Pécsi Napló, 1915. szeptember (24. évfolyam, 197-222. szám)
1915-09-02 / 198. szám
2. Dörögnek az ágyuk a besszarábiai határon. Csernovic, szeptember 1. (Ered. távirat.) A bukovinai besszarábiai fronton Baján és Novosziosica között hétfőn egész nap nagy tüzérségi ütközet volt egy major birtokáért. Az ellenséges akció sikertelen maradt. A jelek arra mutatnak, hogy az oroszok itt utolsó, kétségbeesett erőfeszítéssel küzdenek. A Balkán sfinksz, Páris, szeptember 1. (Eredeti távirat.) Risztics római szerb követ a Le Journalnak kijelentette, hogy Szerbia válaszának sokan túlzott jelentőséget tulajdonítanak. Az a tény, hogy elvben elismerik a bolgár követeléseket. Bécs, szeptember 1. (Eredeti távirat.) Nagi bég kijelentette, hogy Törökország a dedengacsi vasútvonalat nem ingyen engedi át Az entente és Szerbia válasza. Lugano, szept. 1. (Eredeti távirat.) A MesSagero azt hiszi, hogy Szerbiában a négyesszövetség javaslatára adott válasza nem fog megfelelni az összes hozzáfűzött várakozásoknak, de remélik, hogy az entente diplomáciájának azért sikerülni fog az ellentéteket kiegyenlíteni. • — Görögország semlegessége. Lugano, szept. 1. (Eredeti távirat.) A Giornale d’Italiának jelentik Szófiából . Aténi híradás szerint Venizelosz miniszterelnök kijelentette, hogy Görögországnak az ország legfőbb érdekei megóvásának szempontjából fel kell hagynia semlegességével. A bolgár-török tárgyalás jó eredménnyel végződött. Rotterdam, szept. 1. (Eredeti távirat.) Radoszlavov miniszterelnök kijelentette az agráriusok csoportjának, hogy a tárgyalások Törökországgal jó eredménnyel végződtek. Törökország Bulgáriának engedményeket adott, de Bulgária viszont a legcsekélyebb politikai kötelezettséget sem vállalta magára. Az entente-tal megkezdődött tárgyalások eredménye attól a választól függ, amelyet Szerbia és Görögország fog adni. A téli hadjárat, Páris, szeptember 1. (Eredeti távirat.) Millerand hadügyminiszter, miután a Vogézekben és Elszászban, a fronton parancsnokló tábornokokkal megbeszélte a téli hadjáratra szükséges intézkedéseket, visszatért a fővárosba. Az angolok óriási veszteségei a Dardanelláknál Frankfurt, szept. 1. (Eredeti távirat.) A Frankfurter Zeitung tudósítója Konstantinápolyból a következő részleteket jelenti a török seregnek a Suvla-öböl mentén aratott győzelméről. Az angolok mindenáron hatalmukba akarták keríteni a magaslatokat Kirics Tepe körül, hogy így áttörhessenek Anafortához, de óriási veszteségeket szenvedtek, amelyeket nem becsülünk túl, ha halottaik számát tízezerre és sebesültjeiket ugyanannyire tesszük. Az ütközetek két napján Hamilton tábornok személyesen vezette a küzdelmet. Körülbelül hatszáz angol tiszt esett el és összesen 100.000 főnyi angolsereg vett részt a csatákban. Lord Longfield lovashadosztálya úgyszólván teljesen megsemmisült. Az angolok vesztesége augusztus hatodika óta halottakban és sebesültekben több mint ötvenezer. Angol hadifoglyok azt mondják, hogy a csapatoknak nem árulták el Varsó elestét és természetesen még kevesebbet tudunk a Dardanelláknál küzdő angolok és franciák arról, hogy a lengyel várak már mind a szövetségesek hatalmában vannak. Ellenkezőleg azt hitették el a katonákkal, hogy az orosz sereg már megszállotta a Boszporus torkolatát és a két sereg most egyesülni fog. Jellemző körülmény, hogy míg az angolok eddig életre-halálra védekeztek, csak hogy fogságba ne kerüljenek, most tömegesen megadják magukat. Konstantinápoly, szept. 1. (Ered. táv.) Hiteles jelentések szerint az angolok és fran „Pécsi Napló“ 1915. szeptember 2. csák veszteségei Anatolia környékén roppant súlyosak voltak, ami abból is világos, hogy Asmak Terétől északra, ahol az ellenség támadásai aránylag gyöngék voltak, 3400 halottjukat, számlálták meg, tehát azokon a szakaszokon, amelyekben a küzdelem hevesen dúlt, még sokkalta nagyobb veszteségeik voltak. Berlin, szeptember 1. (Eredeti távirat.) A Daily Express hosszabb cikkben számol be azokról a harcokról, amelyek legutóbb voltak a Gallipoli-félszigeten, ahol az angolok a Suvia-öböl felől szállottak partra. Az angol lap szerint csodálatra méltó, hogy a hadvezetőség negyvenezer embert tudott partraszállítani, de még csodálatraméltóbb a törökök nagyszerűen szervezett felderítő és jelentő szolgálatai melynek az a volt az eredménye, hogy a partraszállott angol csapatok alig másfél órai menetelés után már ellenségre bukkantak. Hetvenezer főnyi sereg várta ezen a ponton az angolokat. Az egész félszigeten keresztülkasul hálózza a távirat és telefon, minden talpalatnyi föld úgy meg van erősítve, hogy csak a legnagyobb áldozatok árán lehet méterekkel előbbre haladni. A Gallipoli-félszigetet egy hatalmas sündisznóhoz hasonlatos, amelynek minden tüskéje az ellenség felé fordul. Minden hegyorom, minden dombocska erőddé változott, messzehordó ágyukat rejt és a partraszálló ellenséget, de még a szállítóhajókat is tűz alá fogja.Ezért a legnagyobb nehézséggel jár a csapatokat kihajózni. A török csapatok mozgékonysága és nagyszerű védelmi vonala megakadályozta, hogy az ellenség elérje a célját: a Bulair—Gallipoli összekötő vonal elvágását Bergason és Karnabikenin át, hogy észak és dél Gallipoli összeköttetése megszakadjon. Az angoloknak előbb-utóbb be kell látni, hogy az ezer beszédeimet rejtő félszigeten pozícióharcot kell folytatniok, hogy"lépésről lépésre előbbre haladjanak. De minden lépés az áldozatok tömegébe fog kerülni. A törökök tudják, hogy élet-halálharcot folytatnak és német tisztek vezetése alatt méltó ellenfelei az angoloknak. Pegoud meghalt. Rotterdam, szeptember 1. (Ered. távirat) Párisból jelentik: Pegoud aviatikust megölték. Pegoud akrobatája volt a levegőnek és ő csinálta először száz és száz méter magasságban a „looping the loop“-ot, bukfencet a levegőben. Hire rögtön bejárta az egész világot, a legnagyobb francia repülőgyár szerződtette, hogy az ő gépén produkálja magát világszerte. Törvényhatóságaink a király előtt. Pécs, szeptember 1. Amióta rajongva szeretett királyunk, I. Ferenc Józsefet magas kora meggátolja abban, hogy a vidéken saját otthonukban fogadja a törvényhatóságok küldöttségeit, most történik először, hogy a törvényhatóságok járulnak a király elé, hogy születési évének 85 évfordulója alkalmából együttesen adjanak kifejezést soha nem szűnő ragaszkodásuknak és szeretetöknek. Holnap, szeptember 2-án a franciák Sedanjának évfordulóján vonulnak Bécs városába a városi és vármegyei törvényhatósági bizottságok küldöttei Schönbrunnba, amivel kétségen kívül nagy örömet szereznek királyunknak, aki korra hajlott ugyan, de szellemi képességeinek teljében fogadhatja a Tisza István gróf miniszterelnök vezetésével eléje járuló 500 főnyi küldöttséget, melynél ragyogóbbat nem látott még Schönbrunn. Nincs semmi összefüggés a két dátum között, de akaratlanul is bizonyos sejtelmek szállonganak a lelkekben és keresik a hasonlatosságot ama nevezetes szeptember másodika és a most folyó napok közt. Akkor a germán vér és vas szelleme egymaga ült győzedelmi ünnepet egyetlen ellenségén. Aki akkor nekünk nem is volt ellenségünk. És az akkori német császár, a mi dicső szövetségesünk és barátunk nagyapja — aki később szintén csudás pátriárkái öregkort ért, mert 94 éves korában hunyt el — I. Vilmos oldalán Moltkével és Bismarck herceggel, diktálta a békefeltételeket. Ma a német a magyarral és osztrákkal meg a törökkel együtt jóformán az egész Európa ellen harcban áll. Még nincs meg ellenségeink végső Szedánja. De május óta, Gorlice óta, kiváltkép az egész augusztus hónapban, majdnem minden hétnek egy-egy napja fölér haditettek dicsőségében a régi szeptember másodikával. Ma szédületesen nagyobb arányokban folyik a háború. Pedig az is nagy volt. Ma még annál is nagyobb. Ma három császár, (mert idevehetjük a török császárt is) nekünk az egyik királyunk, biztos reménységgel nézhet a jövőbe. Katonáink vitézsége és hősiessége megtermi összes ellenségeink Szedánját. Ma, e három fenkelt uralkodó oldalán nemcsak egy Moltke, nemcsak egy Bismarck van. Van annyi, ahány uralkodó, néhány nemzet egyesült ádáz ellenségeink galád orvtámadásainak viszszaverésére és letörésére. Mi nem támadtunk, ők támadtak. Megkeserülik! Ők fizetik a véres játék árát. Hármasban három front ellen harcolunk. Orosz ellen. Olasz ellen. Francia-angol front ellen. A szerb, az már nem számít, az már csak hozzájuk, a bűnszövetséghez tartozik. Megverjük mind a három fronton őket. El kell, hogy jöjjön a hármas Szedán. Legfölebb, hogy csak majd a dátum változik! És akkor, a mi öreg királyunk, a három uralkodó közt életkorra ma legidősebb, miként bibliai kort ért I. Vilmos császár, boldogan mondhatja el. Csakugyan jól mondtam, amit mondottam : — Mindent meggondoltam és mindent megfontoltam. És mellette az újkori Moltkék és Bismarckok is büszkén mondhatják: Amit akartunk, amit tudtunk, mindent elvégeztünk. Hadi és diplomáciai taktikában mindenütt győzedelmeskedtünk ! Ebben az újkori Szedán előkészítésében nekünk magyaroknak is óriási nagy részünk van. Ezt már tudják, nemcsak Berlinben, hanem tudják Bécsben, de Londonban, Párisban és Szentpétervárott is. Ahogyan a mi Bismarckunk megmondotta: Megmérettünk és súlyosaknak találtattunk. A két történelmi mondás kiegészíti egymást: „Mindent megfontoltam” és „Megmérettünk.” A holnapi napon ősz királyunk elé olyan hódoló, de önérzetes küldöttség kerül, amely távozni is bizonyára elégülten távozik. Szeptember másodika nemcsak külső, de belső ellenségeink Szedánja is. Holmi régi avult centralizmusról, mely sajnos még most is föl meri ütni némely kócsagos ósdi osztrák környezetben a fejét, ezután szó sem lehet. Mi magyarok, magyarok maradunk. Erősebb magyarok, mint azelőtt volt