Pécsi Napló, 1943. július (52. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-01 / 145. szám
2, oldal. • y * c S j w A r L .0 ± tavaszi Schwarcz Zsigmond és Fia, Pécs férfi Ferenciek utca 6. Telefon: 1762. „Tatiarikskig" hilai ——— elegáns jelöltek, öltönyök, lórfi-, de formamitás Komoly választék férfi-, fiú konfekcióban nyári fiú rm-mmsm Felavatták a Dobó Katica leánylevente-csapat zászlaját Pécs, június 30. Szent Péter és Pál napján, június 29-én délelőtt fél 11 órakor a közönség zsúfolásig megtöltötte az Egyetem utcai állami elemi iskola udvarát, ahol ünnepélyes keretek között avatták fel a Dobó Katica nevét viselő pécsi leánylevente csapat zászlaját. Azt a magyar levente zászlót, amelyet a leányleventék örök ideáljuknak tekintenek és amelyet életükben soha, semmilyen körülmények között el nem hagynak. A lélekemelő zászlóavatási ünnepélyt a Himnusz nyitotta meg, amelyet Gorbert Ferenc karnagy vezénylése mellett a pécsi levente zenekar adott elő. Ezután felolvasták a leányleventéknek azt a levelet, amelyet a zász lóanya dr. Kokas Eszter egyetemi magántanár, a Leányleventék országos vezetője írt. A zászlóanya ebben a levélben sajnálkozásának adott kifejezést, hogy elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg a zászlóavatási ünnepségen és biztosította a pécsi leányleventéket, hogy lélekben azért mégis velük van ezen a napon. A Dobó Katica leánylevente csapat ezután átvette a zászlót, majd Cipót Erzsébet leánylevente egy alkalmi verset szavalt el. A zászlószalagok felkötése után sor került a .ászlószegek beverésére. Az ünnepi beszédet Zala J. Béla dr. városi aljegyző mondotta. Beszédében többek között a következőket mondotta: Zala J. Béla dr. ünnepi beszéde — A harc, amelyet rendeltetésképpen ajándékozott nekünk a Gondviselés, nem kerülhető el óvatos félreállással. Fajiságunkból fakadó büszke öntudattal állunk helyt a világtörténelem legszörnyűbb háborújában. A háromszínű zászló nemzeti életünknek és öntudatunknak büszke kifejezője, jelképe ezeresztendős örök magyarságunknak a biztosítéka annak, hogy ezt az érzést kitörölhetetlenül hordozzuk szívünkben. A piros szín hajlíthatatlan élniakarásunkat és nemzeti hivatásunkat jelenti, de azt is, hogy ezért fegyelemmel és önfeláldozással dolgozni kívánunk. A fehér szín szeretetet jelent mindazoknak, akik a szentistváni haza fenntartásában közreműködni kívánnak. A zöld szín pedig azt a bizakodást juttatja kifejezésre, hogy kizárólag saját magunkban bízhatunk. Ezután a leventeleányokhoz fordult és hangsúlyozta, hogy csak úgy lehetnek méltóak a nemzeti színekhez, ha nem tévesztik el szemük elől a magyar nő örök hivatását. E hivatás elsősorban önfeláldozó munkát követel tőlük. A magyar nők mindenkor a családjuk körében végezték a nemzetépítést és a leventeleány munkáját is elsősorban a család felépítésében, fenntartásában és megerősítésében látja. Büszkeséggel idézi a magyar nő önfeláldozó alakját a történelem lapjairól, de a leventeleányoktól nem a szentek és a hősök kiállását kívánja, hanem az új magyar nemzedéknek öntudatos nemzeti szellemben való nevelését, továbbá a kötelesség teljesítést, melyet anyáink buzgó és fáradhatatlan, alakja testesített meg mindenkor. Az aratás ünnepén azt kívánja a leventeleányoktól, hogy a nemzeti élet minden területén vessék el e termő magvakat, amelyekből büszke, öntudatos, munkás és acélos lélek fakadjon. A zászlóavatás nemcsak kedves ünnepség, hanem frigy és szent esküvés a magyar hazához. Ha ezt az esküt őszinte komolysággal veszik és hisznek saját maguk magasabbrendűségében, akkor a felavatott zászló mindenkor büszkén fogjahirdetni a magyar leánylevente hitét és munkáját a szebb jövőért. Zala J. Béla dr., városi aljegyző nagyhatású beszéde után sor került a zászlótisztelgésre. Ezután a leventezenekar Gorbert Ferenc karnagy vezénylete alatt előadta a Magyar Hiszekegyet, majd a leventeleányok elvonultak a felavatott zászló előtt. Felemelő látvány volt ez a zászlóavatási ünnepség. A leányleventék arca magyar öntudatot és a szebb magyar jövőbe vetett hitet tükrözte vissza. Olyan fegyelmezettek voltak, hogy fegyelmezettségük dicséretére vált volna minden fiúseventecsapatnak. A zászlóavatási ünnepség megrendezéséért dr. Mihályi Jenőné és Magyar Mária csoportvezetőket illeti elismerés, akik minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy az ünnepség fényét emeljék. A nőzárda polgári leányiskolájának 374 osztályzatot nyert növendéke közül 22 kitűnő, 15 jeles és 102 jó eredménnyel végezte tanulmányait Az internátusnak 30 lakója volt Pécs, június 30. A Mi Asszonyunkról nevezett női kanonok-rend római katolikus polgári leányiskolájának 1942—43. tanévéről Lajos Gyula kanonok, az intézet igazgatója adott ki évkönyvet. Az évkönyv elsőnek a város június 6-án történt felajánlásával foglalkozik. A továbbiakban az iskolai gazdag múltját ismerteti és ennek kapcsán kegyelettel emlékezik meg az intézetnek 53 éven keresztül volt érdemes rendi főnöknőiről, igazgatóiról és tanárairól. Ezután az évkönyv az elmúlt tanév történetét ismerteti, kimerítő részletsséggel. A tanév történetéből többek között megtudjuk, hogy az intézet internátusában 4 erdélyi leányka teljesen ingyenes ellátásban részesült, míg egész tandíjmentességet 20, féltandíjmentességet 13 növendék élvezett. . Az iskola növendékei a mai nehéz időkben is buzgólkodtak szociális téren. Megajándékozták a sebesült katonákat és ahazatért hős honvédeinket. A Stefánia-szövetségnek 30 pengőt juttattak. Erdélyi szegénysorsú gyermekekSegélyezéséhez élelmet, ruhaneműt gyűjtöttek. Az utolsó műsoros előadás alkalmával összegyűlt 50 pengőt szegény templom segélyezésére fordítják. A tanulók nagy részét, részben vagy egészben a Segítő-egyesület látta el tankönyvekkel. A négy erdélyi tanuló tanszereit, kézimunka,anyagát is fedezte az intézet. A pécsi székeskáptalan 200 karácsonyi ajándékát Csiga Sarolta ll. o. tanuló kapta, kinek atyja mint katona éppen ebben az időben lett a kötelességteljesítés hősi halottja. A Szent István Társulat, Szent Imre Könyvesbolt, Szent Antal Bazár és Szűkíts Könyvkereskedés összesen 30 drb. értékes könyvet küldtek jó viseletű és szorgalmas tanulók jutalmazására. 1943 júlias 1. ájflife>ahriMag& >•. Belvárosi Temetkezési Vállalat Irgalmas u. 1. — Találón ! 37-97 Temet, szállít, extra más. Szegénysorsú, jó tanulók jutalmazására egy délvidéki édesatya 10 P-t Orsovszky-család hősi halottjuk koszorúmegváltásaként 10 P-t és Mohácsi Máténé 5 P-t adományoztak. Az intézet tanári testülete 15 tagból állott.ebből 9 rendi tag volt. Az intézet kebelében Szívgárda, Máriakongregáció, Szent Margit önképzőkör, Horthy István nevét viselő Diákkaptár és ifjúsági sportkör működött, a legszebb eredménnyel. Az iskolának a lezárult tanévben összesen 315 beírt rendes növendéke és 80 magántanulója volt. Ebből osztályzatot nyert 305 rendes és 69 magántanuló. Tanulmányi előmenetel szempontjából kitűnő eredménnyel vizsgázott 22, jelesen 15 növendék. Jó előmenetelről tanúskodott 102, elégségesről 107. Elégtelent nyert egy tárgyból 18, kettőből 4, három vagy több tárgyból 14 tanuló. Az intézet felszerelésének értéke közel 600 ezer pengőt képvisel. Az intézeti internátusnak 37 lakója volt. Az intézet fejlődését a benépesedésben mutatkozó, fokozatos emelkedés igazolja. Az 1920—21. tanévben 233 rendes és 40 magántanulója, összesen 273 növendéke volt, míg a most zárult tanévben, az osztályzatot nyert rendes tanulók száma 305, a magántanulóké 69 volt, ami együttesen 374. Huszonhárom év alatt tehát a növendékek létszáma 101 szaporulatot mutat. Helyreigazítás Vettük az alábbi sorokat: Igen tisztelt felelős Szerkesztő Úr! Felkérem, hogy a sajtótörvény alapján az alábbi helyreigazító közleménynek teljes terjedelmében helyt adni szíveskedjék. Nb. lapja folyó hó 27-i számában a napi hírek között „Panasz a város által forgalomba hozott zsírra“ cím alatt panaszos levelet közöl, amely azt állítja, hogy „az a zsír, amelyet ezen a héten hoztak forgalomba, különös illatával is igyekszik a fogyasztók zsírmennyiségét csökkenteni. Ennek a zsírnak az illata pontosan nem osztályozható. Tapintásra csirizszerű, ami éppenséggel nem a meleg időjárás, hanem annak következménye, hogy a szalonnát nem sütötték ki rendesen.“ A cikknek ezek az állításai nem felelnek pneg a valóságnak. A város közönsége által a húsiparosok útján a fogyasztók rendelkezésére bocsátott zsír úgy a készítés, mint minőség tekintetében kifogástalan és semminemű szaga nincs. Ettől függetlenül azonban a város közönsége a húsiparosok rendelkezésére bocsátott zsírmennyiséget azok átadása előtt minden esetben megvizsgáltatja avégett, hogy csak teljesen kifogástalan zsír kerüljön közfogyasztásra. Megjegyzem, hogy eddig egyetlen hordónál sem tapasztaltuk a legcsekélyebb mérvű kifogást sem. Amennyiben tehát a panaszos levélírók valóban szagos zsírt kaptak volna valamelyik húsiparostól, az a zsír nem a város közönsége által rendelkezésre bocsátott zsírmennyiségből származik. Helyesen tenné tehát a nagyközönség, ha ■ilyen esetben a panaszt a zsír bemutatásával és a húsiparak megnevezésével a közellátási ügyosztályon tenné meg, mert így mód volnaannak a megállapítására, hogy a panaszolt zsír hogyan került közfogyasztásra. Pécs, 1943 június 28-án. A polgármester nevében: Külley János tb. főjegyző, a közellátási ügyosztály