Pécsi Napló, 1913. július (22. évfolyam, 147-173. szám)
1913-07-01 / 147. szám
,1 ХХП. évfolyam. Kedd 1913 július 1. 147 (7546.) PÉCSI NAPLÓ szerkesztőség és kiadóhivatal, Munkácsy Mihály u. 10. 1 Kéziratok nem adatnak vissza, szerkesztőségi telefon 109.— Kiadóhivatali telefonn 27. 11 Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS Ebifizetési árak: Egész évre 24 kor. Félévre 12 km Negyedévre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fülét. Arad, Budapest, Junius 30. Az aradi választás jelentőség dolgában messze kimagaslik az időszaki választások sorából. A választó közönségnek az aradi közvélemény képviseletében először nyílt alkalma közvetlenül nyilatkozni Tisza kormányzati programmjáról. Az az eredmény tehát, amely a mandátumot óriási szótöbbséggel Tiszának juttatta, ékesen szóló és kétségbevonhatatlan bizonysága annak, hogy az új kormány nem csak a király kegyében, hanem a nemzet bizalmában is szilárdan áll, hogy a közvélemény távolról sem ellenzéki hangulatú, mint ahogy Andrássy képzeli, hanem lelkesen munkapárti meggyőződésű, mint ahogy Hódmezővásárhely, Szeged, Szabadka, Baja, számos megyei törvényhatóság, bizalmi nyilatkozata s az új belügyminiszter, Sándor János egyhangú megválasztása is mutatja. Arad azelőtt függetlenségi kerület volt s éppen csak a munkapárt első választásán és éppen Tisza István gróf kedvéért változtatta meg pártállását. Nagyon értékes, különös nyomatéku politikai jelentőség tehát, hogy a munkapártnak és az ellenzéknek h4*.újra évi ntke lése •s e p mó -sal ve mér-7 . .A . I • S .7 т.—А .Л ■ ■4 _ ■.’T. ■ - t. A •/ . 1 *n vitozatlan számbeli érövél ismételte. Dég három év előtti bizalmi nyilatkozatát, éppen akkor, amikor Tisza került, a közügyek élére. Arad bírálatot mondott a munkapárt és a függetlenségi párt programmja és magatartása fölös a megnag оГározott ággal ".-Iiakozott az előbbihez, míg véglegesen elfordult az utóbbitól. " 1 . Még nagyobb jelentőségűvé tette az aradi választást az, hogy Tisza megbuktatása az ellenzéknek legfőbb célja volt. És az éknek mir'd ékezete a leg- »•••« bb őfeszité ’ ■ kudarccal járt. .-чгэ a t ..alom ideje alatt le sem me : programmbeszédét is nyittik a híveivel, s annyira it éktelen befolyásolásggő helyzetben za • » • ak az ellenzék , s épül a legfüggetlenebb ér . .-»áros ok.um! nagy többsége -uPi. bilei hetii ellenzék Appojtyi, ft.tárolyi. Andrássy és Vázsonyi vezérlete tt a kortes furisz fegyvertárát lum.itt a győzelem ■ sikarása érdeke, s nemcsak ezt nem érte el, hanem esuг. n meg is bukott. A függedl nsL..i r árnyalata éppen It. éppi. adi választáson rr a Lob széki töredékkel való fuzionálás fonalát, s az egész ellenzék elbizakodottan hirdette, hogy Tisza személyében meg fogja buktatni a munkapárti kormányzati politika rendszerét. Döntő jelentőségű tehát az a roppant vereség, amely Aradon érte az ellenzéket. Arad — halad — mondja a példaszó De a szombati választás tanúsága szerint úgy halad Arad, hogy a józan és munkáspolitika szolgálatában — marad. Nem ül fel többé a jelszavaknak, az üres frázisoknak, a megtévesztésre szánt kétkulacsos ígéreteknek, a rombolás lelkiismeretlen demagógjának. Arad kiválóan értelmes, művelt magyar város. Fölháborodott azon, hogy választást kínáltak neki a politikai névtelenség és a teljes programmnélküliség közt egyfelől is a meggyőződéses alkotó nemzeti poliika között másfelől. Hát választott ! És kemény, felejthetetlen leckét adott a kisértőknek, fölemelő elismerést és megerősödést az ország szent érdekein csüngő parlamenti többségnek. A „Pécs-egyházmegyei r. k. Tanitóegylet" közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Pécs, Junius 30. Regen,tán megalakulása óta nem volt az egyesület közgyűlése ily látogatott, mint ma. De nem is csodálható, mert a tárgysorozat a tanítókat, mint tanítókat igen közelről, mondhatnám, közvetlenül érintő pontot tartalmazott ; hivatásuk és tevékenységükből kifolyó érdeklődésüket pedig a megalakítandó és meg is alakult „Patronage-szakosztály“ és a gyermek tanulmányi előadás keltette fel. A gyűlés lefolyása a következő volt: A reggel fél 8 órakor, tartott szentmise után a tanítóság a belvárosi „Kath. Kör“ dísztermében gyülekezett, hol megkezdődtek a szakosztályok értekezletei. Az egybegyült tanítóságot Horváth Ignác vil. elnök üdvözölte én első helyre a múlt közgyűlésen már elfogadott határozatot Páti nage гамoezMly“ megalakításét Hí ..zak(emi igazgatótanitot, mint ezesen legszakavatottabbat ajánlotta, ki a megjelentek élénk éljenzése után azt elfogadta és buzdító szavak kíséretében jelölte meg a tanítóság gyermekmentő munkásságát e téren. Különösen kiemelt egy, e tárgyban beérkezett helyes körültekintésről és szakavatottságról tanúskodó pályázaton kívüli dolgozatot, melynek felolvasása által — melyet a szakosztály ülésén jelen volt szépszámú tanítóság hallani kívánt — felmentve érzi magát a tanítóság patronage munkásságának a gyakorlatban érvényesítendő részletezése alól. A dolgozat felolvastatván, úgy a részletes tárgyi ismeret és gyakorlati útmutatása, valamint kellemes és érdekes irálya által a hallgatóság általános dicséretét, sőt külön jutalmazásra való ajánlását vívta ki. Ember János kir. tanfelügyelő hozzászólása után a közgyűlés figyelmébe ajánlja a szakosztály a dolgozatot, hogy találjon módot külön megjutalmazására, bárha a dolgozat szerzője megelégszik azon jutalommal, mely a felolvasás után a s .Kath. Iskoládban való leközlés által élt. Ezután a módszertani szakosztály ülését nyitja meg Szentkirályi Ede, gerdei tanító, mint a szakosztály elnöke és kéri az előttünk ügyszeretetben példaként álló illustris előadót, Ember János kir. tanfelügyelőt, hogy előadását megtartani szíveskedjék. Ember János kir. tanfelügyelő előadásában vázolja azon következményeket, különösen a magyar nyelv és számtan tanítás terén, melyet az 1913 évi XV. és XVI. tc. alapján a tanítóságtól a minősítés alapjául megkíván. A nem magyarajkuaktól a folyékony magyar beszédet, a magyar ajkuaktól pedig e mellett a gondolatok kellemes és helyesírásilag hibátlan kifejezését, egybetűzését, mint fogalmazóképességet végeredményül. A számtanban pedig mint fő célt az alaki képzést, a gondolkodó, ítélő és következtető tehetségek észrevehető érvényesülését a gyakorlat és élet nyújtotta feladatok megoldásában. Hozzászóltak Eberhardt János mucsii és Ritvészi Antal személyi tanítók. Ezután a szakosztályi gyűlések bezárultak s csekély szünet után kezdetét vette a közgyűlés, melyet Igaz Béla dr. kanonok egym. tanfelügyelő mint egyh. elnök, elnökölt. Üdvözli a ritka szép számban megjelent tanitóságot. Sajnálattal adja tudomására a közgyűlésnek, hogy szeretett főpásztorunk, Zichy Gyula gróf megyéspüspök ő méltósága gyengélkedése miatt nem jelenthetett meg személyesen a gyűlésen, de erre főpásztori áldását küldi. Ezután bemutatkozik, mint egy hm. főtanfelügyelő, ki e minőségében a tanitóság körében először jelenik meg. Magát a tanitóság jó indulatába, szeretetébe ajánlja s kéri őket, hogy a mai fejlett paedagógiai állapotok szemmel tartásával igyekezzenek az ifjúságot úgy képezni, hogy az egyházmegye hithű fiai, a hazának értelmes, áldozatkész polgárai és a társadalomnak munkástagjai legyenek. Ha a tanítóság feladatainak megoldásában részükről igyekezetet, szorgalmat és buzgóságot lát, benne igazságos védőre találnak minden bajaik és megpróbáltatásaikban. Ezután a múlt ülés jegyőkönyve, miután már nyomtatásban megjelent, felolvasottnak fogadtatott el és tudomásul vétetett. Ezután a titkári és szakosztályok jelentése került sorra, melyen a titkári jelentések a szakosztályok üléséről vol f1777prividen . Patrinacre kifelejtette s így esett meg, hogy a szakosztályon felolvasott dolgozat jeligés levélkéje fel nem bontatván, a szerző a tanitóság előtt ismeretlen maradt. Most Polácsi János, a törekvő és széptehetségű szabolcsi tanító lépett az előadói asztalhoz és tartotta meg mély tanulmányról tanúskodó szabad előadását a „Gyermektanulmányozásból. A szabadelőadás alaptónusa az volt, hogy tanuljuk megismerni a gyermek lelkét, tanítsuk meg, hogy a gyermek önlelkéről is tudatot szerezzen. Számos gyakorlati példán mutatta be a tanitóság e téren való buzgólkodásának módját s egyes jelenségéről a gyermeki lélek s megnyilvánulásának valósággal adathalmazt állított a hallgatóság elé. Szép előadását a lelkekből kiváltott elismerés hangos „éljen“ szava jutalmazta. A tárgysorozat következő pontja Szieberth Frigyes jogtanár szabadelőadása volt a „patronage és a tanító tevékenysége“. Igazán vonzó és előkelő előadása lebilincselte a hallgatóság figyelmét. Történelmi visszapillantást vetett a régi büntetési módra, mely elrettentéssel iparkodott korkülönbség nélkül az embereket a bűn elkövetésétől visszatartani. És a ma érvényre emelt humánusabb eljárást az igazságszolgáltatás terén. Különösen azon nemes eszmének kidomborítását, hogy a fő cél ma az ember megmentése és a munkástársadalomba való visszahelyezése. Kifejtette a védő, a mentő és a felügyelő munkásságot a patronage terén s melegen ajánlotta a tanítóságnak, hogy e munkában résztvenni ne késsék, mert ha ezt teszi, csak emberszeretetének adja jelét. Az előadó érdekes előadásáért köszönetét fejezi ki az elnöklő egyhm. tanfelügyelő, egyszersmind a többi előadónak ugyanígy adózik. Ezután úgy a számvizsgálók jelentése, valamint az 1914 évi költségvetés ,pénztárnok távolléte miatt Ruzsinszky József bakócai tanító előadása után tudomásul vétetett. Ennek érdekesebb adatai: 1912. évről tagdijhátralék 1774 korona, 1912. évi bevétel 2498.50 K, kiadás 1804.68 K, s igy a maradvány 693.89 K volt. 1914. évre előirányzott