Pécsi Közlöny, 1910. szeptember (18. évfolyam, 201-225. szám)

1910-09-01 / 201. szám

1910. szeptember 1. PÉCSI KÖZLÖNY­ ­. Cipő, kalap, fiú és leányka ruha legjobb minőségű kapható Spiegel Józsefnél Király­ utca, Segélyző Egylet épületében. Hornosok és gazdagok világában még csak érthető, annál csodálatosabb azonban, hogy a középosztály leányai is ilyen nevelésben részesülnek, s bár nincs meg a szükséges hozzávaló, ők is megkövetelik, hogy a férfi minden kívánságukat parancsnak vegye. Megfelelő jövedelem hiányában való­ságos átok az amerikai középosztályú csa­ládokban a nő szertelen fényűzése. A háztartással járó teendőket kedvetlenül végzi s a legnagyobb sorscsapásnak te­kinti, ha egy cselédnél többet nem tarthat s maga kénytelen főzni. Inkább valami penzióba megy férjével együtt, semhogy maga dolgoznék. A legsajátságosabb Amerikában a szegény nő élete. A szegény szülők, kü­lönösen a munkásosztály lányai, nyilvános iskolákba járnak. Proletár iskoláknak ne­vezik ezeket, mert a vagyonosabb ember, ha még oly demokrata is, nem küldi a bevándorlóit és odavaló szegények gyer­mekei közé a leányát. Ezekben az isko­lákban elsősorban lángoló patriotizmust oltanak a tanulókba, de, elég helytelenül, még több nagyravágyást. A legegyszerűbb munkás leánya is korán megtanulja, hogy ő lady és szabad amerikai nő, akit min­den férfi korlátlanul respektálni tartozik. Ebben a hiszemben olyan igényeket tá­maszt az élettel szemben, amely sehogy sincs arányban szülei jövedelmével. Az elárusító lányok éppen úgy öltözködnek, mint a vagyonos családok gyermekei, s minden áron versenyezni akarnak velük. Megesik, hogy egész hónapi keresetét toa­lettre költi. A fiatalemberekkel való érint­kezésben még szabadabb s még kevesebb ellenőrzés alatt áll. Nagyon rossz szegény asszony az amerikai s csak elvétve akad köztük, aki a két keze munkájával igyek­szik a család sorsán javítani. A kis városban és falvakban élő amerikai nők már sokkal igénytelenebbek és háziasabbak. De azt, hogy lady-nek tekintsék őket, ezek is megkövetelik. Amerikában a szó magyar értelmében vett paraszt és parasztasszony nincs. A farmer leánya nem jár mezítláb és nem végez mezei munkát, hanem zongorázik és regényt olvas, vagy leányiskolába jár. Mindent összevetve, az amerikai nő korán érett, csinos és intelligens, szere­tetreméltó és elegáns, de ideges, követelő és végtelenül önhitt. S hogy ilyen, első­sorban maguk a férfiak az okai. Hozzá­szoktatták asszonyaikat ahhoz, hogy mi­den kívánságuk parancs legyen, s ma törvény is nagy különbséget tesz, és nő között. Így például ha a férj bármily igaza van is — a nőt nyil során bántalmazni csak megkisért­­ségesen szigorú büntetést kap,­­ a nő abban a puszta föltevésben férfi őt megsértette, a nézők gála mellett páholtatja végig maga emberét, aki, ha védeke a többi férfi haragját vonja , becsületének megboszulója, mesét bátran lövi le, de akad esküdtszék, amely fő­ tört arany-­­ árban, vág órára be­cserélem, és élt a Védekezés a kolera ellen. A város törvényhatósága is meg­mozdult. Megírtuk már, hogy Kelemen Mihály nyug. főtörzsorvos, a város egészségügyi bizottságának az elnöke, tegnap délután 4 órára hívta össze a város közegészségügyi bizottságát, hogy a kolera elleni védeke­zés mikéntjét letárgyalják. A bizottsági ülésen megjelentek az elnökön kívül Ludvigh Ferenc dr., Lieber György dr., Czierer Elek dr., Oberhammer Antal főkapitány, Nemes Vilmos dr., Wol­­leszky Károly, Radocsay Imre, Heller Si­mon dr. főtörzsorvos, Mesterházy István dr. ezredorvos, Tróber Aladár dr. polgár­mesterhelyettes, Bakula József dr., Bokor Emil dr., Kaufer Mór dr., Schmiedt Antal dr., Kenessey Aladár dr., Orsós Ferenc dr., Katona János, Lóránt Lipót dr., Makay István városi tanácsos, Tolnai Vilmos dr. A bizottság elhatározta, hogy műkö­dését mint a város egészségügyi bizott­sága folytatja továbbra is, s csak az eset­ben alakul át járvány­bizottsággá, hogyha a járvány Pécsett csakugyan fellép. Ezután azoknak az óvóintézkedések­nek megbeszélésére került a sor, amelye­ket a közegészségügyi bizottság szükséges­nek tart a kolera veszedelem elkerülésére. Ilyenek: a város tiszti főorvosa, míg a járvány tart, a város vendéglőit, kávé­házait gyakran látogatja meg, a köztiszta­ságra, az élelmiszerek tisztántartására ki­válóan felügyeljen s a piacokat szigorúan ellenőrizzze. Szép ! Szép ! Hiszen ez mind szüksé­ges, de azt hisszük, nem tévedünk ha azt állítjuk, hogy ez minden kolerajárvány nélkül is kötelessége a tiszti főorvosnak — más speciálisabb intézkedésre volna szükség ! A folyókák tisztántartására sza­bályrendelet kötelezi a háztulajdonosokat és a várost az utcák és terek tisztántar­tására, hát nem egészen merül ki a köz­egészségügyi bizottság feladata akkor, a­mikor meglevő szabályrendeleteket rekapitulál! Speciális és legalább némi tekintet­ben célravezető volna az az intézkedés, amit Makay István gazdasági tanácsos pro­ponált, az, hogy a piaci elárusításnak bal­kán­ módja, az élelmiszereknek a földön való elárusítása megszüntettessék az el­árusító asztalkák kötelező elrendelésével. A kolerajárvány-kórház felállítása is sok vitára adott alkalmat. A város már egyszer a belügyminiszter szakközegének helyeslésére kimondotta, hogy a régi te­mető hullaházát átalakítja járványkórházzá, — de akkor éppen a hely ridegségére való tekintettel ezt a tervet Andrássy Gyula gróf belügyminiszter elejtette. Tagadhatatlan, hogy a betegek álla­potára maga az illetők kedélyállapota nagy hatással van. No már most, hogyha a bete­gek azt veszik észre, hogy már életében a temetőbe szállítják — ha még oly ha­talmas kerítés zárja is el őket a külvilág­tól — maga az a tudat, hogy temető köze­pén fekszenek, nagyon nehezíteni fogja az orvosok dolgát, bármennyire apatikus is egyébként a kolerában szenvedő beteg! A járványkórház berendezésének el­rendelése és több apróbb ügy letárgyalása után az egészségügyi bizottság ülése vé­get ért. Mit ér a közegészségi bizottság ülése. Volt alkalmunk városunk egyik egész­ségügyi kapacitásával beszélni arról, hogy a közegészségi bizottság tegnapi ülése közrehathat-e arra, hogy a kolerajárvány idején a város lakossága mentesítessék a járvány elterjedésével szemben.­­ Maga az egészségügyi bizottság nem azzal a kérdéssel foglalkozott, amivel kellett volna. Azok a praeventív intézkedések, a­mik határozatba mentek, tulajdonkép nem egyebek, mint megismétlése a már meglevő köztisztasági szabályrendeletnek és egy esetleges járvány esetén 15—20 kolerás betegnek fekvőhely biztosítás — egyéb semmi. Hogyha azonban egyetlen kolerás beteg Pécsett — ne adj Isten, jelentkez­nék — olyan fejetlenség volna, hogy az leírhatatlan! Nem az volna a közegészségügyi bizottság feladata, hogy a meghozott ha­tározatoknak megfelelő határozatokat hoz­zon, hanem arról kellett volna tárgyalnia, hogy mit kell tenni akkor, hogyha eset­leg egy kolera-eset Pécsett tényleg­­ fordul. A fertőzés kérdése ugyanis egész elbírálás alá esik a legutóbbi bakteroló­­giai kutatások alapján, mint azelőtt. Ma ugyanis a beteget izolálják, de azokat, akik a beteggel foglalkoznak, nem, pedig a ragály terjedését éppen ezek idézik elő. A baktériumok elterjedése és hatása na­gyon relatív. Lehet valakiben milliónyi baktérium vagy bacillus annélkül, hogy az illetőnek ártana. Az ilyen emberek való­ságos melegágyai a kolerának s mint egész­ségesek plántálják át a betegséget­­ az egészségesekre.

Next