Pedagógusok Lapja, 2014 (70. évfolyam, 1-12. szám)
2014-01-10 / 1. szám
(@ ÉRTÜNK, ÉRTED () BOJKOTTRA SZÓLÍT FEL A PSZ A szakszervezet XXII. kongresszusa elfogadta a gazdálkodás alapelveit A Pedagógusok Szakszervezetének XXII. kongresszusát 2013. december 14-én tartották. A küldöttek elfogadták a PSZ gazdálkodásának alapelveit. A kongresszus állásfoglalásában elutasította a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozását, és megalakításának bojkottjára szólította fel tagságát. Ez utóbbit lejjebb olvashatják. A Pedagógusok Szakszervezete XXII. Kongresszusának állásfoglalása a Nemzeti Pedagógus Karról A Pedagógusok Szakszervezete a Nemzeti Pedagógus Kar felállítását nem támogatja. Álláspontja szerint a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozása nem egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, sérti továbbá a Pedagógusok Szakszervezetének jogait és érdekeit. A Pedagógusok Szakszervezete XXII. Kongresszusa ezért a Nemzeti Pedagógus Kar megalakításának bojkottjára szólítja fel tagságát! A Pedagógusok Szakszervezete arra kéri tagjait, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásában ne vállaljanak semmilyen szerepet! Ne vegyenek részt az előkészítő munkában, és ne vállaljanak el semmilyen tisztséget, megbízatást a Nemzeti Pedagógus Karban! Indoklásunk a következő: A szakszervezeti érdeksérelem A kötelező köztestületi, kari tagság létrehozását elrendelő rendelkezések a Pedagógusok Szakszervezete érdek-képviseleti jogosítványait sértik. Sértik annak lehetőségét, hogy fellépjen és érvényesítse tagjainak az élet- és munkakörülményeihez kapcsolódó jogosítványait, illetőleg hogy védelmet nyújtson tagjai részére a Nemzeti Pedagógus Kar keretei között folyó etikai eljárásban. A Kar jogosítványainak megfogalmazása alkalmas arra, hogy sértse a Pedagógusok Szakszervezetének részvételét az egyeztetési eljárásokban, „lerontsa" az érdekérvényesítő tevékenységet. A Kar tagjaival szemben támasztott követelmények ellentétesek a szakszervezeteknek a Munka törvénykönyvében biztosított tájékozódáshoz való jogával. A kötelező kari tagság mellett a törvény nem rögzíti, hogy az nem ellentétes a szakszervezeti tagsággal. Az etikai eljárás alá vonás lehetősége túl széleskörű, ugyanakkor nem biztosított a szakszervezeti részvétel az etikai eljárásban. A törvény homályos, nehezen értelmezhető rendelkezései tág lehetőséget biztosítanak arra, hogy fellépjenek azzal szemben, aki szakszervezeti tagságából eredően érdekvédelmet kér a szakszervezettől, vagy segítséget nyújt a szakszervezetnek például ahhoz, hogy kialakítsa a véleményét valamely kérdésben. Nem értelmezhető a kar közszolgálati érdeke, amely miatt korlátozzák a pedagógusok véleménynyilvánítási jogát, ezen keresztül azt a jogát, hogy szakszervezeti munkában vegyenek részt, annak kockázata nélkül, hogy etikai vétséget követnek el. A kényszertagság alkotmányossága 1. Az Alkotmánybíróság több esetben vizsgálta a kötelező kamarai tagság kérdését. 1.1. Határozataiban rámutatott arra, hogy „a törvény közjogi, közfeladat ellátására, közérdekű tevékenység folytatására alkotmányosan indokolt módon hozhat létre köztestületet, szakmai kamarát és írhatja elő a kötelező köztestületi tagságot. A köztestületként létrehozott szervezet nem az egyesülési szabadság alapján alapított szervezet, a kötelező szakmai kamarai tagság pedig nem sérti az egyesülési szabadságból folyó önkéntes csatlakozás jogát. Esetről esetre döntendő el, hogy (...) a kényszertagság valóban az alkotmányosság kerete között maradt-e". 1.2. A Nemzeti Pedagógus Kar feladatai között elsősorban az érdek-képviseleti feladatok szerepelnek, véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során; feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezeti szabályozóeszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását; a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során - a pályázó kérésére - szakmai ajánlást adhat; a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek (...) 2. A kötelező tagság alkotmányosságát egyrészt az dönti el, hogy a köztestületnek előírt közfeladat ellátása szükségessé teszi-e azt; másrészt, hogy az ezzel járó terhek arányosak-e. A Pedagógusok Szakszervezete szerint: NEM! 2.1. A Pedagógusok Szakszervezete rámutat arra, hogy a pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás szabályait, a pedagógusokkal szemben támasztható követelményeket a köznevelésről szóló törvény részletesen meghatározza. Ez a szabályozás valamennyi köznevelési intézményre kötelező, nem csak az állami és az önkormányzati fenntartásúakra. A köznevelési intézményekben folyó munka, ezen belül a pedagógusok kötelezettségei terén fontos szerepet tölt be az intézményi szabályozás, a szervezeti és működési szabályzat. EMMI- rendelet határozza meg a pedagógiai-szakmai tevékenység ellenőrzésének kérdéseit. 2.2. Jogszabályok teszik lehetővé a pedagógus, a köznevelési intézmény és vezetőjének, illetve tevékenységének részletes vizsgálatát. Mindezekre tekintettel a nevelés és oktatás rendjének érvényesítéséhez nem elengedhetetlenül szükséges a kötelező tagság előírása. Ezt igazolja az is egyébként, hogy az egyházi fenntartásban lévő nevelési-oktatási intézmények pedagógusai és az alapítványi és más magánintézményekben foglalkoztatott pedagógusok nem tagjai akarnak. Ezeknek az intézményeknek az esetében a jogalkotó nem tartotta szükségesnek a kötelező tagságot - egyébként indokoltan -, hiszen a törvényben és a jogszabályok alapján elkészülő intézményi szabályzatokban kellő pontossággal meghatározottak magának a köznevelési intézmény vezetőjének és pedagógusainak a kötelezettségei. Azok megtartása pedig ellenőrizhető. 3. A 2. pont alatt leírtakból levonható az a következtetés, hogy nincs szükség a Nemzeti Pedagógus Kar kötelező tagságára ahhoz, hogy az oktatásra vonatkozó jogszabályi feltételek megvalósulását garantálni lehessen. A Nemzeti Pedagógus Kar működését sem érinti a kötelező kényszertagság megszűnése, nem érinti továbbá a Kar egyéb feladatainak ellátását, érdek-képviseleti és önkormányzati jogosítványának érvényesítését. 4. A Pedagógusok Szakszervezete rámutat arra, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar tekintetében szükséges annak vizsgálata is, sérti-e az érdekképviseletek, a szakszervezetek alapításához való jogot, illetőleg ellehetetleníti-e más érdekképviseletek, így a szakszervezetek tevékenységét. (Folytatás a 4. oldalon) PEDAGÓGUSOK LAPJA » www.pedagogusok.hu/pedlap *Tel./fax: 322-8464