Pécsi Napló, 1915. szeptember (24. évfolyam, 197-222. szám)

1915-09-19 / 213. szám

A duma elnapolása. Köln, szeptember 18. (Eredeti távirat.) A Kölnische Zeitung a birodalmi duma elna­polását olyan politikai eseménynek mondja, melynek következményeit egyelőre nem lehet látni, azonban semmiesetre sem maradt hatás nélkül Oroszország belső állapotainak és magának a hadjáratnak fejlődésére. Az or­szágnak és a kormánynak az a reménye, hogy a duma összehívása a nép izgalmát csillapí­tani fogja, nem teljesült, a legközelebbi jövő pedig meg fogja mutatni, hogy a duma be­zárásának milyen végzetes következményei lesznek. — A zemsztvók feloszlatása. Zürich, szeptember 18. (Ered. táv.) A svájci lapok pétervári jelentése szerint az orosz kormány rendeletet bocsátott ki, mellyel a moszkvai terni, kurszki és h­arkovi zemsztvókat feloszlatja kormányellenes ha­tározataik miatt. Moszkva városi kapitányát állásától felmentették. Fiók duma Finnországban. Bukarest, szept. 18. (Eredeti távirat.) Viborgban százötven duma-képviselő, fiók­dumát akart permanenciában tartani. A város parancsnoka azonban kényszerít­ette őket, hogy utazzanak vissza Pétervárra. Ruszkij generális. Sajtóhadiszállás, szeptember 18. (Ered. távirat.) Az orosz hadsereg tulajdonképpeni főparancsnoka most Ruszkij generális. A tá­bornok magas termetű, karcsú férfi, rövidre nyírt fehér hajjal és bajusszal. Szemüveget visel és inkább tudósnak nézné az ember, semmint hadvezérnek. Az orosz hadsereg legkiválóbb csapatvezérének tartják. Nikola­­jevics Nagyherceggel rossz viszonyban volt, mert Ruszkij a háború elején azt ajánlotta, hogy az orosz főerő Németországra vesse magát és Ausztria-Magyarországgal szemben csak defenzívára szorítkozzék. Tervének el­lene mondott a szent szinódus, amely pusztán vallási okokból fontosabbnak tartotta Galicia és Magyarország egy részének meghódítását, mint Németországét. Nikolajevics nagyher­ceg e mellé a terv mellé állott és igy történt, hogy a háború elején az orosz offenzíva Gan­­cia ellen lányuit. Hogy e haditervnek csak­ugyan vallási motívumai voltak, bizonyítja az is, hogy az orosz hadsereget egész sereg pápa követte, akik aztán elárasztották Galí­ciát és megkezdték reformáló munkájukat. Az orosz hadsereg stratégiai célja dolgában ilyenformán teljes volt az ellentét a nagy­herceg és Ruszkij geniális között. Ruszkij­ A balkáni krízis. Szófia, szeptember 18. (Eredeti távirat.) A szerbek a bolgár határra újabb megerősíté­seket küldenek. A határterületet hadizónának nyilvánították. A király az ellenzéki pártvezéreket Boris trónörökös jelenlétében fogadta. A megbí­zott vezérek kifejtették nézetüket a helyzet­ről. A szobranje egybehívását és koncentrá­ciós kabinet kinevezését sürgették. A király fejelete az volt, hogy utasítani fogja a minisz­terelnököt, hogy az a kívánságokkal foglal­kozzék. A Távirati Iroda jelentése szerint a vá­rosban és ott, ahol katonák gyűlnek egybe, lelkes a hangulat. Újoncok és légionáriusok viharosan ünneplik a tiszteket. A román király találkozása a bolgár királlyal. Bukarest, szept. 18. (Ered. távirat.) A Dimineaca katonai körökből eredő értesülés alapján jelenti, hogy a román király dumai kirándulásának igazi célja az, hogy Ferdinánd bolgár királlyal találkozzék. A mecklenburgi herceg látogatását is ezzel hozzák összefüg­gésbe. — A romániai mozgósítás hire. Athén, szeptember 18. (Ered. távirat.) Az a hír, amely szerint Románia az árufor­galmat az állam területén beszüntette, rend­kívül mély benyomást keltett Athénben. Egyesek azt hiszik, hogy ezek a rendszabályok a romániai mozgósítás előkészítésére szolgál­nak és hire jutott annak is, hogy az árufor­galom beszüntetése a román vasutakon a bolgár határ felé való csapatszállításokkal függ össze. Jól informált diplomáciai körök­ből nyert értesülés szerint ez a felfogás nem helyes. A Nea Himera című lap, amely fél­­hivatalosa a kormánynak, megközelíti az igazságot, amikor a következőket írja: — Románia magatartása csupán Görög­ország és Szerbia hasonló érdekeinek össze­egyeztetésével képzelhető el, nekünk pedig érdekünk, hogy Bulgáriát balkáni akciótól visszatartsuk. Mindenesetre el kell ismernünk hogy tulajdonképpen a Balkán-államok egyike sem intézhet balkáni politikát. Az egész balkáni probléma föloldhatatlanul összefügg A fehér szín ősidőktől Az ártatlanságnak jele, A zöld a reménység színe, Melegséggel teleszele , Zöld az erdő, a lomb árnya, Piros a kadarka vére, -­ Zöld a Kárpátoknak bérce, Melylyel hazánk mindig védve* A hol piros, fehér s zöld szín Lobog, ott nem győz az ellen, A ha magyar őrt áll mindig S védi színét­ hősiesen... Te hármas szín s Magyarország ! Nem hagyunk el, nem engedünk — Majd csak a hulláinkon át ! Erre esküszik vaskezünk, piros—fehér—zöld. *­ A haza dicsőségéért Mindent odaad a magyar.­­• Ha patakzik is a vére, Nem lankad el a hősi kar. Ismeritek a magyar szint ? Ezzel lépünk a világba­ , Piros, fehér, zöld szín alatt Vérezünk el a csatában... Piros a vér, föláldozzuk, Ha a haza­fat kívánja , Tudjátok meg: ez a férfi Büszkesége, bátorsága... Piros a vér, az életnedv, Mely a sziveinkben lüktet, Melyről költő még nem zengett, Mely hőstettre tüzel minket... Piros a vér , csak hadd folyjon, Ha a haza üdvére vál, Hadd tudják meg elleneink, Hogy a magyar meg nem hátrál. Az arcokon a büszkeség, A bátorság pírja lobban ; A szeretet tüze lángol Állandóan a pirosban! *) A Zsolnay-gyár lengyel származású, lelkes alkalmazottjának német nyelven írott s hozzánk beküldött hazafias versét Várady Ferenc helyettes Szerkesztőnk sikerült átültetésében adjuk. Merschinsky Ferenc: „Pécsi Napló“ 1915. szeptember 19. nak csak egy jelentékeny híve volt az orosz hadvezérek között, Ivanov tábornok, aki teljesen osztozott Ruszkij véleményében. Ivanov tábornok s­zintén kiváló csapatvezér. Valamivel idősebb, mint Ruszkij, körülbelül hatvan esztendős. Igaz­ orosz típus. Sürü körszakálla és nagy bajusza van, termete hatalmas. Épp oly energikus férfiúnak isme­rik, mint Ruszkij tábornokot. Ch Z­uméval írta: Nedim bej. Arany mezőkön, ezüst hegyekben Legelő nyájnak eltűnt már nyoma. A szép kertekben, smaragdzöld páston Éneklő bülbül hova lett. Hóval... Nem szól az ének, nincs ház, nincs falu. Nincs a romok közt szikrányi élet. Útszéli árkok száradt medre is Vértől duzzadó gyors patakká lett, és minden politika, amelyet a Balkánon űznek állásfoglalást jelent egyik vagy másik cso­port mellett. Ha Bulgária a középponti hatal­mak mellé óhajt állni és a központi hatalmak­ra akarja magát bízni, akkor ebben a szán­dékban a szerb-román-görög kombináció sem akadályozhatja meg. Kötőszerek a román hadseregnek. Bukarest, szept. 18. (Eredeti távirat.) Félhivatalosan jelentik, hogy ma vagy hol­nap Szalonikiból nagyobb egészségügyi anyag szállítmány fog Bukarestbe érkezni, amelyet a Vöröskereszt román hölgybizottsága ren­delt. Ugyanakkor megérkezik az Olaszor­szágban rendelt orvosszerek eddig le nem szállított része. Martinescu dr., aki Szaloniki­­ben volt mindezeket ellenőrizni, már vissza­érkezett Bukarestbe. Esszad basa — Albánia ura, Róma, szeptember 18. (Eredeti távirat.) A Giornale d Italia jelenti Szkutariból, hogy Esszad basa folytatja győzelmes előnyomu­lását a mirditák ellen, akik csak kis ellen­állást tanúsítanak. A mirditák állítólag parla­­mentaireket küldöttek, hogy békét kérjenek. Azt hiszik, hogy Esszad basa legközelebb Albánia urává fogja magát proklamálni. Dél-Albániát megszállották a görögök. Athén, szept. 18. (Eredeti távirat.) Neg­­riro Castroban és Santi Quarantában, a­melyek Észak-Epiruszban fekü­sznek, meg­szüntették a görög konzulátukat, mert a görög csapatok ezeket a városokat elfoglal­ták. Ez az intézkedés is bizonyítja, hogy Görögország Délalbánia megszállását hiva­talosan szankcionálta.­ Szerbiába irányított olasz csapatok. Athén, szept. 18. (Eredeti távirat.) A Gallipoli félszigetére vezényelt olasz csa­patokat Szerbiába való átszállítás végett Sza­­lonikibe irányították. A görög kormány még nem döntött az olasz csapatok átengedése tárgyában. Dumba visszahívása. Rotterdam, szept. 18. (Eredeti távirat.) A Reut­er-ügynökség a Dumba-ügyről a kö­vetkező washingtoni táviratot adta ki : Az Egyesült­ Államok bécsi nagykövete átadta Bécsben azt a jegyzéket, melyben a washingtoni kormány Dumba nagykövet visszahívását kérte. A jegyzék átnyújtásakor a bécsi külügyminisztérium azt a választ adta, hogy Dumbát haza fogják hívni és Ellen kezétől mi sokan haltak Lenhaju lányok, ifjú gyermekek !... Gerlicefészkek rommá züllését Vala­kinek ajka énekeli meg ? E helyen egykor ezer rózsa nyílt; Ki látott ilyen észvesztő nyomort, Mi itt van, hogy az ellen vadsága A vigság honán mindent eltiport. Puskák tusától haltak az aggok, Vad öleléstől terhes asszonyok. Mecsetek füstös romjai mellett Állnak felnyitott, bemocskolt sírok. Idegen zászlót tűztek oltárunkra, Allah könyveit sárba ti­polák . Harangok ott fenn minaretek ormán A kereszt nagy diadalát zúgták. Feldúlt tűzhelyek, romhajlékok Lobogó tüze lelkünkben ég. Török vigyázz ! Ez emberfarkasok Vesztének ideje eljövend még ! Ne feledd, a sok átkos szenvedést Miben akkoron kijutott részed. Ne sírj, törüld le szemed könnyeit, Várd az időt, most: pihenjen késed. Ne feledd, eljő még a bosszú napja És zeng a földön nagy Oszmán neve.

Next