Pécsi Napló, 1926. június (35. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-01 / 121. szám

1926. június 1 P*CS1 ЯАП« PARKHOZ! €€€ Kedd, június hó 1. Utoljára I­NFA-GENIUS világattrakció! KETTŐS MŰSOR ! 16 éven aluliaknak is engedélyezett meztelen-film: JErd és szépség. Film a testi szépség, a sport fejlesztésének propagálására Hat fejezet a modern test­ápolás köréből. Irta : Dr med Nicholas Kaufmann. A moll árnyéka: Egy énekesnő regénye 6 felvonásban. Főszerepben: IRENE RICH és RICARDO CORTEZ. Előadások : 5, 7 6­­9 órakor. A két utolsó előadáson a megerődtett zenekar működik. A terem jéggel van hűtve, kedvező időben az utolsó előadás a kertben. APOLLO: SZÜNETI től áztatott imakönyveket őriznek, amelyeknek héber betűi, latin betűi között hatolva át, sebezte halálra a golyó bajtársunkat. A nagy világfelfordulás, a nagy világégés meg­rázta a földet. Megmozdult a föld, elmozdult­­ helyéről minden. Eltűnt a tenger, eltűntek a­­ hegyek országhatárokról. Emberek vesztek el, testrészek váltak le, szívek, érzések, öntudatok tűntek el. De ahogy az örök fizikai törvény az egyen­súlyt követeli, ahogy minden erő véges, ahogyan a fegyverek elhallgattak, ahogyan a föld nyugalma ismét visszatér, ahogy újból, újból minden a régi lesz, úgy az érzések is a régiek lesznek. Ti, kik együtt vagytok a mi szabadságharcaink milliónyi hőseivel, ti, akik nálunknál jobban tudját­­ok, hogy az emberi gyarlóság mégis csak véges, a jó pedig végtelen. Ti tudjátok azt, hogy itt e földön a számban, hatalomban erősebb nyomja a gyengébbet, akinek irtózatos megfeszítésébe kerül, hogy ezen elnyomatás dacára is újra meg újra lábra álljon, összemérje erejét a hatalma­sabbal. Ti tudjátok, hogy az a szívósság, az a kitartás, amellyel küzdöttünk, sok háborúnkon keresztül, az belőlünk el nem veszik soha, de soha. Ti tudjátok ,Ti be is bizonyítottátok ezt, véretekkel megpecsételtétek, Ti a mi nevünkben, érettünk és helyettünk is bizonyságot tettetek arról, hogy mi valamennyien a hazaszeretettől áthatva, hősies elszántsággal harcoltunk, vérünket, adva, életünket kockáztatva. Éi valamennyien és mindazok, kik veletek, velünk harcoltak. És mi ezért a tanúbizonyságért hálásan állunk emlékkövetek előtt és koszorúzzuk meg azt. Beszédének végeztével Karczag az emlék­tábla alá helyezte a 19-es és népfölkelő és honvéd bajtársi szövetség koszorúját. Vogt Valdemár altábornagy ezután a hely­őrség küldöttsége élén mondott beszédet hazafias nevelésre buzdítva az anyákat, mert csakis így szerezhetjük vissza, amit Trianon elvett tőlünk, majd elhelyezte a tábla alá a helyőrség koszorú­ját. Pohly Henrik az 52-es bajtársi szövetség s Martinovics Ernő alezredes a Hindenburgiak ne­vében koszorúzták meg az emléktáblát. A küldöttségek megemlékezése után Nemes Vilmos dr. a pécsi izraelita hitközség elnöke tar­totta magasszárnyalású ünnepi beszédét. A be­szédet a következőkben adjuk : Mélyen tisztelt közönség ! Emlékezzünk régiekről, avagy mondhatnók talán: tegnapiakról ! 12 évvel ezelőtt körülbelül ezidőtájt, 1914. július 28-án megjött a mozgósítási parancs. A haza földje megremegett. A magyar lelkeken végig­vonult az ősi véres kard. A harci riadó végig zúgott az országon. Veszélyben a haza ! S meg­mozdult a nép. Csak úgy öntötte a Város, a falu, a puszta, a tanya. Milliókat és milliókat. Búcsút, rövid búcsút vett a gyermek az anyától, az apától, az apa a gyermekeitől, a testvér a testvértől, a vőlegény a menyasszonyától, a férj a feleségétől. Mi láttuk őket és láttuk azokat is­­ itt a Majláth­­téren. Milyen katonaság ! Mindegyikük egy-egy dalra, mindegyikük termetre, erőre, bátorságra egy-egy Kinizsi, egy-egy Toldi Miklós. Nincs a földön nemzet, melynek ilyen legénysége, ilyen ember és katona anyaga lett volna. És ez ezrek, e százezrek, e milliók neki indultak — neki indul­tak a halálnak. Éreztünk, helyettünk ittmara­­dottak helyett, a hazáért, Magyarországért ! A mai napon ismét mozgósítás van. Emlé­kezés okából elrendelte a törvény, a legnagyobb Hadúr. És lelki érzékeim előtt feltűnik a két mozgó­sítás hasonlatossága. Pereg a dob, harsog a kürt! S a riadóra roham­ban száguldanak gyülekező helyeikre e hősi halált haltak szellemei, harcrakészen, amiként harcoltak, tovább harcoltak a katalanni mezőkön a magyarok ősei, az elesett hun ősök szellemei. Mert aki a ha­záért meghalt , az nem halt meg , az nem halhat meg, mert az örökké él. Sorakoznak. S a sorok között ott látom nem­csak a világháborúban elesetteket, hanem mind­azokat, kik a letűnt évszázadok alatt életüket áldoz­ták a magyar ügyért. S e sorok oly sűrűek és oly hosszúak, hogy elhúzódnak Nagymagyarország mind a négy határáig. A sorok között ott látom viszont a Majláth-téri hősöket is, s ott látlak benne­teket vitézek, akiknek nevei e márványlapon olvashatók. E zsongó, zugó-bugó táborból kicseng, ki­­bug a fájdalom vajmi kevés derűvel váltakozó ma­­gya­r történeti tragikum. Égő falvak, felperzselt mezők, elnyomás, járom, üldözés, vér és vér, könny és vérözön, remény és csalódás, csalódás és remény. S kérdezzük : mi a jelszó ? Felelet: kitartás, összetartás, testvériség, re­ménység ! S kérdjük tovább : mi a híradás onnan túlról ? Visszhang: bizva-bizzál, nincs veszve Ma­gyarország, M­agyarország feltámad ! És mintha hallanám és megismerném utolsó szabadságharcunk látatlanul a felhőkbe eltűnt Tyrtacusának hangját és korholó szózatát a csüggedőkhöz . Félre kislelkűek, kik most is még kételkedni tudtok a jövő felett, Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség őrzi gondosan a magyar nemzetet. Él a magyarok istene, hazánkat Átölelve tartja atyai keze. És mintha hallanám a másik prófétának próféciáját : E porba omlott szép haza Fel fog virulni még Van biró a felhők felett. Áll a villamos ég ! Előttem az emléktábla, mely körül lelkeitekkel lebegtek e percek alatt ti vitézek, ti hősök, ti kilencvenkettők! A pécsi zsidó hitközség ezt az emléktáblát szent temploma falába illesztette s neveiteket belevésette e tábla lapjába. Ez emléktábla hir­desse az hazaszereteteket, önzetlenségteket, ön­­feláldozásotokat, hazafiaságtokat, dicsőségteket, magyarságotokat, példaadásotokat időtlen időkig. A pécsi zsidó hitközség ez alkalommal hálatelten, ünnepélyesen fogadja, hogy e táblát a maga és utódai örök gondozásába és fenntartásává veszi át. Ez emléktábla betűit az idő maró sava ki­szívhatja, az idő foga a táblát magát elmorzsol­hatja, szétmállaszthatja, az emléket, emléketeket azonban hálás lelkünkből és a jövő generációk lel­kéből semmi erő, semmi hatalom ki nem törölheti, ki nem irthatnja. Aere perennius. A seregszemle befejeződött. Lefújás. Leszerelés Ti holtan is élő milliói ennek a világégésnek és ti holtan is élő mártírok, milliói a magyar történeti tragikumnak, ti most visszatértek, ahonnan le­szálltatok, állandó táborotokba , a világ urának udvarába, tolmácsoljátok könyörgésünket a Min­denhatóhoz : tekintsen le kegyesen a magyar népre, az ő népére, melyet ezer év előtt messze földről fia, Árpád utján bevezetett ebbe a szép országba, a most fájdalom, széttépett, szerencsétlen hazába ; nyújtsa feléje védőkart, ha küzd ellenséggel, hisz megbűnhődte már e nép a múltat és jövendőt, hajoljon le hozzá kegyesen és emelje fel a porból, ahova őt sújtották ellenségei, csak azért, mert nem hallgatott az úgynevezett ,,sacro egoismo”, az úgynevezett ,,szent önzés” csábító, csalfa szavaira, hanem megmaradt magyar jellemében : a hűségben, a becsületességben, az igazságban ; ne tűrje tovább e dicső, e nemes népnek szenvedéseit, gyötrelmeit, sanyargattatásait, mert már-már össze­roskad, már-már összeroppan alattuk. Nagy Isten, Magyarok Istene ! Mi várunk, mi bízunk, mi remélünk, mert mi : Hiszünk egy Istenben, Hiszünk egy hazában Hiszünk egy isteni örök igazságban Hiszünk Magyarország feltámadásában. Hatalmas éljenzés fogadta Nemes dr. be­szédét, melynek elültével felcsendültek a Hymnus magasztos hangjai, melyeket a közönség együtt énekelt már a dalárdával. * * * Végezetül néhány szó magáról az emléktáblá­ról, mely nemes egyszerűségében, Berlinben élő elismert nevű pécsi műépítészünknek, Porbolth Alfrédnek munkáj­a. Külön elismerés illeti a rende­zés körül szerzett érdemeikért: a bajtársakat, kik harctéri kitüntetéseikkel ékesen valóban minta­szerűen buzgólkodtak az ünnepély rendjének biztosítása érdekében, ami a legteljesebb mérték­ben sikerült is. * * * Déli tizenkét órát harangoztak. A ka­­tholikus templomokban is ekkortájt értek­­ véget a hősökért tartott ünnepi istentiszte­letek. A harangszó egybeolvadt a Hymnusz hangjaival. Itt a Hymnusz hangjain, amott a harangok szaván át szállt a fohász az egy igaz Istenhez. Egybeolvadva, egy közös imában küldötte Pécs város lakossága imá­ját a Mindenhatóhoz : „Isten áldd meg a magyart.“ (K. J.) 3. oldal. 1926 június: a Szent Margitszigeti Szanatórium megnyitása Budapesten ! A legmodernebb belgyógyászati és fizikoterápiás gyógyintézet! A lakószobákban kénes gyógyfürdők, köszvény, reuma és női bántalmak ellen. Orvosilag vezetett tökéletes diétás konyha cukor-, gyomor-, vese- és szívbetegek számára. Soványitó- és hízó­kúrák. Röntgen. Laboratórium Vízgyógy­­intézet, Strandfürdő. Felvilágosítással és pros­pек­­tussal szolgál úgy a szanatórium, mint a Szent-Margitszigeti Nagyszállod­a kérdéseiben : az Igazgatóság, Budapest, Ш. Margit­sziget. Sürgönyrím: Budapest, Margotel. Rádió­ műsor KEDD, JUXIUUS 1. A zárójelben levő számok az adóállomás hullám­­­­hosszát jelzik. Budapest (560) . — 18.30 : Dr. Berkes Róbert igazgató­ előadása: ,,A sajtó és kiadói jog.“ 19: A m. kir. Operaház „Pillangókisasszony“ előadása (Walter Rózsi fellépte). Berlin (504—571) . — 17.20 : Hangverseny. 18 : Tánczene átvitel a,,Hotel Adlon“-ból. 19 : An­gol tanfolyam. 21.25 : Vidámest. Breslau (418). — 18: Gyermekóra. 19 : Tech­nikai előadás. 19.20 : Sport. 20.25 : Hangverseny. Prága (365.5). — 20.02 : Hangverseny. Róma (425) : —• Hangverseny (könnyű zene). Vezényel: Alberto Paoletti. Wien (531—382.5). — 11 : Zene. 17.50 : Asz­­szonyoknak. 20.15: Erich Wolgang Romgold-est.

Next