Pedagógusok Lapja, 1992 (48. évfolyam, 2-24. szám)
1992-02-03 / 2-3. szám
2 A küldöttgyűlés előtt A PSZ ügyvivő testülete január 15-i ülésén az országos küldöttgyűlés megtartását február 29-re tűzte ki. A tanácskozásra Budapesten az ÉDOSZ-székházban kerül sor. A küldöttgyűlésen megvitatják majd az ügyvivő testület beszámolóját a kongresszusi terv végrehajtásáról, valamint megfogalmazzák a Pedagógusok Szakszervezete célkitűzéseit, cselekvési programját, határoznak a szervezet 1992. évi központi költségvetéséről is. A küldöttgyűlés előkészítéseképp az ügyvivő testület február 5-i ülésén a beszámolót összegzi a kongresszusi terv végrehajtásáról, és javaslatot tesz a célkitűzésekkel és a cselekvési programmal kapcsolatban. Ekkor vitatja majd meg második alkalommal az idei központi költségvetési javaslatot is. Az ügyvivők február 26-i tanácskozásukon összegzik majd a küldöttcsoportokkal való tanácskozásuk tapasztalatait. A megyei titkárok és az ügyvivő testület január 24-i közös értekezletükön a küldöttgyűlés előkészítésének feladatairól tárgyaltak a PSZ 1992-es költségvetése, a tagdíj részesedéssel kapcsolatos ajánlatok mellett, s a szakszervezetek közötti választásokkal is foglalkoztak. A megyei szervezethez nem tartozó alapszervezetek titkárai január 29-i tanácskozásukon vitatták meg ezeket a kérdéseket. Január 27-e és február 20-a között pedig megyei küldöttértekezleteken, alapszervezeti titkári tanácskozásokon, alapszervezeti bizalmi testületi üléseken készülnek fel a küldöttgyűlésre. Az alapszabály értelmében a küldöttek mandátuma a két kongreszszus között érvényben van, természetesen lemondás és más változások miatt néhány helyen új választásra is szükség van. Sajtótájékoztató a Ki mit tud?-ról Szöllősi Istvánná, a PSZ főtitkára január 23-án a sajtó képviselőinek is tudomására hozta, hogy létrejött a „Gyermek-Tehetségkutató és Gondozó Alapítvány". Ennek céljáról elmondta, hogy elsősorban a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek felkutatását és felkarolását szorgalmazzák és finanszírozzák az alapítvány pénzéből. A főtitkár elmondta, hogy erre ma különösen szükség van, hiszen az önkormányzatoknak egyre több feladatot kell ugyanannyi pénzből ellátniuk, a családoknak pedig egyre kevesebb pénzük van gyermekeik képességeinek kibontakoztatására. Padisák Mihály, a kuratórium tagja arról szólt, hogy gondjuk lesz a határainkon túl élő magyar anyanyelvű gyermekek képességeinek támogatására is. Az alapítvány nyilvános, bárki csatlakozhat hozzá, a befizetéseket a „Gyermek-Tehetségkutató és Gondozó Alapítvány" következő címére és számlaszámára lehet befizetni: Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet Budapesti Kirendeltsége, 1054 Aulich u. 7. - MNB 219-95351 15304. A kuratórium elnöke Csányi László karnagy, a Magyar Rádió gyermekkórusának megalapítója elmondta: nagyon szívesen vállalta el ezt a feladatot, mivel kora ifjúságától a tehetséges gyermekek felkutatását tartotta élete céljának. Legelőször is Ki mit tud? vetélkedőt rendeznek az alapítványból 6-16 éves gyermekek részvételével, a verseny megszervezésében és lebonyolításában részt vesznek a helyi iskolák, majd ősztől a televízió is közvetíti az elő- és középdöntőket, valamint a döntőt. (k. v.) Érdemes olvasni! Immár második számával jelentkezett a 16 oldalas jó papíron nyomott Kollégium című időszakos kiadvány, a Kollégiumokért Sajtóalapítvány lapja. Ennek egyik létrehozója a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, amely egyben a PSZ kollégiumi tagozata is. A főszerkesztői teendőket dr. Benedek István budapesti igazgató látja el. A friss számban többek között Andrásfalvy Bertalan miniszter az új népi kollégiumokról szól. Gácsi Erzsébet egy Bács-Kiskun megyei felmérés alapján tizenéves tanulók véleményét közli az abortuszról. Ákos János a fővárosi kollégiumok sportéletét vizsgálja. Takács Ernő a közoktatási törvénytervezetről fejti ki észrevételeit. Dr. Simon Zsuzsa a végkielégítésről tájékoztatja az olvasót. Horváth István folytatja Útkeresés a kollégiumban rovatban a fonyódiak elképzeléseit ismertető írását. A Szidiropulosz Archimédesz és Vlopaleczky György szerzőpáros a kollégiumokban folyó tudás- és kultúraközvetítésről értekezik. Pedagógusok Lapja 1992. február 3. 1996: a nagy esztendő Bizonyára a legtöbb pedagógus tudja, hogy 1996-ra esik a Szent- Márton-hegyi (Pannonhalmi) bencés apátság és falai közt az első magyarországi iskola megalapításának 1000 éves évfordulója. Ennek a történelmi alkalomnak méltó megünneplésére már az elmúlt esztendőben megkezdődtek az előkészületek, elsősorban az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum hatékony közreműködésével. Anyagi és szellemi bázisként hozták létre - jelentékeny intézmények és vállalatok támogatásával - az „1000 éves a magyarországi iskola" elnevezésű alapítványt, melynek gondozói többi közt pályázati felhívással és hasonmás könyvek kiadásával igyekeznek érdekkeltővé tenni az éveken át folyó felkészülést. Az OPKM által most megjelentetett Millenniumi tájékoztató is hasznos segítséget nyújt ahhoz, hogy ne egy bizonyára szép, de csak egyszeri ünnep legyen majd pusztán az évforduló, hanem addig is állandóan ihlető erővel hassa át a hazai oktatás-nevelés mindennapjait. A füzet élén Kelemen Elemér, főigazgató tanulmánya a magyar iskolázás múltjának néhány tanulságát kiemelve, a továbbiakban részletesen szól az előkészítés folyamatáról és terveiről. Írását követően megismerkedhetünk a pályázati felhívással, a jubileumi könyvek jegyzékével, s azoknak a tematikus rendbe foglalt kiadványoknak a sorával, amelyek az OPKM-ben kaphatók. Örvendetes eseményként említendő ebben az összefüggésben, hogy január 9-én megtartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia felolvasó termében a millennium előkészítésére szervezett emlékbizottság, mely felhívást fogadott el és tett közzé. Befejezésül hadd idézzük Kelemen Elemér említett írását: „Feladatunk - a honfoglalás 1100. évfordulójának ünnepi rendezvényeihez kapcsolódóan is - adva van: arra készülünk, hogy 1996-ban méltóképpen s úgy mutassuk be a magyar iskola évezredes történetét, mint a múltból a jövőbe, a nagyvilágból a nagyvilágba vezető utat." f. a. Az aláírásgyűjtés folytatódik a kétharmados többségért A fővárosi Kontyfa Utcai Általános Iskola nevelőtestülete a Pedagógusok Szakszervezete támogatásával aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy az Országgyűlés minősített (kétharmados) többséggel alkosson törvényt a közoktatásról. Eddig közel ötvenezer aláírás gyűlt össze. Az iskola pedagógusai továbbra is várják az aláírt íveket a következő címre: 1156 Budapest, Kontyfa u. 5. Országos PSZ-fórum A Gólyavárban január 25-én megrendezett országos PSZ-fórumon elsőként Szöllősi Istvánné főtitkár a közoktatási törvénykoncepció legújabb változatáról fejtette ki véleményét, elfogadhatatlannak minősítve azt. (Beszédének alapjául szolgáló összefoglalóját lapunk 3. oldalán közöljük.) A főtitkár előadásának befejezésekor a Kontyfa Utcai Általános Iskola kezdeményezésére hívta fel a kollégák figyelmét, s kérte, aláírásgyűjtéssel támogassák az oktatási törvény kétharmadossá tételét. A vita megkezdése előtt a koncepciókészítő team egyik tagja, Kádárné Fülöp Judit az elhangzottakra reflektálva elmondta, hogy a megfogalmazott kívánságok egy része pillanatnyilag megvalósíthatatlan, hiszen a kétharmados önkormányzati törvényben foglaltaknak ellentmondanak. A finanszírozás kérdésével kapcsolatban pedig arra emlékeztetett, hogy az önkormányzat is állami szerv, s természetesen a beszedett adókból is részesül. A tisztségviselők a későbbiekben az 1992-es állami költségvetéssel és a szakszervezetek közötti választással kapcsolatos előterjesztést vitatták meg. A megtárgyalt témákról szóló állásfoglalás-tervezetet a résztvevők elfogadták. (Ezt címlapunkon olvashatják.) Az értekezlet anyagáról, de elsősorban a közoktatási törvény koncepciójával kapcsolatos állásfoglalásról Szöllősi Istvánné január 27-én tájékoztatta a sajtó képviselőit.