Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-31 / 255. szám

1963. OKTÓBER 31, CSÜTÖRTÖK A feltételek kedvezőek: Jövedelmező üzemág a juhászat Juhtenyésztési ankét Dömsödön Juhtenyésztésünk — noha az utóbbi években biztatóbban fejlődött — még mindig nem éri el azt a színvonalat, amit a népgazdaság joggal elvár­hatna. Jellemző, hogy gyapjú­­szükségleteinknek csak a fe­lét biztosítják a hazai gazda­ságok, a többit valutáért hoz­zuk be külföldről. Exportle­hetőségeinket sem tudjuk ezen a téren kihasználni, pedig a jelenleginél pecsenyebárányt, jóval több juhsaj­tot tudnánk kiszállítani. Ismét napirendre került hát a jövedelmező állattenyésztési üzemág gyorsabb fejlesztésé­nek szükségessége. Tegnap Dömsödön is erről tartottak ankétot neves állattenyésztő szakemberek Pest megye juh­tenyésztő gazdaságainak ál­lattenyésztői. A gyakorlati bemutatóval összekapcsolt egész napos an­kétot a megyei tanács mező­­gazdasági osztálya szervezte közösen a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Pest megyei Állattenyésztők Társaságával. Részt vett az ankéten dr. Schandl József egyetemi ta­nár, Kossuth-díjas akadémikus, továbbá dr. Török a Földművelésügyi K­um juhtenyésztési Miniszté­nak vezetője és dr. osztálya­Mihálka Tibor, az Állattenyésztési Ku­tató Intézet juh­tenyésztési osz­tályának vezetője. Az ankétot Mikolai Ferenc megyei főállattenyésztő nyitot­ta meg, s elmondotta, hogy a juhtenyésztést eddig Pest megyében is mosto­hán kezelték. j Igaz, hogy a mienk nem ti­pikus juhtenyész­tő megye, de a lehetőségek itt sem hiányoz­nak a virágzó­­ juhászaitok ki­alakításához. Dr. Schandl Jó­zsef Kossuth-díjas akadémikus juhtenyésztésünk jelenlegi helyzetéről, s a továbbfejlesz­tés lehetőségeiről tartott érté­kes előadást. Különösen hang­súlyozta, hogy mit kíván népgazdaság a juhtenyésztés­ a üzemágtól Különösen nagy szerep jut a termelőszövetke­zetekre a juhtenyésztés fellen­dítésében. Ez annál inkább érdekük, mivel a juhászat vi­szonylag kis befektetéssel na­gyon jövedelmező üz­emág le­het. A Kossuth-díjas akadé­mikus felhívta a megjelentek figyelmét a juhászok anyagi érdekeltségének biztosítására. Dr. Török György, a ma­gyarországi gyapjútermesz­­tés feladatairól beszélt. Elmon­dotta, hogy ami a gyapjútermesztés minőségét illeti, nincs szé­gyenkezni valónk, mert megközelítjük a világszín­vonalat. Inkább mennyisé­gi szempontból kell szor­galmaznunk a juhtenyész­tést. Részletesen elemezte, hogyan­­ lehet növelni a juhtenyésztő gazdaságokban a jövedelmező­séget Dr. Mihálka Tibor, a juhok takarmányozásáról tartott elő­adást. Okrész Imre megyei juhhtenyésztési felügyelő el­mondotta, hogy jelenleg 99 I ezer anyajuh van a megyében, a második ötéves terv végére ezt a számot 120 ezerre növel­jük. Az egy birkára jutó 3,6 kilós gyapjúhozamot 4 kilóra irányozza elő a terv. Az előadásokat vita követ­te. Egységes volt a vélemény, hogy megyénkben csakugyan megvannak a lehetőségek a juhtenyésztés további fellen­dítéséhez és a jövedelmező­ség növeléséhez. Szóba kerül­tek azok a problémák is, ame­lyek ma még egy-egy termelő­­szövetkezetben gátolják a juh­tenyésztést. Délután az ankét részt­vevői a dömsödi Aranyka­lász és a Dézsi termelő­­szövetkezet juhtelepeit te­kintették meg. Itt egyébként bemutatót tar­tottak a mesterséges megter­mékenyítésről. Ma délben­ nyitják meg Vácott a vendéglátó napokat (Tudósítónktól.) A Váci Vendéglátóipari Vál­lalat fennállásának egy évti­zede alatt nevet, tekintélyt szerzett magának mind szak­­­­mai berkekben, mind a nagy­­­­közönség előtt Vándorzászló, és üzemoklevél, belkereskedel­mi dicséret bizonyítja Észak-­­ Pest megye fejlődő vendéglá­­­­tó iparának eredményességét.­­ Közel félszáz dolgozója kap­­j­­a meg eddig a szakma kiváló dolgozója kitüntetést. A szi­geti Pokol-csárda, vagy a fel­sővárosi Kőkapu-vendéglő nemcsak a váci vendégek el­ismerését vívta ki; a jó konyha s­­ kiszolgá­lás messze földről vonzza az ízletes falatok kedve­lőit. Most transzparensek, színes falragaszok, ötletes reklám­táblák hívják fel a figyelmet a városban arra, hogy — mint már mi is megírtuk — októ­ber 31-től november 10-ig vendéglátó napokat rendeznek Vácott. Több üzlethelyiséget rendbehoztak, kitataroztak er­re az alkalomra s az üzem­egységek különleges ételekkel, kiállításokkal, bemutatókkal igyekeznek változatossá ten­ni e tíz nap programját. Ma délben adják át — több heti próbaüzemeltetés után — véglegesen a forgalomnak a DCM-lakótelepi Deákvár kis­vendéglőt. Ez lesz­­ egyben vendéglátó napok ünnepélyes a megnyitója is. Egyidejűleg a szomszédos DCM eszpresszó­ban cukrászati kiállítás nyílik. Hliniczky Károly, a vállalat munkatársa arról is tájékozta­tott bennünket, hogy novem­ber 1-én, 2-án és 3-án a Fehér Galamb Étteremben magya­ros vacsorát rendeznek, gaz­dag étlappal és nem minden­napi ételkülönlegességekkel. Lehőcz János, az itteni kony­ha vezetője a múlt évben ér­tékes díjat hozott Szegedről, a szakmai versenyen elért he­lyezéséért. November 5-én és 6-án a Kőkapu Kisvendéglőben halétel-különlegességeket szerepeltetnek az étlapon. A Pokol-szigeti csárda disz­nótoros vacsora rendezésével kapcsolódik az ínycsiklandó programba. A főtéri cukrász­dában cukrászati kiállításon ve­télkednek a szakma ipari ta­nulói és mesterei. S végül még egy jó hír: a városi tanács kezdeményezé­sére a Csányi november úti étteremben negyedikével megkezdődik az esti köz­étkeztetés. Ezzel sok száz helyi dolgozó kívánságá­nak tesznek eleget. A vendéglátó napok újszerű, ötletes kezdeményezés helyi és megyei viszonylatban egyaránt. Sikeres megszervezé­se minden bizonnyal öregbíti majd a vállalat eddigi jó hír­nevét. OP. R.) ncnik/űHod A lottósorsolások novemberi menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a következő hó­napban öt lottósorsolást ren­dez, valamennyit vidéken. November 1-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Óz­­don húzzák a 44. játékhét nye­rőszámait November 8-án Barcson, 15-én Kisú­jszálláson, 22-én Mátészalkán, 29-én pe­dig Bátaszéken sorsolják a lottót. (MTI) te — A cigányság történe­címmel filmvetítéssel egybekötött előadást ren­deztek október 29-én Kis­­tarcsán. Folláth Mátyásné pedagógus előadásán Kis­­tarcsa és Kerepes cigány lakossága nagy számban vett részt Az előadást mű­sor követte. Lovas úttörőörs Idén márciusban ötlött a Kiskunsági Állami Gazdaság ve­zetőinek és Hegedűs Lajos úttörőcsapat-vezető eszébe, hogy a gazdaság dolgozóinak gyermekeiből az úttörőcsapaton belül lo­vas őrsöt kellene szervezni. A gondolatot tettek l követték, a gazdaság remek tenyészlovain hamarosan kis legények tanul­ták a lovaglás csinját-binját. Edzőjük Bábel József — szintén a gazdaság dolgozója — jónevű lovasversenyző, több magyar bajnokság győztese. Ma már remek egyenruhában mutatja be tudását a csodálkozó hazai és külföldi érdeklődőknek az ország első úttörő lovas őrse. Gyi lovam, megérdemli a cukrot (MTI Fotó: Papp Jenő felv.) (52) A megvalósulás küszöbén Export az USA-ba • Több milliós beruházás Korszerű üzem Monoron Mint már hírül adtuk, Monori Kefegyár exportterme­­­lése az elmúlt időszakban je­lentős mértékben megnöveke­dett. Több tengerentúli ren­delésnek tesznek eleget és ezen tevékenységük keretében még ebben az esztendőben 6000 tucat kefét szállíta­nak az Egyesült Államok­ba. Miután az eddigiekben csupán elismerő szavak érkeztek külföldi megrendelőktől, a mo­­a­noriak számítanak arra, hogy ezt az idén kialakult piacot a továbbiakban is megtarthat­ják. Az ARTEX, amely a gyár külkereskedelmének nagy ré­szét lebonyolítja, elismerését nemcsak szóban fejezte ki, ha­nem közbenjárt a monoriak érdekében és 620 000 forintot, megfelelő devizával, új gépek beszerzésére­ biztosít Ezen­kívül a szakminisztérium to­vábbi 200 000 forinttal, míg a vállalat saját keretéből 500 000 forinttal járul hozzá a gépvásárlásokhoz. — Szépek a terveink és ami fontosabb, megvalósíthatóak — mondja Imre Ádám igaz­gató. — Az említett összegből, a csaknem másfél millió fo­rintból hat korszerű gépet vásáro­lunk. Automata- és fél­automata tömőgépet, esz­tergát, láncosmarót, keve­rőgépet és egy automata csiszoló-levágógépet. Ezekkel a gépekkel ez expor­tot kívánjuk minőségileg és mennyiségileg szolgálni, ter­mészetesen termelékenyebb munkával. Nagy beruházásra is készül­nek a monoriak. 1964-ben kez­dik meg a korszerű stancmű­­hely és a kiegészítő részlegek, a lakkozó, a csiszoló és a le­vágó építését. A festő és a gyökérüzem 1965-ben készül el. A jövő évi építési költsé­gekre 950 000 forintot fordíta­nak, míg az üzemi csatornázás 750 000 forintból készül el.­­ December 15-ig állítják össze a teljes tervdokumentá­ciót — tájékoztat az igazgató. — Addigra a zsűrizés is meg­történik. Ezután jelöli ki megyei tanács illetékes osztá­­­lya az építő vállalatot és tavasszal, amint az idő engedi, kezdődhet az épít­kezés. A tervek elkészítésében­ részt vett vállalatunk szinte minden dolgozója. Termelési értekez­leten mondtuk el elképzelé­seinket, vázoltuk terveinket és mindenki megtehette észrevéte­lét, amelyet igyekeztünk fi­gyelembe venni és ha azok jók voltak, örömmel megvalósítot­tuk. Öröm számunkra, hogy ezzel a beruházással megszün­tethetjük a kicsi, korszerű ter­melésre alkalmatlan műhelye­inket és végre, fűrészüzemünk­höz hasonlóan, korszerű gyárat létesíthetünk. T. T. Ülést tartott a vadgazdálkodási és vadászati tanács A vadgazdálkodási és vadá­szati tanács dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének elnökletével ülést tartott. Megvitatták a vadgaz­dálkodás helyzetét és az elmúlt vadászati év tanulságait. A ta­valyi tél tapasztalatai alap­ján minden vadászatra jogo­sultat felhívtak arra, hogy a vadászterületeken legkésőbb november 15-ig elegendő ta­karmányt biztosítsanak a hasz­nos vad sikeres átteleltetésé­­hez. Elhatározták, hogy az ér­tékesítésben, az apróvad (fo­goly, fácán, nyúl) tenyésztésé­ben, a vadkárok­ben és a rendezett megelőzési­vadásza­tok tekintetében legjobbnak bizonyult négy vadásztársasá­got évről évre pénzjutalomban részesítik. Az első helyezett vándorserleget és 25 000 forint jutalmat kap a következők 15 000, 10 000 és 5000 forint ju­talomban részesülnek. Károlyi Mihály nevét vette fel az Országos Mezőgazdasági Könyvtár Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ szerdán délután ün­nepélyesen felvette Károlyi Mihálynak, az 1918—19-es Ma­gyar Népköztársaság elnöké­nek a nevét. A névadó ünnepségen meg­jelent Barcs Sándor, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak tagja, Petőházi Gábor földművelésügyi miniszter­helyettes, Hunya István, a MEDOSZ elnöke, dr. Gyalmos János, a Fővárosi Tanács vb­­elnökhelyettese. A bensősé­ges ünnepségen részt vett Ká­rolyi Mihályné. ,\^\\W\W £ WVW\\WW\\\\S\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\V PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ? K­ülönös vadászat ! A kocsmáros egyre csak in­­­­tette, de nehezen bírt vele.­­ Két-háromezer forint hevert lelőtte az asztalon, s amikor a­­ pincér újabb üveg bort hozott,­­ mindig a kezébe nyomott egy­­ százast... A jelenlevők kö­­­­zül csak egy valaki tudta,­­ hogy az egyre inkább lerésze­­­­gedő „lottónyertes” honvéd sza­­­­kaszvezető, és a nyugati hír­ I­­­szerzőszervek ügynöke... A szakaszvezető, aki min­­­­dig is szerette az italt, nem­­ tartotta be Sipos utasítását.­­ Égette a zsebét a pénz. Néhány­­ napig ugyan igyekezett elke­­­rülni a kocsmákat, de aztán­­ egyre nagyobb lett a csábí­­­­tás... Civilbe öltözött és be­­­­ült az egyik kocsmába A­­ nyomozó, akinek az volt a fel­­­­adata, hogy szemmel tartsa a­­ szakaszvezetőt, nem avatkozott­­ a dologba. Semmiképpen sem i­s akarta leleplezni magát... — Azt mondtad ... hukk ... í hogy... az a meccs... tavaly­­ volt? A Sárosi tavaly... Ta­­­­valy ... előtt sérült... meg — 5 ! nyögte a szavakat — Mondom, hogy tavaly! ! Igenis tavaly volt! — repliká­zott vele az egyik, ugyancsak részeg asztaltársa. — Tavalyelőtt! ; — Tavaly! ! — Tavalyelőtti — Hülye részeg vagy... — vágta oda a szakaszvezetőnek a testes férfi. Az ügynök lassan feltápász­­kodott. Felemelt egy palackot, s váratlanul olyat sújtott vi­tacimborája fejére, menten lecsúszott az hogy az asztal alá. A vendégek felugráltak, odarohantak hozzá. Néhányan, akiknek fizetett, az ő pártjára álltak. Pillanatok alatt olyan tö­megverekedés bontakozott ki, amilyet csak cowboy-filmek­­ben lehet látni. Repültek az üvegek, a székek. Csörömpölt az egész kocs­ma. Néhányan fájdalmukban...felüvöltöttek Hamarosan két rendőr lé­pett a terembe, s gumibotjuk­kal pillanatok alatt megfékez­ték a garázda társaságot... Mindenki azt állította, hogy a „lottónyertes” kezdte a ve­rekedést. Mire a rendőrök, anélkül hogy igazoltatták vol­na, elvezették a támolygó em­bert ... — Hát ez meg kicsoda? — kérdezte az őrszobán a törzs­­őrmester, amikor a két rendőr betámogatta a részeget. — Verekedett a kocsmában. Több ezer tarlat van nála... — Igazoltatták? — Még nem. Nem volt rá időnk. — Hogy hívják? — fordult a törzsőrmester a részeghez. — Eng... Engem? — Naná, majd a dalai lá­mát ... A szakaszvezető nem tudott válaszolni, azonban mert hirtelen kiömlött belőle a tö­ménytelen mennyiségű ital, ami­t az este lenyelt. A szoba tele lett savanyú borszaggal. — A szentségit ennek a disznónak! — kiáltott fel a törzsőrmester. — Mint egy állat... — A lottón... A lottón nyertem a pénzt... — nyögte a részeg ügynök, mihelyt vis­­­sza tudta fojtani hányinge­rét . 1. A kopott íróasztalon meg­szólalt a telefon. A törzsőr­mester felvette a kagylót — ...Kicsodát? ....Kivel beszélek? Nem adunk semmi­féle felvilágosítást... Még akkor sem, ha a sógora ... — mondta, aztán lecsapta a kagylót. — Ez után a disznó után ér­deklődtek ... — Biztosan a hapsik — vá­laszolta az egyik rendőr. Ebben a pillanatban a sza­kaszvezető mintha eszméletre tért volna. — Ki volt az? — kérdezte tágra meredt szemmel. — Fogja be a száját! Semmi köze hozzá!. .. Vigyék le, amíg teljesen kijózanodik — utasította a két rendőrt törzsőrmester, aztán vizsgálni a kezdte a szakaszvezető ira­tait .. . Hirtelen a nyomozó robbant be a szobába . .. — Mit csináltak, maguk sze­rencsétlenek? — ordította. — Mindent elrontottak! — Talán bemutatkozna! — válaszolta minden nyugalmát magára erőltetve a törzsőrmes­ter. — Krajcsovics főhadnagy vagyok! — hökkent meg nyomozó, s igazolványát od­­a dobta a törzsőrmester elé. A rendőr megnézte a köny­vecskét, aztán felállt, és vi­­gyázzba vágta magát. — Miről van szó, főhadnagy elvtárs? — Erről a részeg szakaszve­zetőről ... Mi a fenének hoz­ták be? — Főhadnagy elvtárs, nem hagyhatták, hogy tovább vere­kedjen ... Szétverte az egész kocsmát... — mondta a törzs­őrmester még mindig vigyázz­állásban. — Ott voltam! Láttam! — És mégsem avatkozott közbe? Kérem, ezt jelentenem kell... — Tessék csak Minden! elrontottak! — De miért? — Arra legyen gondja, törzsőrmester elvtárs, hogy ha már behozta ide ezt az em­bert, akkor úgy vigyázzon rá, mint a két szemére! Négyen őrizzék az ajtót, és egy mindig az ablak alatt álljon! Megér­tette? Ha a szakaszvezető meg­szökik, mind a kettőiknek a fejét veszik! A törzsőrmester ugyan nem értette, hogy miért kell ennyi­re őriznie ezt a részeget, de a kilátásba helyezett büntetés­től ő is megrezzent — Értettem! — válaszolta, de a főhadnagy ezt már nem is hallotta, mert amilyen gyor­san jött, már ment is. Szinte hihetetlen, hogy épkézláb ért le a földszintre, mert néha hat lépcsőt is átugrott. Az ut­cán többen utána is néztek, hová rohan ilyen eszeveszet­tül ez a férfi? Krajcsovics főhadnagy li­hegve érkezett ben elég közel meg a külön­levő megyei főkapitányságra. Kazán századosnál, a ki­helyezett részleg parancsno­kánál éppen megbeszélést tar­tottak, amikor a rájuk törte az ajtót.főhadnagy — Százados elvtárs, baj van! Őrizetbe vették a sza­kaszvezetőt! — Micsoda? Hogyhogy őri­zetbe vették? Üljön le, fújja ki magát, és mondjon el min­dent sorjában! A főhadnagy ivott néhány korty vizet. Ettől kissé lehig­gadt. (Folytatjuk)

Next