Pécsi Napló, 1925. július (34. évfolyam, 14-40. szám)

1925-07-01 / 14. szám

2. oldal. nagybirtokos. A lovasbandérium felvonulása után Nagy József körjegyző fogadta a vendégeket. Az. ünnep­séget tábori mise nyitotta m­eg­, amelyet Feh­ér Ferenc bükkösdi plébános celebrált. Utána az emlék­tábor felszentelése következett, majd Máj- Idényi Viktor dr. tábori lelkész mondotta el ünnepi beszédét. Palacsi Dénes nemzetgyűlési képviselő és vitéz Szívós Árpád beszédei után a leven­ek megkoszorúzták a szobrot. Az ünnep­éget ban­kett követte a jegyzőlakban. Az első felki­szöl­őt a kormányzóin Fehér Ferenc plébános mondotta. Palacsi Dénes a község elöljáróságát és lakó ág­a köszöntötte, vitéz Szívós Árpád tábornok ugyan­csak a hősi halottat megbecsülő Helesfa község lakóit. Délután­­4 órakor a vendégek a leventéti torna és szabadgyakorlatait tekintették meg. Az ünnepi gyülekezet nevében Helesfa köz­ség hódoló táviratot küldött a kormányzónak és Ugyancsak táviratban üdvözölte a miniszter­­elnököt is. PÉCSI X VPLV 11­25. július 1. Négy évtized kul­túr­munkájának értékelése. FUCHSNÉ FUTIYIA SAROLTÁT A PAPA A „PRO ECCLESIA ET PONTIFICE" RENDJELLEL TÜNTETTE KI. Pécs, jun. 29. Ünnepet ült Péter-Pál napján ▼árosunk katholikus társadalma. És az Igét hir­detők nevének évfordulójába belekapcsolódott egy emberöltő munkásság elpihenést nem ismerő buzgalmának a legfelsőbb helyről történt kitün­tető jutalmazása. Őszentsége XI. Pius pápa négy évtized k­ul­­turmunkáját „Pro­­cclesia et f'ontifice” rend­jellel tüntette ki. ig| A legmagasabb helyről jöt, megkülönböz­tető elismerés méltán érte özv. Fuchsné Fatima Saroltát, a pécsi közs­­polgári leányiskola igazgató­nőjét, ki negyven esztendő eredményekben gazdag nevelő-oktató munkássága mellett minden időben talált módot és alkalmat, hogy egyéniségének kiváló értékeit szigorúan vett hivatásának hatá­rain kívül, minél szélesebb körben bocsássa a köz érdekeinek előbbrevitelét célzó mozgalmak szol­gálatába. Ezen felbecsülhetetlen tevékenység a korábbi évtizedekben minden humánus, kulturá­lis, tudományos téren történő megmozdulásba nem csak belekapcsolódott, hanem éppen hivatott rátermettségénél fogva irányító, vezető szerephez is juttatta Fuchsné Fali­na Saroltát, aki nem egy­szer töltötte be az iskola falain kívül is az oktató szerepét ott, ahol eszmék, gondolatok, a tudomá­nyos és kulturális haladás p­op­gálája éke­seit meggyőzően szóló előadót kívánt. Sok­oldalú tevékenysége, utóbb különösen a keresztény szervezetek kereteiben talált elhelyezkedést, hol újult erővel, tapasztalatokban gazdagon, leszűrt és megállapodott életfelfogással állt azon moz­galmak harcvonalába, melyek az evangéliumi jóság jegyében szolgálják a keresztény mag­arság szent ügyét. Щ s özv. Fuchsné Fatima Sarolta példás munkás­ságát és keresztényi buzgalmát értékelő legmaga­sabb kitüntetés városszerte bensőséges örömet keltett s abban a meleg, őszinte s közvetlen ün­neplésben nyert kifejezést, mely úgyszólván rög­tönözve folyt le szent Péter és Pál napján délelőtt 10 órakor a polgári leányiskola tornatermében. A virágokkal gazdagon diszített és előkelő közönségtől csaknem zsúfolt helyiségbe küldött­ség hívta meg az ünnepeltet, akit az intézeti ének­kar által előadott Hiszekegy hangjai után Igaz Béla dr. prelatus kanonok üdvözölt, a szónoki műnek beillő beszédben érdem szerint méltatva Fuchsné Fatima Sarolta tartalmas életének ered­ményes tevékenységét és keresztényi buzgalmát- Majd felkérésére Schneider Ilona polg. isk. tanárnő olvasta fel a Rómában időző gróf Zichy Gyula megyéspüspök leiratát, melyben a kitüntetett ér­demeinek méltatása mellett felkéri a prelatus ka­nonokot, hogy nevében az ő érde­m­ed adományozá­sáról szóló okmányt és pápai rendjelet átadja.­Igaz Béla dr. eleget téve a főpásztor megbízatásának, az ünnepelt további működésére Isten bőséges ál­dását kéri. Fuchsné Fatima Sarolta meghatottan köszöni meg a kitüntetést és az a­hhoz fűzött, ér­demen felüli méltatást. E keresztből áradó fény — úgymond — főpásztorunk szíve jóságának su­garai és engem boldogsággal tölt el az az érzés, hogy e sugarak melegében folytathatom szerény munkámat. Ezután az üdvözlések egész sora következett. Pécs közönsége és a közs. iskolaszék nevében Nendlvich Andor polgármester, a Sociális­­Missió Társulat megyei tervezete részéről Zichy Lujza grófnő, a Magyar Asszonyok Szövetsége részéről Gosztonyi Gyuláné, a kir. tanfelügyelőség képvi­seletében Boldis Dezső dr., az egyházmegyei tan­felügyelőség nevében Komócsy István kanonok,­­ egyhm. főtanfelügyelő, a Jótékony Nőegylet ré­széről Klausz En­dréné üdvözölte az ünnepeltet. A Soc. Missió helyi szervezetének szónoka Marti­novics Ernőné volt, míg a tantestület szeretetének tolmácsolását Földi Felisz tanárnő látta el szép szavakban. Légrády Ferenc a kér­­szocialisták üdvözletét hozta, Ráskyné Horváth Margit az egy­kori tanítványok nem szűnő háláját juttatta ki­fejezésre, Nechrebeczky Ilona a Tanítónők Egye­sülete örömét tolmácsolta, Rihmer Mártha a Leány Club tiszteletteljes üdvözletét foglalta közvetlen szép szavakba. Az Arany János önképzőkör lelkes szavú szónoka után utolsónak Boldizsár Magda, az intézett most végzett növendéke adott kifeje­zést a hálás növendékek lélekből fakadó örömének. Fuchsné Fati­na Sarolta az üdvözlések mind­­­­egyikére válaszolt. Keresetlen, közvetlenséggel és ismert szerénységével hárította el m­­gától az­­ elismerő megnyilatkozásokat, kijelentve, hogy továbbra is azon az úton kíván haladni, mely a keresztény magyarság érdekeit szolgálva a rajta haladó lelkének boldog megnyugvást ad. A lélekemelő ünnepség a Hymnus hangja­ mellett ért véget. Léderer Gusztávné a bíróság előtt. Budapest, j­ún. 30. Ma délelőtt negyed 10 óra után 5 perccel kezdődött meg Léderer Gusztávné ügyében a tárgyalás. Az ítélkező bíróság elnöke, Denk Tivadar törvényszéki tanácselnök mindenek­előtt Léderer Gusztávné és Léderer Sándor szem­élyi adatait állapította meg. A tényállás ism­ertetése után Léderené kíván­­ságára a vádiratot ném­etül­ e­llen olvassák felelőse. Az elnök megkérdezi Léderernét, hogy megértette-e a vádat és bűnösnek érzi-e magát. Lédererné né­metül válaszolva kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát abban, hogy a gyilkosságot megakadályoz­hatta volna és hogy azt nem tette meg. Lédererné elmondja, hogy négy év óta ismerte Kodelkát. Ko­­delka részvényekre adott át neki pénzt, ő vásárolt is részvényeket. Egyszer aztán a részvények ára 100 millió koronáról 27 millió koronára csökkent. Kodelka el akart számolni a pénzzel. Éppen olyan­kor j­ött, amikor egyedül volt és arról beszélt, miért végezi durva munkát. Más alkalommal felhozta, hogy milyen rossz életet él, mire ő tiltakozott ez ellen és hozzátette, hogy Kodelka ne mondjon ilyeneket, m­ert ha férje megtudja, képes lesz ilyen beszédért agyon­lőni is. A gyakori látogatások során ismételten ajánlatot tett Kodelka, hogy váljon el urától és menjen hozzá feleségül, ő azon­ban ezt az ajánlatot visszautasította. Ennek da­cára Kodelka valahányszor eljött, hozott valamit, sokszor pénzt is. Lédererné terjengősen mondja el a közte és Kodelka közt lejátszódott jelenteket és az ismert részleteken kívül újabbat nem­ mond. Lédererné folytatja vallomását. Elnök figyelmezteti, hogy értelmezze, mi tör­tént tulajdonképen Kodelkával. Lédererné el­mondja, hogy látta, hogy a fej két ruhadarabba van göngyölve és a mell külön volt. Lédererné na­gyon zűrzavarosan adja elő a dolgot. Elnök kérdezi, miért beszél a vádlott minden esetben másként és miért áll elő ilyen elképzelhe­tetlen mesékkel. Lédererné: Férjemet akartam védeni, ő meg­kért, hogy ezeket ne mondjam el. Az elnök elé­je tár­ja korábbi vallomásait, amely­ben elismeri, hogy ő bujtotta fel férjét a gyilkos­ságra, hogy Kodelka pénzét megszerezzék. Azt is vallotta, hogy Kodelka holttestét férje feldara­bolta. A védlett erre azt válaszolja, hogy ez nem igaz. Ezután a tanuk kihallgatására került sor. Első tanú Léderer Sándor, jelentéktelen és ismert dol­gokat mond. Utána erős fedezet mellett, de vidá­man mosolygó arccal lép be Léderer Gusztáv s mielőtt az elnök kérdést intézne hozzá ,kijelenti, hogy az egész ügyről egy szót sem hajlandó szó­lani és férj­e jogán nejének is megtiltja, hogy vallo­mást tegyen. Az ügyész eláll Léderer kihallgatá­sától. A bíróság tanácskozás után abban állapodik meg, hogy megelégszik Léderer főtárgyalási vallo­más­ jegyzőkönyvének felolvastatásával. A tár­gyalás folytatását elnök szerdára tűzte ki. Kedvezően áll Rácváros Pécshez való csatlakozásának ügye. A CSATLAKOZÁSRÓL ma délután patacson tárgyaltak Pécs város és a rácvárosi KÖRJEGYZŐSÉG KÉPVISELŐI.­­ AZ ÉRTE­KEZLETEN KÖTELEZŐ HATÁROZATOKAT NEM HOZTAK. (Saját tudósítónktól.) Ma délután hatalmas lépéssel közeledett a megvalósulás felé Rácváros Pécshez való csatlakozásának ügye. Rácváros és Pécs képviselői ma délután Patacs községházánál tanácskozásra gyűltek össze és az a délután két órától hat óráig tartó értekezleten a szőnyegre ke­rült kérdések mindkét részről a legbiztatóbb meg­értéssel tárgyaltattak le. Az értekezleten Feniczy Ignác dr. járási fő­­szolgabiró elnökölt. Részt vettek Katlcs Antal főjegyző és S­zinkovich Károly Pécs szab. kir. város képviseletében, valamint Kisfaludy György rác­városi körjegyző vezetésével a rácvárosi kör­jegyzőséghez tartozó községek képviselői. Az érte­kezleten kötelező határozatokat nem hoztak, csu­pán a főbb irányelvekre vonatkozólag, kötöttek előzetes megállapodásokat, melyeket egyrészről Pécs szab. kir. város tan­csának, más részről pedig Rácváros, Magyarürög, Mecsekszentkut és Patacs községek képviselőtestületeinek kell jóváhagyniuk. A letárgyalt kérdések az itt következők voltak : A rácvárosi körjegyzőség tulajdonát képező vagyon, így a rácvárosi körjegyzői lak ügye. Pécs képviselői ajánlatot tettek a jegyzői lak megvéte­lére, ezt azonban a községek képviselői vissza­utasították és azt kívánták, hogy Pécs város mond­jon le a lak Rácváros községre eső 7/32­ rész érté­kéről, a kör többi községe javára. A körjegyzői javadalomhoz tartozó legelőt a községek képviselői ezután is a jegyző javadal­mául kívánj­á­ fenntartani — erre tehát Pécs város ne támasszon igényt. Pécs város képviselői ezután kijelentették, hogy a város hajlandó teljesíteni a községek kép­viselőinek azon kivá­lását, hogy a rácvárosi kör­jegyzői irodában jelenleg alkalmazott tisztviselők fizetésének Rácvárosra eső hányadát a csatla­kozás után Pécs szab. kir. város pénztárából mind­addig folyósítsák, míg azok jelenlegi állásukban szolgálatot teljesítenek. Úgyszintén hajlandó a város Kisfaludy György körjegyző irodai magán­­munkáinak Rácváros községre eső részéért meg­váltást fizetni. Végül az értekezlet résztvevői megállapodtak, hogy a jelenlegi kórbába rendszert a csatlakozás után is fenntartják, mivel közegész­ségi szempontból így kívánatos. Pécs város képviselői kijelentették ezután, hogy a hozott határozatokat jóváhagyás végett pártolólag terjesztik a város tanácsa elé. Ezután Patacs képviselői azt kérték, hogy a vámsorompó a csatlakozás után is a mai helyén maradjon, nehogy a földdel Rácváros déli részén biró patacsiaknak a mezőre menve vámot kelljen fizetniök. A város képviselői magukévá tették a patacsiak kívánságát. Ezután az értekezletet Feniczy Ignác dr. főszolgabíró este 11 órakor berekeszt­ette. J - r Г - lf _T~ - _—Ll~ l—I ~ I—^ ^ Öngyilkosság, bűntény vagy baleset ? MEGTALÁLTÁK A SIMÓ­KŐI DŰLŐBEN TALÁLT KOPONYÁHOZ TARTOZÓ TESTET.­­ NYOM­OZÁS VIHARBAN. ÉJJEL FÁKLYAFÉNY MELLETT. —4 KÓBORKUTYA MARCANGOLTA SZÉT KOVÁCS­­ JÁNOS HULLÁJÁT. Pécs, jun. 30. Vasárnap délután két egyetemi hallgató a Mecseken az erdőben sétált, amikor is egy fejnélküli, erősen megcsonkított, feloszlásnak induló hullát találtak. A leletről a késő esti órák­­ben értesítették a rendőrséget, ahonnan Kisfaludy Kálmán dr. rendőrkapitány szállt ki Kelemen Endre dr. egyetemi tanársegéddel és nagyobb­­számú rendőri készültséggel a helyszínre. Az egyetemi hallgatók azonban a hulla helyét nem tudták most már megmutatni. Fáradságos munka indult meg az éjjel a szakadócsőben, reflektorokkal és fáklyákkal a hulla m­ megtalálása érdekében, ami végre eredménnyel is járt­, amennyiben pirkadat­kor a kérdéses hullát megtalálták a Kardoss­ uti menedékháztól körülbelül 3 kilométer távolságban a cserjésben. Mellette egy üres borosüveget s tőle­­ nem messze egy forgópisztolyt találtak, melynek egyik töltése hiányzott. Időközben megérkeztek­­ a helyszinre Kepes Tibor detektivfelügyelő veze­tésével a detektívek s igy most már teljes appará­tussal megindult a vidék felkutatása. A hullá­nak a bonctan, intézetbe való elszállítása után

Next