Pécsi Lapok, 1925. április-június (4. évfolyam, 74-131. szám)
1925-04-12 / 83. szám
10. oldal Frarancei mnandulafák, írja : Jules. Hogyan döbbent elém ez az emlék, nem is tudom. De itt van előttem, örökzöld fenyőnek a lethargia fehér hómezőin, puha kötésnek az életfájás pirosló sebén. Talán mert kósza szemeim ámulásra hökkentek a virágba szükkent mandulafák pompázásán, melyeket a tavasz tűzdelt a tavaszi gúnyába cihelődő Mecsek gomblyukába. Talán csak a mandulafák okozták, hogy az emlékezésemre ráborultak a varancei mandulafák szirom-zuhatagjai és a topourutzi lankák fölcsillanó zsombékja aranyba öltözött sárga gólyahir szőnyegével. Tíz tavasz csókolta azóta végig ezt a vénhedt földieket, de olyan dús, olyan szertelen virágornázisban azóta sem láttam az ég azúrja alatt a tavaszt misézni. A lőrések előtt meredt szemmel feküdtek az újévi halálroham elnémult hősei, sokan egymást átölelve, ahogy a halálos birkózásban örökre elfeküdtek. A két árok között meg pacsirták cirkáltak vidám trillájukkal. A két halálárok virrasztói egymástól negyven lépésre valami zsibbasztó tétlenségre lágyultak egy tavaszi nap estéjén. A lökéseknél a szobor mozdulatlanságával álltak a posztok. A fegyver hideg acélja szelíden pihent a holdsütésben ereszkedő éjszakán. Se innen, se túlról egyetlen lövés nem riasztotta az éjszaka csendjét. Mintha valami nagy, szent összebeszélés szelidítette volna meg ott a zubbonyok alatt a kérges szíveket. És másnap reggel, mikor a harmat gyémántjában ünnepeltek a fűszálak, innen is, túlról is kandi fejek emelkedtek az árkokból, egyre magasabbra bátorodtak a födözék fölé, amíg egy muszka kiugrott az árokból és'fehér kis csomaggal’elindult a mi árkunk felé. És ezrek számára volt jeladás ennek az egyetlen muzsiknak az önkívülete és a két árok gyűrött, szenvedő népe elindult egymás felé egy leírhatatlan ölelkezésre. Szemtől szembe csak a januári véres rohamnál látták egymást, egyetlen szót egymás nyelvén nem értettek, de ennél megrázóbb, testvéribb és egymást megértőbb beszélgetést emberek még nem folytattak egymással. Könnyek patakzottak a barázdás arcokon és a megrázó élményen a szivek majd kiszakadtak a helyükből. A meggyötört emberszivek egy húsvéti reggelen föltámadtak a kriptából, amely fölött évek óta a katona szive silbakolt és extázisos örömmel dobbant össze a másik szívekkel, amelyeket eddig céltáblának ismertek csak a lőrésen keresztül. A halálárkok lakói Isten szép földjének a hátán úgy érezték magukat, mint akik sötét őserdőből napsütötte mezők tisztására bukkantak. Csernovitzban pedig zúgtak a harangok és a Pruth csillogó tükrén hozzánk siklott zenélő zengésük. Ezen a húsvéti napon, ott az árkon kívül eszméltünk csak arra, milyen káprázatos a tavasz ott a hátunk mögött. Hogy Barance szegélyén milyen krőzusi gazdagságban bomlik a mandulafák szirma és a topourutzi lankákon milyen aranyló szőnyeget vert a tavasz a gólyahirből... Tiz esztendeje lesz most ennek a husvétnak. Tiz esztendeje, hogy a husvét áhítatában föltámadt az ember. A halál engedelmes cselédei egy pár ünnepi órára egymás szemébe néztek, hogy a szemek szelídre békült tükrében megkeressék a könnyek szivárványát a véres vihar egy lenyűgöző pauzájában. És ez a szivárvány az ő gazdag színeiből drága mozaikokat hirtelenkedett össze. A Volga-parti mezők messzi tájai sorakoztak Brusszilov muzsikjai elé, a pécsi honvédek meg a baranyai falvak hosszú utcáit látták, ahol az asszonyok ünneplőbe öltözve osonnak a fehér házak között a templom felé húsvéti misére. Azután szertefoszlott a szivárvány. Délután eltemették még a januári halottakat és este már mindenki a lőrésnél kételkedett azon, így volt-e, igaz volt-e ez a föltámadás? A feleletet már puskaropogás, géppuska-kerepelés adta meg a kérdésre, mert szigorú parancs jött, hogy a barátkozás érve alatt nem engedhetjük meg, hogy az ellenség kikémlelje állásainkat Tizedik esztendeje, hogy az ember föltámadása Férfi-Női-GyermekCIPO-VADAR legjobb minőségben, divatos fazonban, legolcsóbb itt,.,, Harisnyáki e VIV !’„1011 Schwarcz és Kálmán FeSk-u. 2. nak ez a megrázó emléke alábukott az alkonyba ott a varancei „Haláldomb" mögé. Két évig tartott még ezután bolyongásunk a véres Golgothán. Azután a kard hegyével uj térképet rajzoltak és most tizedszer bizonyul hiábavárásnak az ember áldozása a föltámadásra. A szívek régi ütemét, a lelkek régi derűjét és a szemek eltűnt mosolyát várom egy új föltámadástól, amelyet utoljára ott a varancei „Haláldombon" láttam felvillanni. Mert azóta is csak állunk a gyűlölet árkaiban egymást vigyázva. Ha jobbra, vagy balra nézel, az árkok kusza térképe mered a szemed elé, amely árkokban ennek az országnak a magyarjai állnak ma is a gyűlölet vártáján. Harcias vezérek jelszavaira az elvek rohamain vérzik a testvérérzés és képtelenek vagyunk nyolc év óta egymásra találni a gyűlöletnek ezen az átokverte csataterén. Talán innen van, hogy tíz esztendő múltán most fölsír az emlékezés a varancei föltámadáson, talán innen van, hogy elkoptak a szivárvány színei, melyek akkor a könnyek prizmáján idáig reflektoroztak. Barande szegélyén most fehér menyasszonyi lepelben fogadják a mandulafák a húsvéti verőfényt és a tömegsírok fölött a csernovitzi harangok újra hirdetik föltámadást. Odalent a béke terjeszti szárnyait, csak meg ne kérdezzék, csak számon ne kérjék, hogy mit műveltünk azóta ezzel a földdel, amelyért ők odaadták az életüket... „Pécsi Lapok“ A Herriot-kormány lemondott. A Herriot-kormány hosszú, nehéz parlamenti és parlamenten kívüli harc után lemondott. A béke és a megértés miniszterelnökét leszavazták s Herriot távozásával a francia parlamentből valószínűleg a mérséklet is eltűnik. És Herriot visszamegy szülővárosába, hazatér Lyonba, mely számára a polgármesteri széket fenntartotta... A francia parlamentben a gyűlölet ágyúi ismét nagyokat fognak szülni, a gyűlölet elvakult politikusai a szelíd Herriottal megbirkóztak. Herriot egy világot akart boldoggá tenni, nem sikerült. Ezután ismét csak egy várost fog kormányozni, mely miniszterelnökséget viselt polgármesterének visszatérésén szeretettel és ragaszkodással ujjong. Herriot lemondásáról előbbi távirataink számolnak be : Páris, ápr. 11. (Wolff.) A szenátusban tegnap Marsai Volt pénzügyminiszter sürgős interpellációt terjesztett be Franciaország pénzügyi helyzetéről. Az interpellációra válaszolva Herriot miniszterelnök hangoztatta, hogy nem az a kérdés, vajjon a pénzügyi igazgatásnak nehézségei vannak-e, hanem az, hogy a mostani kormány felelős-e ezekért. Minden lehetőt megtesz, az infláció megakadályozására. A szenátus ülésének további folyamán Poincaré is beszédet mondott. Kijelentette, hogy Franciaország eladósodásának és a pénzügyi igazgatás zavarónk oka az, hogy a németek nem fizetnek. Poincaré végül kijelentette, hogy Herriot politikája nem alkalmas az ország pénzügyi szanálására. Ezután áttértek a szavazásra, a szenátus demokrata baloldaláról benyújtott napirend felett. A Herriot-kormány a szavazásnál 132 szavazattal 156 ellenében kisebbségben maradt. A szavazás következtében a kormány elhatározta, hogy lemond. (MTI.) Paris, ápr. 11. A köztársaság elnöke Herriot lemondását elfogadta. Berlin, ápr. 11. Herriot bukásával kapcsolatban a Lokal Anzeiger azt írja, hogy a kamara és a szenátus mostani eseményeinek hátterében valójában nem csupán a pénzügyi politika kérdéséről van szó, hanem végleges leszámolásról Herriot miniszterelnökkel és az ő politikai programmjával. A véletlen úgy akarta, hogy közvetlenül Herriot bukása előtt Millerand ismét visszatért a szenátusba, amelynek Poincaré is igen tevékeny tagja. A legközelebbi napok megmutatják, vájjon ismét elérkezett-e a két államférfin ideje Franciaországban. A Vossische Zeitung szerint Herriot leszavazása egyben hadüzenetét jelenti a kamarának, amelyben zöldcsütörtökön Herriot siralmas bizalmi nyilatkozatot ért el Valószínű, hogy a kamara most már véglegesen Herriot politikája mögé áll. Páris, ápr. 11. (Havas.) A kormány bukása nem okozott meglepetést a sajtóban. A jobboldali lapok szigorú ítéletet mondanak a távozó miniszterelnökről. Páris, ápr. 11. A Havas iroda megállapítása szerint a baloldali kartellre támaszkodó kormány, amelynek esetleg Páviléve lenne az elnöke, számíthat a kamara többségére, de valószínűleg ellenséges érzület fogadná a szenátusban, ahol a tegnap elfogadott napirenden koncentrációs kormány létesítését követelték. Ma még lehetetlen a válság kimenetelét előre látni. A törvényhozás mindkét házának kölcsönös engedményeket kell tenni a megoldás érdekében. Doumergue elnöknek az a szándéka, hogy a két kamara elnökein kívül kikéri Briand, Steeg és Loucheur véleményét- A Matin szerint azok a politikusok, akik a baloldali kartell támogatása mellett legalkalmasabbak volnának a válság és a kibékülés politikájának megvalósítására. Briand, továbbá Steeg a mostani algíri kormányzó és De Mopzic. Panlevé szeretné megtartani a kamarai elnökséget. London, ápr. 11. (Wolff.) S Herriot visszalépése a sajtóban nagy feltűnést keltett. A Daily Herald Herriot visszalépésében az európai reakció diadalát látja. Azért bukott meg, mert a francia tőkések és járadékbartokosok még mindig remélik, hogy meg- menekülhetnek annak a bosszúvágyó külpolitika... nak a következményei alól, amelyet 1918 óta támogatnak. — 1925. április 1I. Kerstens Theodor is tudott Okolicsányi és Leirer Amália ismeretségéről Budapest, ápr. 11. Pénteken délelőtt megjelent a főkapitányságon Leirer Lőrinc és Kerstens Theodor, akik vallomástételre jelentkeztek. Az öreg Leirer Lőrinc elmondotta, hogy személyesen ugyan nem ismerte Okolicsányit, de leányától hallotta, hogy milyen előzékeny ember az az Okolicsányi, aki az árammérő hibáit igen előzékenyen helyrehozatta és a készüléket megjavíttatta. Leirer Amália édesatyjának elmondotta, hogy a Kinizsy utcai árverési csarnokban ismerkedett meg Okolicsányival. Leirer Lőrincnek az a véleménye, hogy Okolicsányi gyakori vendége volt Leirer Amáliának. Kerstens Theodor is tudott Amáliának és Okolicsányinak ismeretségéről, mint vallomásából kiderül. Egyszer Amáliával sétált Kerstens. Találkoztak egy úrral, aki mélyen köszöntötte Leier Amáliát. Mikor megkérdezte, hogy ki ez, azt felelte, hogy egy ismerőse, akit az Elektromos művektől ismer és már sok szívességet tett neki. Az érdekes gyilkossági ügy nyomozásának vezetője, dr. Vogt József rendőrkapitány ma reggel adta át a bűnügyi osztály vezetőjének, Katona Rezső dr. rendőrfőtanácsosnak a 37 oldalt kitevő jegyzőkönyvet, amelyet a csehszlovák területen lefolytatott nyomozás során vett fel. A felvidéki nyomozás során kiderült, hogy Okolicsányi, Hudacsek és Pödör a múlt év február hónapjában ismerkedtek meg egymással az olmützi fogházban, ahol valamennyien lopás miatt ültek. A felvidéki nyomozás során feltűnt egy Zsarnot nevű rovatta,alfa egyén és nem lehetetlen, hogy ő is részt vett a gyilkosságban. Dohnál vallomásának, amelyet Vogl József rendőrkapitány vett fel, volt egy érdekes része is, amelyben Dohnál azt adta elő, hogy Pödör csak bűnbak, a gyilkosságot más valaki követte el. Egy pesti úr, akinek megfogadta, hogy nevét nem fogja elárulni. Ezt az egyént Pödör Dohnálnak nem nevezte meg, csak mint régi jótevőjét és ismerősét említette. Érdekes az, hogy Okolicsányi eddigi vallomásaiban sokat bevallott és már beismert részleteket újból eltagadott, azonban a tagadás semmit nem javít a helyzetén, mert közvetlen környezete is ellene szóló vallomást tett. Okolicsányi Lászlót felbujtás címén helyezik előzetes letartóztatásba. Megindult az eljárás Reitter és Hudacsek kiadatása iránt. Az Elektromos művektől Okolicsányit elcsapták. Vogl rendőrkapitány Okolicsányit ma délután négyszemközt újból vallatni kezdte. A vallatás során Okolicsányi teljesen megtört, a rendőrkapitány kérdéseire sírva felelt, beismerő vallomást azonban még mindig nem tett. Egyetlen lényeges adat, melyet a rendőrség Okolicsányi mostani vallomásával nyert a következő: Okolicsányi kijelentette, hogy visszatud emlékezni arra, hogy Péter egy izben megkérdezte tőle Leher Amália lakcímét. Ő a lakás címét megmondta, így Okolicsányi lassan-lassan mind többet és többet árul el és a rendőrségen remélik, hogy Okolicányi rövidesen részletes vallomást tesz, amely a bonyolult és kifürkészhetetlennek látszó ügyre végre teljes világosságot kérít.