Pécsi Ujlap, 1912. március (6. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-01 / 49. szám
VI. évfolyam ~ 49. szám. Péntek, Március 1. Az „ÚJLAP“ melléklete. “" Szerkesztőség Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . . . K. -80 1 hóra..................„ —-60 " és kiadóhivatal: Vidékre: Félévre .............K. 7-80 Negyedévre .... „ 3'90 Csak a „Pécsi Ujlap“ Vidékre 1 hóra. . K. 1.— Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: I Főszerkesztő: Felelős szerkesztő Felelős szerkesztő lakása: 222. szám. I| MÜLLER KÁROLY HORTOBÁGYI JÓZSEF | Apáca-utca 4. — Telefonszáma: 484. Pécsi Katii. Hírlapkiadó és Nyomda Részv.-Társaság Pécs, Lyceum-utca 4. szám A hétfői munkássztrájk, Pécs, február 29. Pécs szociáldemokrata érzelmű munkássága március 4-én, hétfőn leteszi szerszámait, a Népszava szerint „feláldozza egy napi keresetét“, hogy demonstráljon az általános, titkos választói jog mellett. Az önkényes munkaszünet eszméje valamelyik központi zsidógyerek agyában született meg s az elvtársak, szerte az országban, csak következetesek maradtak magukhoz, mikor magukévá tették az eszmét. Ennek a következetességnek azonban az a járszólag az oka, amelyet a hatalomra vágyó, lelketlen zsidóvezérek fűztek a munkásság orrába, s amely munkásság örök szégyenére saját mivoltának, mindig arra fordul, amerre a járszalagot az irányító kezek rángatják. Ha ez az „öntudat“, amelyet hirdet a szociáldemokrácia, ám legyen. Mi nem kérünk belőle. Az általános titkos választói jognak mi is harcosai vagyunk, de a fegyverekben és a harcmodorban nem vállalunk közösséget az utca csőcselék népével. Különben is véleményünk szerint a népjogok kivívását naplopással nem lehet megszerezni. Azok a kalapácsütések, azok a csákányzuhanások, pörölycsapások, amelyek hétfőn hangzani fognak, az a verejték, amely hétfőn le fog csorogni munka közben a becsületes meggyőződésű munkásság arcáról, beszédesebb bizonyítékai lesznek a keresztényszocializmus részéről az általános, titkos választói jog szeretetének s az érte folytatott harcnak, mint ezer ordító, dróton ráncigált, kivezényelt munkakerülőnek handabandázása. Az általános, titkos választói jognak előbb-utóbb életbe kell lépni. Ezt követeli a mai kor szociális felfogása, amely önkénytelenül rabbá teszi az embereket. Mi is azt mondjuk: legyen megmentős előbb, mert a törvényhozás felfrissítését, új eszmék — de alkotó és nem romboló eszmék — felszínre kerülését, megvalósulását várjuk tőle. De mi azt nem mondjuk, hogy az általános, titkos választói joggal új alapokra akarjuk fektetni az országot. Mi a régi alapot, a vallást, a hagyományokat meg akarjuk tartani, sőt ezekre akarjuk kiépíteni az általános választói jogot. Mi hazafiak vagyunk az általános választói jog nélkül is, nem kötjük hazafiságunkat feltételekhez. Ne csodálkozzék tehát senki azon, hogy amikor a keresztényszocialista munkásság az ország fundamentuma, a vallás alapján áll s és ezért érzületében hazafias; az általános választói jogot úgy szeretné kiterjeszteni, hogy az ne jusson olyanok birtokába, akik többre becsülik az istentelenséget, a vallásgúnyolást, mint a pozitív hitet, akik nem elégesznek meg a hit kigúnyolásával, letagadásával, hanem a pozitív hittel telített lelkekre törnek; akik sutba vágják az ősök emlékével és vérével megszentelt ezeréves trikolórt, mely helyett nemzetköziséget szító vörös rongyot lobogtatnak kezükben. Ne csodálkozzék tehát senki azon, hogy a becsületes érzésű munkásság hétfőn különösen elfordul az utcára kivezényelt „hazátlan bitangok“-tól, akik az általános választói jogot csak azért akarják, hogy nemzetrontó céljaikat, minden jót arculcsapni és ledönteni vágyó szándékaikat egyengessék vele. Azok akarják igazán a választói jogot, azok az igazi szociális felfogású emberek, akiknek kezemunkája, verejtéke ilyen önkényes munkaszünetek alkalmával, sokkal közelebb hozza az általános titkos választói jogot a megvalósuláshoz, mint százezrek rosszakaratú tülekedése. Hadd kutyagoljon hétfőn a „Blaumontag“-ban utazó tömeg, mi nem azoktól várjuk a becsületes választói jogot, akik az ország népét dologtalanságra biztatják, hanem becsületes munkával, a haza iránt való lángoló szeretettel és Istenbe vetett bizalommal dolgozunk, a szebb, a boldogabb jövőért. (sz. g.) Szociális Rovat. (Bojkottálták egy munkástestvérünket.) Még a Rákóczi-kor híres kurucai között sem találunk olyan híres legényeket, mint a mi szociáldemokratáink. Akár egy vastag könyvet tölthetnénk meg azokkal a hires és nagylelkű cselekedetekkel, melyeket a Jakabok tanítványai a szabadság, testvériség és egyenlőség szent nevében követtek el. Legutóbb a Hamerli-féle vasgyárban mutatták meg, hogy ki a legény a csárdában. De mivel ennek módját kellett ejteni, keresni kellett valamit, aminek a hatását a Munkás Kaszinóban beszedett „spriccerek“ igazolják. Nincs semmi, nincs senki, akibe bele lehetne kötni. Szomorkodtak az elvtársik. Már hogyne lenne? Szólt közbe a fő-fő atyamester, a bizalmi férfiu. Nézzetek oda — és ezzel a szorgalmasan dolgozó, velük nem törődő Horváth István keresztény szocialista vasmunkásra mutatott — ott van egy keresztes pók, bojkottáljuk ki a gyárból. Alig, hogy kiadta a jelszót, rajta, az elvtársak nekitámadtak Horváth Istvánnak, mint az éhes farkasok a báránynak. A szociáldemokrata elv minden meggyőző érveivel támadtak neki. Leszel szociáldemokrata, vagy nem? Ha nem, van bicska, lesz pofon és lesz kirúgás. És mivel Horváth István meggyőződéses keresztény szocialista, elvét nem adta fel, zászlaját nem árulta el, hanem igyekezett, hogy e vad állatokhoz hasonló társaságból minél előbb megszabaduljon. Tehát kitölthették véres boszájukat, kibojkottáltak egy munkást, egy ember szájából kivették ismét a kenyeret, azért mert más az elve, más a nézete, más a meggyőződése, mi az övék. Dicső dolog. Rajta, csak folytassák, de vigyázzanak, mert a botnak két vége van. Egy ker. szoc. munkás. (Szabómunkások nyilvános szakgyűlése.) A pécsi keresztényszocialista szabómunkások március 3-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a József utca 15. sz. alatt levő egyesületi helyiségben nagy nyilvános szabómunkás gyűlést tartanak, melynek előadója Székely János budapesti szakszervezeti titkár lesz. Hírek. (Személyi hírek.) Apponyi Gyula gróf Zichy Gyula gróf megyéspüspök látogatására ma délben Pécsre érkezett. Hnberhammer Antal rendőrfőkapitány, aki torokgyulladásban több napig betegen feküdt a lakásán, betegségéből felgyógyult s ismét átvette a rendőrség ügyeinek vezetését. (A pécsi vasutasok köréből.) A Máv igazgatósága Erss Géza pályafelvigyázót március hó 1-ével nyugállományba helyezte. (Tábori lelkészek kinevezése a tartalékban.) A király Kalauz Elemér pécsegyházmegyei áldozópapot a 44. gyalogezred kötelékében és Szabó Dezső dunántúli egyházkerületi ref. lelkészt a 19. gyalogezred kötelékében március 1-től számítandó ranggal tartalékos tábori lelkészekké nevezte ki. (A pécsi oltáregylet lelkigyakorlatai.) Március 3-án esti negyed 6 órakor kezdődnek meg a pécsi oltáregylet lelkigyakorlatai a „Mi Asszonyunkról“ nevezett zárdatemplomban, P. Ruzska Jenő jézustársasági atya vezetése alatt. A lelkigyakorlatokra az egyesület jegyeket bocsájtott ki. Jegy nélkül senki sem vehet részt a lelkigyakorlatokon. A lelkigyakorlatok többi előadásai hétfőn, kedden és szerdán következő sorrendben lesznek: d. e. 9 órakor és délután 3 és 5 órakor. A délelőtti előadás előtt fél 9 órakor mindennap szentmise lesz. Befejezés csütörtökön reggel közös szent áldozással a szerdán d. u. kihirdetendő rend szerint. Ha valaki belépőjegyre még igényt tart, jelentkezzék Németh Ilona egyleti munkavezetőnőnél (Árpád u. 27.). (Tanári előléptetés.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter Petrich Béla dr. pécsi állami főreáliskolai és Scharbert Vilmos szekszárdi állami főgimnáziumi tanárokat a IX. fizetési osztály 2-ik fokozatába kinevezte. (A „Dunántúl“ részvényeseinek figyelmébe.) Figyelmeztetjük a „Dunántúl“ nyomda és részvénytársaság 1. részvényeseit, hogy ha a március 5-én megtartandó közgyűlésen szavazati jogaikat gyakorolni óhajtják, részvényutalványukat elismervény ellenében a nyomdaigazgatóságnál (Pécs, Lyceum utca 4.) f. hó 4-ig letétbe helyezni szíveskedjenek. (A fekedi kath. Olvasó Egylet évzáró közgyűlése.) A fekedi róm kath. Olvasó Egylet február 26-án tartotta közgyűlését. Jóllehet a körülményeknél fogva köznapon kellett a gyűlést tartani, mégis szép számmal jöttek össze a tagok. Az elnöklő Éber Géza plébános megnyitó beszédében a Kath. Körök hasznos célját fejtegette a lelkes és derék tagok előtt. Miután a világi elnök, pénztárnok s Éber Márton nyugtanító, a kör jegyzője elfoglaltságaik miatt lemondottak, Wagner József kovácsmester, világi elnöknek, Unger József erdész jegyzőnek, Gébert Ferenc erdész pénztárosnak választattak meg. Majd az elnök bemutatja a választmánytól jóváhagyott számadásokat, melyek szerint az elmúlt évben befolyt 266 kor., pénztári vagyon 96 kor. Eddigi rövid fennállása óta pusztán tagdíjakból ezer koronánál több folyt be. Az egyletnek jelenleg 40 tagja van. A „Zichy-könyvtár“-t Zichy Gyula pécsi püspök 150 koronás adományából létesítették. Az alapszabályok elleni néhány panasz elintézésével elhatározták a húsvéti szent áldozás elvégzését s a feltámadási körmeneten égő gyertyákkal való megjelenést és pedig testületileg. Végül egyik tag megköszönte az elnök fáradozásait, kit a közgyűlés zártával egyben névnapja alkalmából ünnepeltek. Sajátságos, hogy e kisded kulturegyletnek mily kevés jóakarója van! Ugyanis a nyílt számadásai szerint italmérésből 20 korona vesztesége van, mégis 160 korona adót róttak ki az egyesületre „jövedelmi adó“ és egyéb járulékok címén, természetesen megfellebbezték. (A pécsi szállodák egyhavi idegenforgalma.) A rendőri bejelentőhivatal kimutatása szerint a pécsi szállodákban, február hóban 291 idegen szállott meg, összehasonlítva a január havi idegenforgalommal, az apadás február hóban 69.