Pedagógiai Szemle, 1959 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1959 / 2. szám
BIBLIOGRÁFIA Pedagógiai szakbibliográfiák sop éve Száz év telt el azóta, amióta Beély Fidér első pedagógiai bibliográfiáját összeállította és megjelentette. A hazai neveléstudomány őskorából való munka szerény kezdeményezés ugyan, de olyan fejlődés elindítója, amelynek végén a most napirendre kerülő általános pedagógiai szakbibliográfia áll. Beésy munkája, és a most felmerülő tervek között azonban nem volt hézag. Szakmájukat és tudományukat szerető pedagógusok minden intézményes támogatás nélkül, saját erejükből, közel száz bibliográfiát készítettek. Hogy ezek a munkák sokszor még koruk színvonalával mérve is gyengéik, az nem készítőik értékét csökkenti, hanem azét a társadalomét, amelyik nem tudta ezt a hivatástudatból adódó lelkesedést megfelelően felhasználni, így igen kevés olyan bibliográfia jelent meg, amely akár egy kisebb korszakban is teljességre törekedett volna, vagy címleírásában és az anyag csoportosításában teljes szakszerűséggel járt volna el. Legtöbbször hiányzott a bibliográfusi jártasság, ha pedig ez megvolt, nem volt meg a kellő pedagógiai hozzáértés, így jött létre Hellebrant Árpád munkája (aki különben neves bibliográfus és könyvtáros volt), amely közel 20 év csaknem teljes pedagógiai irodalmát közli, szinte használlhatatlanul rossz csoportosításban. Nem véletlen tehát, hogy még ma is azok a munkák a leghasználhatóbbak, amelyek a pedagógiai szaktudás és a könyvészeti ismeretek összekapcsolásával születtek a Fővárosi Pedagógiai Könyvtárban. (Ilyen például a Keleti—Baranyai-féle pedagógiai folyóiratbibliográfia.) Természetesen az eddig végzett munkák minden hiányuk mellett sem voltak hiábavalók, hisz megteremtették egy tökéletesebb munka elkészítésének feltételeit. A Pedagógiai Tudományos Intézet kiadásában megjelent Köznevelés repertórium, a Pedagógiai Főbizottság által létrehozott Bibliográfiai Bizottság, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár megalakulása olyan jeleknek tekinthetők, amelyek más tudományágak után (jogi, kémiai, művészettörténeti, klaszszika-filológiai) egy nagyobb pedagógiai bibliográfia megjelenését eredményezhetik. Az alábbi összeállítás célja kettős: egyrészt segítséget akar nyújtani a már említett bibliográfia megalapozásához, másrészt addig is, míg ez elkészül, megakarja könnyíteni a tájékozódást a pedagógiai irodalom rengetegében. * A több mint száz munkát a használhatóság megkönnyítése végett igyekeztem több csoportra osztani. Ez a felosztás azonban a bibliográfiák sokoldalúsága miatt nem tökéletes és tudományos szempontból vitatható. I. Általános igényű pedagógiai bibliográfiák Ebbe a csoportba azok a munkák kerültek, amelyek a feldolgozás mélységétől függetlenül, a pedagógia valamennyi területét feldolgozták. II. A pedagógia egyes részterületeire vonatkozó bibliográfiák A) Az iskolai értesítőkben megjelent értekezések feldolgozása B) Az egyes tantárgyakra vonatkozó bibliográfiák C) Neveléstörténeti bibliográfiák D) Szakoktatási bibliográfiák E) A felsőoktatásra vonatkozó bibliográfiák F) Különböző pedagógiai bibliográfiák (vegyes) III. Tankönyvjegyzékek, vezérkönyvek Az idetartozó munkák feldolgozása nem teljes IV. Egyes pedagógusokra vonatkozó bibiográfiák V. Folyóiratbibliográfiák, repertóriumok VI. Külföldi pedagógiai irodalom magyar nyelvű bibliográfiái