnek. A hét eseményei: Pécs, október 31. A belpolitikai világban szélcsend van. A delegáció ülésezéseivel a képviselőház szünetel tanácskozásaiban és a p politikusok közül csak azok időznek Budapesten, akiket a közös ügyek tárgyalására hivatottbizottság tanácskozásai tartanak vissza. A lapokon látszik meg leginkább ez, amelyek máskor szinte duzzadnak a politikai aktualitásoktól, most pedig találgatásokon, vagy egyszerű kombinációkon rágódnak; a hírrovat viszont megdagadt és a hitszegény napokban a legcsekélyebb esemény is szenzáció formájában kerül a közönség elé. Szenzáció ugan bőven akadt ezekben az időkben. A Latkóczy-ügy megrázó point-jével, a vízmérő-órák panamájának dolga, az újpesti rablótámadás bőséges anyagot szolgáltattak. De bizonyos, hogy rendes körülmények között ezek a szenzációk kisebb terjedelemben jelentek volna, meg és nem lépnek annyira az előtérbe. Leghumorosab és egyben legmegdöbbentőbb az újpesti rablás volt. Ez az amerikai szó, szinte hihetetlenül hangzó zsiványhistória mögött is, azonban bizonyos társadalmi tanulságok, igazságok rejlenek, amint a másik két ügynek határozottan szociológiai háttere volt. A legmeglepőbb kétségtelenül az egész rablásban maga a rablás. Hogy a huszadik században szédítő csalások, sikkasztások vannak napirenden, az már senkit sem lep meg. De, hogy a mi napjainkban merjen valaki a múlt század elejének rabló romantikájára emlékeztető vakmerő válalatba fogni, fényes nappal garázdálkodni egy forgalmas bank helyiségében egy töltött revolver mellett , amelyről különben még az sem bizonyos, nem volt-e töltetlen, az egyenesen a leghatalmasabbszenzáció erejével hat. Ezt az esetet nem tudjuk a mi művelődéstörténeti felfogásunkra bele- Ifj. Benczenleitner József cipőhelye gpSSSSS Tisztelettel értesítem igen tisztelt vevőimet, hogy cipőműhelyemet Ferenciek utca 9. számú házba helyeztem át, ezen áthelyezés folytán abban a helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeket is kielégíthetem és a legjobb minőségű cipőkkel a legjutányosabb áron szolgálhatom ki mélyen tisztelt vevőimet. Midőn még kérem, hogy új helyiségemben is az eddigi nagyrabecsült bizalmunkkal és jóindulatukkal megajándékozni szíveskedjenek, hogy ezt továbbra is kiérdemeljem minden erőmből igyekezni fogok, hogy mélyen tisztelt vevőimet teljes megelégedésre szolgáljam ki. MT Több aranyéremmel kltüntetve. ~3£§ Teljes tisztelettel Tanoncok felvételnek. Ifj. Benczenleitner József. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.