Pécsi Napló, 1938. október (47. évfolyam, 220-245. szám)

1938-10-08 / 226. szám

I­6 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkácsy u. 10. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. — Kiadóhivatali tel.: 20-27. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPI Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hónapra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 12 fillér. — 16 oldalas 20 fillér. Vasárnap este 7-kor kezdődnek Komáromban a magyar-cseh tárgyalások ! „Éljen a megnagyobbodott — harso­gj­a a pozsonyi rádió Budapest, okt. 7. (MTI.) A magyar—cseh tárgyalásokat vasárnap, október 9-én, este 7 órakor kezdik meg Komáromban. A magyar küldöttség élén Kánya Kálmán külügy- és Teleki Pál kultuszminiszter állanak, mellettük felsorakoznak az összes szakértők. Budapest, okt. 7. Este fél 7 órakor minisztertanácsot tartottak, amely 9 óra­kor ért véget. A tanácskozáson kizárólag a komáromi tárgyalásokkal foglalkoztak. Pozsony, okt. 7. Este 6.35-kor a rádió útján Eszterházy János, a Felvidéki Magyar Párt elnöke felhívást intézett a magyar közönséghez. — Húsz év után meghallgatta kérésünket a Jóisten — mondotta — és vissza­kerülünk az anyaországhoz. Hála illeti ezért a négy nagyhatalmat. Közeleg a fel­­szabadulás órája, percek választanak csak el tőle. Addig mindenki őrizze meg hidegvérét. Gyújtóhatású beszédét ezzel fejezte be: — Éljen a megnagyobbodott Magyarország! Utána a párt alelnöke, J­a­r­o­s­s András közölte, hogy megalakult a felvidéki magyar nemzeti tanács, amely az új határok megállapításáig minden hatalom gya­korlója. Felhívást intéztek a cseh kormányhoz — mondotta —, hogy adja át a ve­zetés jogát a pártnak, térítse meg az okozott károkat, bocsássa szabadon a politi­kai foglyokat, engedélyezzen gyűlés­szabadságot és ne tiltsa a nemzeti jelvények viselését. — Vegye tudomásul, hogy itt mi vagyunk az urak és tartja szerencséjének, hogy nem ve­rik agyon. Ezután a súlyosan sérült magyart valóság­gal kidobták a rendőrségről. Alistalról több magyar fiatalember haladt Komárom felé. Valamennyinek a mellén nem­­zetiszinű szalag díszlett. A komáromi hídon cseh katonák és rendőrök megtámadták őket. Az árokba lökött kerékpárjaikat összetör­ték, őket pedig kegyetlenül megverték. Szimő községben éjszaka csendőrök érkeztek, a lakókat kényszerítették, hogy azonnal szedjék le a magyar nemzeti zászlókat és megtiltották, hogy a lakosság bármilyen magyar jelvényt vi­seljen. Komáromban egy 18 éves fiatalember, aki­nek nem volt semmiféle jelvénye sem, egy cseh rendőr, aki régi haragosa volt, az utcán gumi­bottal véresre verte. Véres harc Érsekújváron a magyarok és cseh rendőrök között Pozsony, okt. 7. Érsekújváron a magyar­­ lakosság és a rendőrség között összetűzés tá­­­­madt. A fegyvertelen lakosok közül ketten súlyo­san, ketten pedig könnyebben megsebesül­tek. Pozsonyban a magyar főiskolások csütör­tökön röpcédulákat szórtak. A cseh rendőrség a röpcédulákat elkobozta, a diákokat pedig a rendőrségre vitte, ahol összeverték őket. Ami­kor elengedték őket, súlyos sérülésekkel men­tek orvoshoz. Pozsonyban a szlovákok nemzeti tanácsot alakítottak, amelybe meghívták a magyarokat is. A magyarok azonban nem vesznek részt a szlovák nemzeti tanácsban, hanem csupán egy kiküldöttel képvisel­tetik magukat és külön magyar nemzeti tanácsot kívánnak létesíteni. Pozsonyliget falunál a cseh katonák pén­tekre virradóra és pénteken délelőtt is leszere­lik a fedezékeket, felszedik a drótakadályt és elviszik. Mátészalka, okt. 7. Ide érkezett legújabb jelentések szerint Munkácson a csehek nem Vozáry Pált, hanem L. Vozáry Aladárt, a Munkácson megjelenő „Őslakó“ című lap fő­­szerkesztőjét, ruszin tartománygyűlési képvise­lőt tartóztatták le, három munkatársával együtt. A komáromi cseh rendőrök véresre verik a magyarokat Komárom, okt. 7. Komárom uccáin az éj­­j­szaka, miután a cseh rendőrség elrendelte, hogy , este 9 órától polgári személy az uccán nem me­het, csak rendőrt és katonát lehet látni. Isme­retes, hogy a diákok megkoszorúzták Klapka György szobrot és magyar nemzeti zászlót he­lyeztek el rajta. A koszorúkkal és nemzeti szí­nekkel feldíszített szobor ma reggelre ismét csupaszon állt. A környékbeli ablakokból lát­ták, hogy cseh katonák létrával leszedték a magyar nemzeti színeket. A komáromi Népbank épületén kitűzött hatalmas magyar zászlót a cseh katonák letépték és a földön összetiporták. Egy nyugalmazott főjegyző házáról ugyancsak letépték és sárba taposták a magyar zászlót. Egy gőzhajózási kalauz sapkájáról a ma­gyar nemzeti címert és szalagot a cseh rend­őrök letépték. A 60 éves embert nagyon meg­verték. Egy másik magyart, azért mert kabát- ■ jára nemzeti szalagot tűzött, egy cseh rendőr n­agyba-főbe verte. Ezt a magyar embert pénte­ken reggel beidézték a komáromi cseh rendőr­­­­ségre, ahol a cseh rendőrfogalmazó durván szi­dalmazta és úgy összeverte, hogy orvos térítette magá­hoz. A fogalmazó akkor azt jelentette ki előtte: MEGALAKULT AZ ELSŐ FÜGGETLEN SZLOVÁK KORMÁNY Prága, okt. 7. T­i­s­s­o József, a szlovák külügyek minisztere pénteken délelőtt Prá­gába érkezett, hogy bejelentse az első függet­len szlovák kormány megalakulását S­i­r­o­v­y tábornoknak. A kormány elnöke T­i­s­s­o lett, belügymi­niszter Durcansky szlovák néppárti, köz­­oktatásügyi miniszter C­z­e­r­m­á­k, szlovák néppárti, gazdasági miniszter Tepláncki agrárpárti,?.,­ pénzügyminiszter pedig Z­a­t­k­o mérnök, agrárpárti. A szlovák független kor­mány valamennyi minisztere tagja a Prágában székelő központi csehszlovák kormánynak. A független szlovák kormány székhelye azonban Zsolnán lesz, vagy Szentmártonban, esetleg Besztercebányán, mivel Pozsony, a jelenlegi szlovák főváros a német határ közelében van. Prága, okt. 7. T­i­s­s­o Józsefnek, a szlovák néppárt ügyvezető alelnökének teljhatalmú szlovenszkói miniszterré történt kinevezéséről, valamint több szlovák miniszter küszöbön álló megbízatásáról jelentik, hogy ezzel haladéktlanul megkezdődik az állam át­építése. A zsolnai értekezleten résztvett szlovák párt­vezérek által aláírt nyilatkozat a következő­képpen hangzik: „Kötelezzük magunkat arra, hogy minden erőnkkel törekszünk ez alkotmánytörvény­nek a nemzetgyűlés által legkésőbb 1938. október 28-ig történő elfogadására. Ezzel vég­kép rendeződik Szlovákia államjogi helyzete.“ A zsolnai nyilatkozat követeli, hogy Szlo­vákiában haladéktalanul a szlovák kormány vegye át a kormányzati és végrehajtó hatalmat.

Next