Pécsi Ujlap, 1911. április (5. évfolyam, 74-98. szám)
1911-04-01 / 74. szám
V. évfoglam — 74. szám. Szombat, 1911. április 1. Az „UJLAP“ melléklete a Ujlappa! együtt helyben . Negyedévre . . K. 1.80 1 hóra . , — fi. Vidékre s Félévre . . K. 7.80 ■Negyedévre .... 8.00 Csak a „Pécsi Ujlap* vidékre 1 hóra i. 1 — POLITIKA! NAPILAP •Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon : 322. szám. Felelős szerkesztő: MÜLLER KÁROLY Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Pécsi Kath. Hirlapkiad és Nyomda Részv.Társasád Pécs, Lyceum utca 4 szám. Felelős szerkesztői telefon: 484. szám. Zsidóháboru. Nincs olyan elkeseredett antiszemita, aki úgy gyűlölje a zsidót, mint ahogy a fürtös az orthodox zsidó gyűlöli a már kimosakodott, fésülködött neológ zsidót. Nincs az a gúny, amellyel egymást el ne halmoznák és az a rossz, amit egyik a másikra rá nem fognának. Féltékenyek egymásra s azért nem tud a kormány autonómiát adni nekik, mert a fürtös zsidó inkább meghal, de nem vállal közösséget a neológ zsidóval. Most megint nagy csatározás van a két tábor között. A miniszterelnök ugyanis azt tervezte, hogy zsidó főrendiházi tagok mellé még egy hivatalos zsidót is ajánl kinevezésre a királynak. Mezei Mór személyében, aki a neológok országos irodájának a főnöke és hivatalból képviselné a zsidóságot a főrendiházban. Alig tudták meg a fürtös zsidók ezt a tervet, megrohanták a miniszterelnököt beadványukkal és szándékát a zsidóság elleni merényletnek minősítették, mert hát ők az igazi zsidók, ha tehát a zsidóságot akarja a kormány képviseltetni a főrendek között, akkor a pajeszes zsidók közül válaszsza meg a zsidóság képviselőjét. Hivatkoznak arra, hogy Magyarországon több az orthodox zsidó, mint a neológ, tehát ehhez csakis nekik van jussuk. Azt is kérik tehát, hogy vagy orthodox zsidót is nevezzenek ki a főrendiházba, vagy pedig se neológot, se orthodoxot. Minthogy pedig sem a fürtös zsidó, sem a kimosakodott nem a főrendiházba való elem, azért örülünk, hogy maguk a pajeszosok akadályozzák meg azt, hogy a főrendiházba ilyen kellemetlen idegenek kerüljenek. Kisemberek nagy unkája. Ezelőtt 18 évvel alakult meg Budapest székhellyel „a magyarországi munkások rokkant és nyugdíjegylete“. Nemes hivatását tetekintve 1907. év óta évi 5000 korona állami támogatásban részesül. Az egylet vezetőségének önzetlen, fáradságot nem ismerő tevékenysége bőven gyümölcsözik. Az özvegyek és árvák, a rokkant, munkára képtelen tagok ezrei élvezik ennek az egyesületnek áldásos jótékonyságát. Bámulatos, hogy mennyi nyomort szüntetett meg, mennyi könnyet szárított fel Krisztusi szeretettől áthatott kisemberek lelkes gárdája. Jelszavuk: „Segíts magadon s az Isten is megsegít“; becsületes szorgalommal, önzetlenül dolgoztak embertársaikért és az Isten bőségesen jutalmazta fáradozásukat. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíjegylete ez ideig 364 fiókpénztárt és 171 tagcsoportot létesített. Van 121,387 fizető tagja. Törzsvagyona a külön alapokkal együtt hétmillió hétszázezer koronát tesz ki. Az egylet 1903. év óta 962 rokkant tag, 283 árva és számos özvegy segélyezésére, neveltetési járulékokra stb. egy millió koronánál többet fizetett ki. Az alapszabályszerű segélyre még nem jogosult özvegyek és árvák 18,667 koronát juttatott. Az egyesület pécsi fiókja (Ágota utca 1. szám.) 1899-ben alakult és jelenleg 1431 fizető tagot számlál. Ezen fiók területén csak az 1910. évben 14 különböző foglalkozású, rokkanttá vált egyéni korona 40 fillértől 12 koronáig terjedő heti rokkant nyugdíjban részesült, melynek az illetők halálukig élvezetében maradnak. Van az egyesületnek 100 alapítótagja, (200 korona alapító tagsági díj) ezek soraiban találjuk Baranyavármegye közönségét a minden nemes, humános célokért lelkesedő áldozatkész főpásztorunkat Zichy Gyula gróf megyéspüspököt; de ott tündökölnek a váci, veszprémi, szombathelyi, székesfehérvári püspökök, a kalocsai érsek és több kanonok nevei is. A magasztos cél ellőttetek áll. Látjátok a nyomor enyhítésére szolgáló hatalmas anyagi eszközöket. Kisemberek! Ha van bennetek egy parányi abból az isteniből, amit szeretetnek nevezünk, siessetek ennek az egyesületnek tagjaivá válni. Hisz a földi léttől is könnyebb lesz megválnotok, ha azzal a tudattal hunyjátok le fáradt szempilláitokat, hogy családtokról gondoskodva van, hogy nem lesznek ráutalva embertársaitok sokszor fagyos szánalmára. Ne legyen az ő mindennapi kenyerük könnyel áztatott............és az igazágos Isten itélőszéke előtt lelketek tisztább világításban fog tündökölni. Birisits Géza: Tanoncok és mesterek ügye az ipartestületi közgyűlésen. Ugy látszik nem volt helyesen informálva a mindig kitűnően informált „Pécsi Közlöny“ a pécsi ipartestület közgyűlésén történt dolgokról, mert különben tudósításában a tanonc iskolai kérdésről szólva, 54-dik számú lapjában nem mondhatná azt, hogy „Úgy lászik itt a szóvivő megfeledkezett arról, hogy a vidéki szülők gyermekeikért, különösen, amint azt Kovács Géza sütőmester igen helyesen jegyezte meg a mester a felelős“, és ismét egy másik helyen azt, hogy „ a kellő mérséklettel bíró felszólaló és a szöget fején találó helyes felszólalás részén van az igazság.“ Mert, ha a Pécsi Közlöny ismerné a közgyűlésen mondott beszédem tartalmát, tudnia kellene azt, hogy azok után amiket ér, elmondottam a tanonc iskolai törvényekre vonatkozólag, Kovács Géza úrnak nem volt szüksége azt kitalálni, hogy a mesterek felelősek a tanonc iskola mulasztásaiért. Mert hisz indokolásomban a tanonc iskoláról szóló törvényeknek épen azt a részét találtam sérelmesnek, amely minden esetben a mestereket teszi felelőssé és bünteti gyakran és súlyosan, amikor tudva van az, hogy az iskolamulasztás a legtöbb eseben a tanonc engedetlenségéből és szándékos iskolakerüléséből származik és amikor a humanizmus cégére alatt ugyancsak a törvény fosztja meg a mestert a fegyelmi jog gyakorlásától. Ez ellen szólalt föl Kovács iparos társunk és nem — mint a P. Közlöny mondja fején találva a szeget — azt mondotta, hogy „a vidéki szülők gyermekeikért a mester a felelős“, — mert, akkor ez világos, hanem a szarva között keresve a tőgyet azt a szerencsétlen és meggondolatlan ellenvéleményt kockáztatta meg, „hogy nem lehet a szülőt felelőségre vonni!" Erre zúdult aztán fel a kegyülés hangulata és erre röpködtek feléje a különböző kérdések özöne. Hát mondja, miért lehet a mestert felelősségre vonni? Ki legyen hát a felelős, talán a mester, kinek nincs fegyelmi joga és akit a törvény sem véd meg sok szülő neveletlen és vásott gyermeke gonoszságával szembe? Hát ki legyen a felelős talán a rendőrkapitány? Nevezze meg! stb. De már ezekre a kérdésekre Kovács úr nem tudott egy szót sem felelni, hanem jónak látta leülni, mielőtt Horváth József elvtársa, a pártja (?) és a háta mögött tátongó üres padok nevében tapsolt volna neki. Azt gondolta bizonyára magában, hogy majd helyre hozza hibáját azzal, hogy tollba fogja mon dani, azt ami legjobban meg fog felelni a látszatnak is, meg a szája izének is. Csakis így történhetett meg az a nagy tévedés, hogy a P. Közlöny jóhiszeműleg Kovácsnak adott igazat egy olyan beszéd kapcsán, amelyet Kovács úr el nem mondott, csak legfeljebb szeretné, ha azok a szemfüles kér, szocialisták le ne fülelték volna és ha valaki elhinné neki azt, hogy ő csakugyan olyan okosat mondott, amellyel érdemes volna komolyan foglalkozni. Ruzsinszky Béla iparos. Hirek. — Egyházmegyei hír. Megyéspüspök Jung Ádámot, aki eddig a püspöki irodában volt alkalmazva, V.-dombóra küldte káplánnak. — Szánthó Zsigmond nyug. kajdacsi és Bohuniczky Béla nyug. bedeghi plébánosok halála következtében két nyugdíjas hely van üresedésben, melyekre Bunda 1ta Béla máriakéméndi plébános, Streicher Péter volt hőgyészi prépostplébános és Kulcsár János garéi esperesplébános adták be kérvényeiket. — Utazás az igazságügyi palota körül, múlt szombatra várták Székely Ferenc igazságügyminisztert Pécsre, hogy az igazságügyi palota helyének ügyében, melyet az Irányi Dániel térre terveznek, dűlőre jussanak. A miniszter pécsi útja elmaradt, de ezzel kapcsolatban elmaradt az Irányi Dánieltér parcelláinak árlejtése is, melyet csak a miniszter döntése és az igazságügyi palota helyének megállapítása után akarnak nyélbe ütni. Most a 12-ik órában, úgy mint a reáliskolánál, észbe kapott a szigeti külváros, s tegnap este népes értekezletet tartottak, hogy az igazságügyi palotát a szigeti külváros részére szerezzék meg. Kíváncsian várjuk, milyen sikere lesz ennek az új mozgalomnak. (Szemere (Schamorzil) Kálmán legújabb szereplése.) Tegnapelőtt zajlott le Tolnavármegye törvényhatóságának tavaszi rendes közgyűlése Szekszárdon, melyen meglehetős balsikerü, sőt nevetséges szerep jutott osztályrészül Szemere (Schamorzil) Kálmán ismert szakcsi népámítónak. Már hetekkel előbb készült Szemere a közgyűlésre és a megyét elárasztotta nyomtatványaival. A közgyűlés előtt két nappal az indítványok pontozatait is szétküldte a törvényhatóság földmives bizottsági tagjaihoz és azon hiszemben, hogy a földmives választott bizottsági tagok mint az ő hűséges követői, mind beözönnek a megyegyűlésre, ámde csalódva kellett látnia, hogy képzelt nagy tábora 12—15 emberből állott és proki