Pécsi Közlöny, 1910. szeptember (18. évfolyam, 201-225. szám)
1910-09-01 / 201. szám
1910. szeptember 1. PÉCSI KÖZLÖNY . Cipő, kalap, fiú és leányka ruha legjobb minőségű kapható Spiegel Józsefnél Király utca, Segélyző Egylet épületében. Hornosok és gazdagok világában még csak érthető, annál csodálatosabb azonban, hogy a középosztály leányai is ilyen nevelésben részesülnek, s bár nincs meg a szükséges hozzávaló, ők is megkövetelik, hogy a férfi minden kívánságukat parancsnak vegye. Megfelelő jövedelem hiányában valóságos átok az amerikai középosztályú családokban a nő szertelen fényűzése. A háztartással járó teendőket kedvetlenül végzi s a legnagyobb sorscsapásnak tekinti, ha egy cselédnél többet nem tarthat s maga kénytelen főzni. Inkább valami penzióba megy férjével együtt, semhogy maga dolgoznék. A legsajátságosabb Amerikában a szegény nő élete. A szegény szülők, különösen a munkásosztály lányai, nyilvános iskolákba járnak. Proletár iskoláknak nevezik ezeket, mert a vagyonosabb ember, ha még oly demokrata is, nem küldi a bevándorlóit és odavaló szegények gyermekei közé a leányát. Ezekben az iskolákban elsősorban lángoló patriotizmust oltanak a tanulókba, de, elég helytelenül, még több nagyravágyást. A legegyszerűbb munkás leánya is korán megtanulja, hogy ő lady és szabad amerikai nő, akit minden férfi korlátlanul respektálni tartozik. Ebben a hiszemben olyan igényeket támaszt az élettel szemben, amely sehogy sincs arányban szülei jövedelmével. Az elárusító lányok éppen úgy öltözködnek, mint a vagyonos családok gyermekei, s minden áron versenyezni akarnak velük. Megesik, hogy egész hónapi keresetét toalettre költi. A fiatalemberekkel való érintkezésben még szabadabb s még kevesebb ellenőrzés alatt áll. Nagyon rossz szegény asszony az amerikai s csak elvétve akad köztük, aki a két keze munkájával igyekszik a család sorsán javítani. A kis városban és falvakban élő amerikai nők már sokkal igénytelenebbek és háziasabbak. De azt, hogy lady-nek tekintsék őket, ezek is megkövetelik. Amerikában a szó magyar értelmében vett paraszt és parasztasszony nincs. A farmer leánya nem jár mezítláb és nem végez mezei munkát, hanem zongorázik és regényt olvas, vagy leányiskolába jár. Mindent összevetve, az amerikai nő korán érett, csinos és intelligens, szeretetreméltó és elegáns, de ideges, követelő és végtelenül önhitt. S hogy ilyen, elsősorban maguk a férfiak az okai. Hozzászoktatták asszonyaikat ahhoz, hogy miden kívánságuk parancs legyen, s ma törvény is nagy különbséget tesz, és nő között. Így például ha a férj bármily igaza van is — a nőt nyil során bántalmazni csak megkisértségesen szigorú büntetést kap, a nő abban a puszta föltevésben férfi őt megsértette, a nézők gála mellett páholtatja végig maga emberét, aki, ha védeke a többi férfi haragját vonja , becsületének megboszulója, mesét bátran lövi le, de akad esküdtszék, amely fő tört arany- árban, vág órára becserélem, és élt a Védekezés a kolera ellen. A város törvényhatósága is megmozdult. Megírtuk már, hogy Kelemen Mihály nyug. főtörzsorvos, a város egészségügyi bizottságának az elnöke, tegnap délután 4 órára hívta össze a város közegészségügyi bizottságát, hogy a kolera elleni védekezés mikéntjét letárgyalják. A bizottsági ülésen megjelentek az elnökön kívül Ludvigh Ferenc dr., Lieber György dr., Czierer Elek dr., Oberhammer Antal főkapitány, Nemes Vilmos dr., Wolleszky Károly, Radocsay Imre, Heller Simon dr. főtörzsorvos, Mesterházy István dr. ezredorvos, Tróber Aladár dr. polgármesterhelyettes, Bakula József dr., Bokor Emil dr., Kaufer Mór dr., Schmiedt Antal dr., Kenessey Aladár dr., Orsós Ferenc dr., Katona János, Lóránt Lipót dr., Makay István városi tanácsos, Tolnai Vilmos dr. A bizottság elhatározta, hogy működését mint a város egészségügyi bizottsága folytatja továbbra is, s csak az esetben alakul át járványbizottsággá, hogyha a járvány Pécsett csakugyan fellép. Ezután azoknak az óvóintézkedéseknek megbeszélésére került a sor, amelyeket a közegészségügyi bizottság szükségesnek tart a kolera veszedelem elkerülésére. Ilyenek: a város tiszti főorvosa, míg a járvány tart, a város vendéglőit, kávéházait gyakran látogatja meg, a köztisztaságra, az élelmiszerek tisztántartására kiválóan felügyeljen s a piacokat szigorúan ellenőrizzze. Szép ! Szép ! Hiszen ez mind szükséges, de azt hisszük, nem tévedünk ha azt állítjuk, hogy ez minden kolerajárvány nélkül is kötelessége a tiszti főorvosnak — más speciálisabb intézkedésre volna szükség ! A folyókák tisztántartására szabályrendelet kötelezi a háztulajdonosokat és a várost az utcák és terek tisztántartására, hát nem egészen merül ki a közegészségügyi bizottság feladata akkor, amikor meglevő szabályrendeleteket rekapitulál! Speciális és legalább némi tekintetben célravezető volna az az intézkedés, amit Makay István gazdasági tanácsos proponált, az, hogy a piaci elárusításnak balkán módja, az élelmiszereknek a földön való elárusítása megszüntettessék az elárusító asztalkák kötelező elrendelésével. A kolerajárvány-kórház felállítása is sok vitára adott alkalmat. A város már egyszer a belügyminiszter szakközegének helyeslésére kimondotta, hogy a régi temető hullaházát átalakítja járványkórházzá, — de akkor éppen a hely ridegségére való tekintettel ezt a tervet Andrássy Gyula gróf belügyminiszter elejtette. Tagadhatatlan, hogy a betegek állapotára maga az illetők kedélyállapota nagy hatással van. No már most, hogyha a betegek azt veszik észre, hogy már életében a temetőbe szállítják — ha még oly hatalmas kerítés zárja is el őket a külvilágtól — maga az a tudat, hogy temető közepén fekszenek, nagyon nehezíteni fogja az orvosok dolgát, bármennyire apatikus is egyébként a kolerában szenvedő beteg! A járványkórház berendezésének elrendelése és több apróbb ügy letárgyalása után az egészségügyi bizottság ülése véget ért. Mit ér a közegészségi bizottság ülése. Volt alkalmunk városunk egyik egészségügyi kapacitásával beszélni arról, hogy a közegészségi bizottság tegnapi ülése közrehathat-e arra, hogy a kolerajárvány idején a város lakossága mentesítessék a járvány elterjedésével szemben. Maga az egészségügyi bizottság nem azzal a kérdéssel foglalkozott, amivel kellett volna. Azok a praeventív intézkedések, amik határozatba mentek, tulajdonkép nem egyebek, mint megismétlése a már meglevő köztisztasági szabályrendeletnek és egy esetleges járvány esetén 15—20 kolerás betegnek fekvőhely biztosítás — egyéb semmi. Hogyha azonban egyetlen kolerás beteg Pécsett — ne adj Isten, jelentkeznék — olyan fejetlenség volna, hogy az leírhatatlan! Nem az volna a közegészségügyi bizottság feladata, hogy a meghozott határozatoknak megfelelő határozatokat hozzon, hanem arról kellett volna tárgyalnia, hogy mit kell tenni akkor, hogyha esetleg egy kolera-eset Pécsett tényleg fordul. A fertőzés kérdése ugyanis egész elbírálás alá esik a legutóbbi bakterológiai kutatások alapján, mint azelőtt. Ma ugyanis a beteget izolálják, de azokat, akik a beteggel foglalkoznak, nem, pedig a ragály terjedését éppen ezek idézik elő. A baktériumok elterjedése és hatása nagyon relatív. Lehet valakiben milliónyi baktérium vagy bacillus annélkül, hogy az illetőnek ártana. Az ilyen emberek valóságos melegágyai a kolerának s mint egészségesek plántálják át a betegséget az egészségesekre.