Pécsi Lapok, 1923. január-április (2. évfolyam, 1-97. szám)
1923-03-23 / 67. szám
II. évfolyam. 67. szám Egyes széni éra 10 korona. Péntek, 1923. március 23 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: MUNKÁCSY MIHÁLY- I - AZ ELŐFIZETÉSI ÁRAK HÁZHOZ SZÁLLITVA VAGY POSTÁNI UTCA 10. SZÁM. . KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA. I FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP I EGÉSZÉVRE 3000 K, FÉLÉVRE 1500 K, NEGYEDÉVRE 7500, SZERKESZTŐSÉGI TEL. 109. , KIADÓHIVATALI TEL. 27. | _____________| EGY HÓRA 250 KORONA. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT. magyar korona katasztrófái is zuhanása. Magyarország elszomorító tragédiájában ma elérkeztünk oda, hogy a magyar korona külföldi értékelése a zürichi tőzsdén 0,11 centimesre hanyatlott alá, ami már-már koronánk elértéktelenedését jelenti. Pénzügyi nagyságaink, szakembereink álmélkodva állanak meg ezen pénzdevalváció láttára és nem tudjuk annak magyarázatát adni, mert egyszerű börzemanőverről aligha lehet szó! Mint laikusok ítélvén meg a helyzetet, azt kell megállapítanunk, hogy a világpiac csakis utánunk indul, akik magunk oly kevésre becsüljük koronánkat, hogy az őstermelő Magyarországon egy métermázsa búzáért 18—19 ezer koronát, egy szarvasmarháért, lóért egész vagyonokat fizetünk, a röfögő állat ára pedig úgy felszökött, hogy Pécsett már 1340, néhány nap múlva 1600 korona a sertészsír kilója, a marhahúsnak 6800 az ára, egy pár cipő varrásáért 8420, egy férfiruha varrásáért 14—17 ezer koronát, női ruha varrásáért 18.200 koronáig terjedő összegeket kell fizetni, az a munkás pedig, aki hetenként nem keres 10.000 koronát, a mai beszerzési árak mellett képletek megélni. Ha mi magunk itthon ennyire becsüljük a magyar koronát, miért becsülje azt többre a nemzetközi pénzpiac, melyet nem vezetnek érzelmi momentumok, hanem csakis a reális tények. Odakint figyelemmel kísérik a mi beszerzési árainkat és a magyar korona vásárló erejének mérlegelésével állapítják meg koronánk értékét. Láttuk, amikor Zürichben a békeszerződés aláírása óta legmagasabban jegyezték koronánkat, a drágasági hullám nem az importált cikkeket öntötte el, hanem azt, ami nálunk megterem. Amit behozatali vám és bevásárlási költség, devizakülönbözet nem terhel. Automatice emelkedtek saját termékeink árai jóformán hétről-hétre, amíg a 4 filléres zsemlyéből 14 koronás, a régi 4 filléresnél jóval kisebb zsemlye lett. Illetékes helyen jobb jövő reményében nem gördítettek akadályokat ezen kielégíthetetlen kapzsiság által előidézett áremelkedések ellen melyek az életszükségletek minden vonalán hasonló árdrágítást eredményeztek és miért becsülnék a mi koronánkat Zürichben többre, mint becsüli azt a mi termelőosztályunk, melyet az áremelkedések terén most már föltartóztatni nem lehetett! Jóformán elérkeztünk az élelmicikkek behozatalára utalt Ausztria és a francia megszállás súlya alatt görnyedő Németország sorsára Ott legalább tudják, miért kellett az osztrák koronának és a német márkának ennyire lerongyolódnia. Ámde nálunk nem találunk más magyarázatot, mint hogy ez válasz a folytonos indokolatlan áremelkedésre, a 70 koronás tejre, az 1000 koronás vajra, a vasat, a posta, dohány és minden más élelmicikk árának elrémítő mérvű emelkedésére, melyért nem kell a szomszédságba menni és mégis ennyire felszökött mindennek az ára. A magyarországi indokolatlan áremelkedésre, a korona följavulását célzó, de nálunk csakis annál nagyobb drágulást előidéző kivitelre ma Zürich adott olyan feleletet, hogy attól megremegett minden magyar ember lelke. Minden magyaré, akinek van még valami veszteni valója szenved az ország. Ha mégis volnának a párt belső életében, a párt tagjai között lényegben és elvben eltérések, akkor ezek elsimításának egyetlen módja a helyzetnek nyílt színen való tárgyalása lenne. Itt említjük meg, hogy Valkó Lajos kereskedelmi miniszter ma este mintegy 10 képviselő társaságában Bajára utazik. -------- Wolfnak nincs kormányba Utalási szándéka. Budapest, márc. 22. A ma délelőtti ülés folyamán Wolf Károly felkereste Rakovszky Iván belügyminisztert parlamenti szobájában és szőnyegre hozta előtte az aktuális politikai kérdéseket. Közölte a belügyminiszterrel, hogy ennek a közvetlen bizalmas jellegű beszélgetésnek szükségét érzi, mert az utóbbi napok eseményei különböző kommentárokra adnak alkalmat. Teljesen megbízható helyről nyert információnk szerint a belügyminiszter és Wolff Károly között lefolyt beszélgetést a legbarátságosabb hang jellemezte. Wolff Károly kijelentette, hogy sem neki, sem pártjának sem a hozzá közelállóknak nincs kormánybuktatási szándékuk. Cáfolják a kormánypárt bomlását. Budapest, márc. 22. (MOT.) Egyes politikai körökben olyan hírek terjedtek el, mintha a kormánypárt kebelén belül széthúzás volna észlelhető és voltak olyanok, akik ezzel kapcsolatban már kormányválságról és pénzügyminiszteri válságról beszéltek. A kormánypárt egyik igen előkelő tagja a hírekkel kapcsolatban a következőket mondotta: A párt egységesen áll a miniszterelnök mögött, teljes bizalommal politikája iránt. A pártbansemmiféle nyilatkozat nem történt, hiszen nem volt értekezlet, márpedig az az egyedüli hely, ahol a félreértések vagy dissonanciák, ha volnának, tisztázhatók, de a magyar közvélemény is meg van győződve arról, hogy Bethlen István gróf személye ma pótolhatatlan, sőt ha kérdést intézünk azokhoz, akik a legerősebben törnek Bethlennel szemben, azok sem tudnak egyetlen egyet sem a magyar közélet férfiai közül, aki Bethlen István gróf helyének elfoglalására alkalmas volna. Szilárd bizalom és gondolkodás azonossága az államfő és a miniszterelnök között is meg van. És a három tényező, vagyis az államfő, a kormány és a törvényhozás többségének egyöntetű gondolkozása biztosítja azt a nyugodt fejlődést és mindannak visszaszerzését, amelynek elvesztése miatt Rassay interpellál. Budapest, márc. 22. Rassay Károly a mai ülés megkezdése előtt felkereste Szcitovszky Béla nemzetgyűlési elnököt és sürgős interpellációra kért engedélyt, amelynek tárgya a ma éjszakai tragikus kimenetelű izgatás és lövöldözés lett volna. A Ház elnöke közölte Rassayval, hogy a miniszterelnök ma délelőtt nem jelenik meg a Házban és inkább holnap adja elő sürgős interpellációját. ___ _ Elítélt németek, Prága, márc. 22. Mint a lapok jelentik, 5 plani németet, akik Plánban egy cseh ünnep alkalmával röpiratokat terjesztettek, hazaárulás bűntettében bűnösnek mondották ki és azt 14 hónapig terjedő börtönre ítélték. (MTI.) Törvényjavaslat a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról. A nemzetgyűlés mai ülése: Budapest, márc. 22. (MOT.) A nemzetgyűlést11 órakor még nem nyitották meg. A képviselők a folyosókon tárgyalták az újabb politikai híreket és ezek közül különösen arról a tanácskozásról esett szó, amelyet a tegnap este folyamán folytatott Gömbös Gyula lakásán Eckhardt Tiborral, Fáy Gyulával, Benárd Ágostonnal és Csilléri Andrással. A mai ülést 3412 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után Neubauer Ferenc, a pénzügyi bizottság előadója terjesztette be a bizottság jelentését. Azután áttértek a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásába, amelyet általánosságban is letárgyaltak. Nagyatádi Szabó : A szociáldemokraták azt mondották, hogy a javaslat nem eléggé szolgálja az osztályérdekeket. Kijelenti, hogy a földmivelésügyi miniszter nem képviselheti egy osztálynak az érdekeit sem. A törvény minden osztálynak egyforma jogot biztosít. Azt is mondották a szociáldemokraták, hogy a bizottságok nem fognak igazságosan ítélkezni. Erre azt mondja, hogy ha a bizottságnak minden egyes tagja szakszervezeti ember volna, akkor is akadna felszólalás. Más oldalról azért, hogy nem igazságosan ítélkeznek- kéri a szociáldemokrata pártot, hogy ne kritizálja eleve és ne rágalmazza a bizottságok működését, hanem inkább jóindulatot tételezzen fel róluk. A munkásság érdekeit szolgálja a javaslat sok tekintetben. Végső fórumként a földmivelésügyi miniszter szerepel, márpedig ez az összes ügyekben mindig a munkások javára döntött. Mindent elkövetett a javaslat olyan összeállítására, hogy igazságos ítélet alapja lehessen. A javaslatban gondoskodik arról, hogy a munkások és munkaadó teljesen egyenjogúak legyenek, azonban ő azt sem tagadja, hogy bármennyire jó is a javaslat, az ítélet mégis a bíróság lelkiismeretétől függ. Ismétli, hogy az eljárásnál a végső fórum a földmivelésügyi minisztérium, annál inkább, mert a munkásság maga is ezt követeli. Kéri a Ház minden tagját, hogy a javaslatot általánosságban és részleteiben fogadják el. Dénes István személyes kérdésijén szólal fel. A földmivelésügyi miniszter azt állítja, róla, hogy kérvényt nyújtott be a földmivelésügyi minisztériumba, amelyben valótlan adatokat hoz fel. Ezzel szemben kijelenti, hogy az adatok helyességéért helyt áll. A földmivelésügyi miniszter megállapítja, hogy Dénes Istvánnak a mezőhegyesi szerződtetésekről elmondott adatai nem felelnek meg a valóságnak. Sajnálja, hogy nincs kezében a kimutatás, amellyel igazolhatná Dénes István helytelen állításait. Ki van zárva, hogy a mezőhegyesi uradalomban ilyen állapotok lennének. Ha a" kimutatás nála lesz, meg fogja cáfolni Dénes állításait. Elnök ezután a vitát berekeszti. Ezután Drózdy Győző határozati javaslata felett döntenek. A Ház Drózdy határozati javaslatát elveti. A javaslatot ezzel a Ház általánosságban elfogadta és áttérnek a részletes tárgyalásra. A negyedik szakasznál Szakács Andor terjeszt elő módosítást. Nagyatádi Szabó István kéri, hogy Szakács Andor módosításának megtárgyalása végett elnök függessze fel az ülést. Elnök 5 percre felfüggeszti az ülést. Bartos János és Zsilinszky Endre személyes kérdésben szólalnak fel. A 7—8. és 9. szakaszt eredeti szövegében fogadják el. Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben letárgyalták. Harmadszori olvasás iránt napirend során tesz az elnök indítványt. Usetty Ferenc a gazdasági bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését az 1922—23. évi túlkiadásokról. A Ház a jelentést elfogadja. A jelentés szerint mindazok a képviselők, akik a nemzetgyűlés, vagy a bizottsági üléseken részt vesznek és jelenlétüket igazolják, illetményeiken felül minden egyes nap ezer korona megjelenési díjat kapnak. Április havától kezdve a Ház ülésein résztvevő képviselők az elnöki hivatalban kötelesek jelenlétüket igazolni az ott e célra kitett nlvén. Mindazok a képviselők, akik a névsorolvasásnál nincsenek jelen, nem kapnak megjelenési díjat még az esetben sem, ha nevüket felírták az ívre. Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés március 23-án dé. 10 órakor lesz, melynek napirendjén szerepel a gazdasági munkaviszonyt szabályozó törvényjavaslat harmadszori olvasása, a könyvtári ,mentelmi és kivándorlási bizottság jelentése. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés 2 órakor ért véget. MM Az általános kereseti adóról szóló 1922. évi XXIII. t.-c. 23. §. alapján az általános kereseti adó kivetése céljára szolgáló bevallásokat folyó évi március hó 21-től április hó 20-ig be kell adni. Ehhez képest bevallást kell beadni a következő jövedelemforrásokról: 1. az ország területén akár belföldi, akár külföldi egyén által önállóan folytatott ipari és kereskedelmi üzletről; 2. az ország területén akár belföldi, akár külföldi egyén által folytatott bányaművelésről; 3. az ország területén akár belföldi, akár külföldi egyén által folytatott bárminő szellemi foglalkozásról, ha az szolgálati viszonnyal nem kapcsolatos; 4. az ország területén akár belföldi, akár külföldi egyén által folytatott bármilyen más haszonhajtó foglalkozásról, amely az 1—3. pontok alatt említett foglalkozások közé nem sorozható; 5. az ország területéről származó járadékokról, tekintet nélkül arra, hogy azokat belföldön, vagy külföldön lakó egyének élvezik-e. A külföldről származó járadékokról csak abban az esetben kell bevallást adni, ha azokat az ország területén lakó egyén élvezi ; 6. bevallást kell adni a találmányok és találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után az örökösökre átszállott szerzői jogért (1921 : LXIV . LXIV. t. c.) fizetett díjakról. 7. bevallást kell adni mindazokról a járadékszerű visszatérő szolgáltatásokról, amelyeknek teljesítése törvényesen,bírói ítéleten, vagy szerződéssel megállapított, de nem szolgálati viszonyból eredő kötelezettségen alapul; 8. bevallást kell adni a gyógyszertárak, iparüzletek, bányaművek és egyéb — föld- vagy háziadó alá nem tartozó — tárgyak vagy jogok használatáért járó haszonbérekről, vagy más szolgáltatásokról, a bányaműveléshez szükséges beleegyezésért fizetett ellenszolgáltatásokról, termelési jutalékokról, valamint általában a szolgalmakért járó haszonvételekről; 9. be kell vallani azt a jövedelmet, amely az örökbérből, az 1896: XXV. t.-cikkben tárgyalt zsellérbirtokok s az ezekhez hasonló természetszerű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányból (idézett törvénycikk 6. §-a), illetve megváltás esetében a váltságtőke kamatából és az efféle — földadó alá nem eső —haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tartozásoknak a kamatokra eső részéből származik ; 10. be kell vallani azt a jövedelmet, amely a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1820: XXXVI. t.-c. 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból származik ; 11. bevallást kell adni a külföldi munkaadótól élvezett szolgálati illetményről vagy munkabérről abban az esetben, ha azt nem valamely itteni pénztár illetve a külföldi munkaadónak itteni állandó megbízottja fizeti ki.