Pedagógusok Lapja, 2014 (70. évfolyam, 1-12. szám)

2014-01-10 / 1. szám

(@ ÉRTÜNK, ÉRTED (­) BOJKOTTRA SZÓLÍT FEL A PSZ A szakszervezet XXII. kongresszusa elfogadta a gazdálkodás alapelveit A Pedagógusok Szakszervezetének XXII. kongresszusát 2013. december 14-én tartották. A küldöttek elfogadták a PSZ gazdálkodásának alapelveit. A kongresszus állásfoglalásában elutasította a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozását, és megalakításának bojkottjára szólí­totta fel tagságát. Ez utóbbit lejjebb olvashatják. A Pedagógusok Szakszervezete XXII. Kongresszusának állásfoglalása a Nemzeti Pedagógus Karról A Pedagógusok Szakszervezete a Nemzeti Pedagógus Kar felállítását nem támogatja. Álláspontja szerint a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozása nem egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, sérti továb­bá a Pedagógusok Szakszervezetének jogait és érdekeit. A Pedagógusok Szakszervezete XXII. Kongresszusa ezért a Nemzeti Pedagó­gus Kar megalakításának bojkottjára szólítja fel tagságát! A Pedagógusok Szakszervezete arra kéri tagjait, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásában ne vállaljanak semmi­lyen szerepet! Ne vegyenek részt az előké­szítő munkában, és ne vállaljanak el semmi­lyen tisztséget, megbízatást a Nemzeti Pe­dagógus Karban! Indoklásunk a következő: A szakszervezeti érdeksérelem A kötelező köztestületi, kari tagság létreho­zását elrendelő rendelkezések a Pedagógu­sok Szakszervezete érdek-képviseleti jogo­sítványait sértik. Sértik annak lehetőségét, hogy fellépjen és érvényesítse tagjainak az élet- és munkakörülményeihez kapcsolódó jogosítványait, illetőleg hogy védelmet nyújtson tagjai részére a Nemzeti Pedagó­gus Kar keretei között folyó etikai eljárás­ban. A Kar jogosítványainak megfogalmazá­sa alkalmas arra, hogy sértse a Pedagógu­sok Szakszervezetének részvételét az egyez­tetési eljárásokban, „lerontsa" az érdekér­vényesítő tevékenységet. A Kar tagjaival szemben támasztott kö­vetelmények ellentétesek a szakszervezetek­nek a Munka törvénykönyvében biztosított tájékozódáshoz való jogával. A kötelező kari tagság mellett a törvény nem rögzíti, hogy az nem ellentétes a szakszervezeti tagsággal. Az etikai eljárás alá vonás lehetősége túl széles­körű, ugyanakkor nem biztosított a szakszer­vezeti részvétel az etikai eljárásban. A törvény homályos, nehezen értelmez­hető rendelkezései tág lehetőséget biztosí­tanak arra, hogy fellépjenek azzal szemben, aki szakszervezeti tagságából eredően érdek­­védelmet kér a szakszervezettől, vagy segít­séget nyújt a szakszervezetnek például ah­hoz, hogy kialakítsa a véleményét valamely kérdésben. Nem értelmezhető a kar köz­­szolgálati érdeke, amely miatt korlátozzák a pedagógusok véleménynyilvánítási jogát, ezen keresztül azt a jogát, hogy szakszerveze­ti munkában vegyenek részt, annak kocká­zata nélkül, hogy etikai vétséget követnek el. A kényszertagság alkotmányossága 1. Az Alkotmánybíróság több esetben vizs­gálta a kötelező kamarai tagság kérdését. 1.1. Határozataiban rámutatott arra, hogy „a törvény közjogi, közfeladat ellátá­sára, közérdekű tevékenység folytatására alkotmányosan indokolt módon hozhat létre köztestületet, szakmai kamarát és ír­hatja elő a kötelező köztestületi tagságot. A köztestületként létrehozott szervezet nem az egyesülési szabadság alapján alapított szervezet, a kötelező szakmai kamarai tag­ság pedig nem sérti az egyesülési szabad­ságból folyó önkéntes csatlakozás jogát. Esetről esetre döntendő el, hogy (...) a kényszertagság valóban az alkotmányosság kerete között maradt-e". 1.2. A Nemzeti Pedagógus Kar feladatai között elsősorban az érdek-képviseleti felada­tok szerepelnek, véleményezési jogot gya­korol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosí­tása során; feladat- és hatáskörét érintő kér­désekben a hatáskörrel és illetékességgel ren­delkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés megtételét kez­deményezheti, valamint az állami szerv ve­zetője által irányított szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szer­vezeti szabályozóeszközzel és egyéb dön­tésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását; a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során - a pályázó kérésére - szakmai ajánlást adhat; a feladat- és ha­táskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek (...) 2. A kötelező tagság alkotmányossá­gát egyrészt az dönti el, hogy a köztestület­nek előírt közfeladat ellátása szükségessé teszi-e azt; másrészt, hogy az ezzel járó ter­hek arányosak-e. A Pedagógusok Szakszer­vezete szerint: NEM! 2.1. A Pedagógusok Szakszervezete rá­mutat arra, hogy a pedagógus-munkakör­ben történő foglalkoztatás szabályait, a pe­dagógusokkal szemben támasztható köve­telményeket a köznevelésről szóló törvény részletesen meghatározza. Ez a szabályozás valamennyi köznevelési intézményre köte­lező, nem csak az állami és az önkormány­zati fenntartásúakra. A köznevelési intéz­ményekben folyó munka, ezen belül a pe­dagógusok kötelezettségei terén fontos szerepet tölt be az intézményi szabályozás, a szervezeti és működési szabályzat. EMMI- rendelet határozza meg a pedagógiai-szak­mai tevékenység ellenőrzésének kérdéseit. 2.2. Jogszabályok teszik lehetővé a pedagógus, a köznevelési intézmény és vezetőjének, illetve tevékenységének rész­letes vizsgálatát. Mindezekre tekintettel a nevelés és oktatás rendjének érvényesíté­séhez nem elengedhetetlenül szükséges a kötelező tagság előírása. Ezt igazolja az is egyébként, hogy az egyházi fenntartásban lévő nevelési-oktatási intézmények peda­gógusai és az alapítványi és más magánin­tézményekben foglalkoztatott pedagógu­sok nem tagjai a­karnak. Ezeknek az intéz­ményeknek az esetében a jogalkotó nem tartotta szükségesnek a kötelező tagságot - egyébként indokoltan -, hiszen a törvény­ben és a jogszabályok alapján elkészülő in­tézményi szabályzatokban kellő pontosság­gal meghatározottak magának a közneve­lési intézmény vezetőjének és pedagógusai­nak a kötelezettségei. Azok megtartása pe­dig ellenőrizhető. 3. A 2. pont alatt leírtakból levonható az a következtetés, hogy nincs szükség a Nem­zeti Pedagógus Kar kötelező tagságára ahhoz, hogy az oktatásra vonatkozó jogszabályi fel­tételek megvalósulását garantálni lehessen. A Nemzeti Pedagógus Kar működését sem érinti a kötelező kényszertagság megszű­nése, nem érinti továbbá a Kar egyéb fel­adatainak ellátását, érdek-képviseleti és ön­­kormányzati jogosítványának érvényesítését. 4. A Pedagógusok Szakszervezete rá­mutat arra, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar tekintetében szükséges annak vizsgálata is, sérti-e az érdekképviseletek, a szakszerve­zetek alapításához való jogot, illetőleg elle­hetetleníti-e más érdekképviseletek, így a szakszervezetek tevékenységét. (Folytatás a 4. oldalon) PEDAGÓGUSOK LAPJA » www.pedagogusok.hu/pedlap *Tel./fax: 322-8464

Next