Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
Befejeződött a magyar szakszervezetek kongresszusa Kádár János köszöntője a fogadáson • Öt Pest megyei küldöttet választottak a SZOT tagjává A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa szombat reggel zárt üléssel folytatta munkáját. A kongresszus titkos szavazással megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának 207 és a számvizsgáló bizottság 25 tagját. A Pest megyei küldöttek közül öten a SZOT tagjai lettek, egy küldött a számvizsgáló bizottság tagja lett. Alakulóülés Ezután a SZOT és a számvizsgáló bizottság, megtartotta alakuló ülését. A SZOT titkos szavazással megválasztotta az országos tanács elnökségét, titkárságát, a SZOT elnökét, alelnökét, főtitkárát és a titkárokat, továbbá a választott tisztségviselőket. Nyílt szavazással megválasztotta a kilenc munkabizottság vezetőit, tagjait és megerősítette tisztségükben az osztályok és intézmények vezetőit. A számvizsgáló bizottság titkos szavazással megválasztotta elnökét és titkárát. A SZOT és a számvizsgáló bizottság alakuló ülése után a kongresszus nyílt üléssel folytatta munkáját. A választások eredményeit Földvári Aladár, a SZOT elnökségének elnöke ismertette. Elismerés Az elnök a kongresszus nevében külön megköszönte azoknak a munkáját, akik eddig a SZOT, az elnökség vagy a számvizsgáló bizottság tagjaiként dolgoztak, s most nem kerültek ezekbe a testületekbe. Külön méltatta Somogyi Miklós áldozatos tevékenységét, aki 1920 óta vesz részt a munkásmozgalomban, s nyolcvanadik életévéhez közeledve most megvált a számvizsgáló bizottság elnöki tisztségétől. Az elnök kérte, hogy a SZOT tagjaként továbbra is segítse a szakszervezeti mozgalmat. Somogyi Miklós érdemeit a kongresszus jegyzőkönyvben rögzítette. Az elnök ezután méltatta a kongresszus nagy jelentőségét,munkájának A kongresszus az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Fogadás a Parlamentben Szombat délután a SZOT elnöksége a kongresszus alkalmából a szakszervezetek újonnan megválasztott vezető szervei és tisztségviselői, valamint a kongresszus külföldi vendégei tiszteletére fogadást adott a Parlamentben, bár A fogadáson megjelent KáJános, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pallai Árpád, a Központi Bizottság titkára és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A SZOT újonnan megválasztott elnöksége nevében Gáspár Sándor üdvözölte a fogadás résztvevőit és köszönetet mondott a kongresszus sikere érdekében kifejtett munkájukért. kal Kádár János meleg szavakméltatta a kongresszus munkáját és sok sikert kívánt a négymillió szervezett dolgozó képviselőinek tanácskozásán meghatározott tennivalók végrehajtásához, a fejlett szocialista társadalom építését, és a proletár internacionalizmus elmélyítését szolgáló feladatok megoldásához. (A SZOT elnökségének, a SZOT Pest megyei tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottság, a munkabizottságok, a SZOT-osztályok és -intézmények vezetőinek névsorát a 3. oldalon közöljük). A kongresszus elnökségének soraiból: (balról) Pallai Árpád, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Földvári Aladár és Biszku Béla. ölösleges lenne fönnfakadni azon, hogy a megye ipara az év közepén 15—18 százalékkal több árut szállít a belkereskedelemnek, mint az év elején. A készletezésben, a szállítási szerződések teljesítésében, az áru átadásában ezernyi ok játszik közre, s ezek egy része a vállalati érdekeltség túlzott érvényesítéséből, más része viszont vállalatoktól független tényezőkből származik. Azon viszont érdemes elgondolkoznunk, hogy a bruttó termelés ingadozása ugyanilyen erős, s szinte semmi összefüggést nem mutat a létszámváltozásokkal. Azaz: korántsem akkor termeli meg az ipar a legnagyobb árutömeget, állítja elő a legnagyobb termelési értéket, amikor a foglalkoztatottak száma a legmagasabb. Az ipari termelés grafikonja az mozgékonyabb egészségesnél — mondhatjuk, ha finoman fogalmazunk. Ha nyersebben, akkor azt kell leírnunk, hogy a termékkibocsátás az indokolhatónál jobban ingadozik, azaz egyenetlen, megbomlik a ritmus. Egyenletesen termelni annyi, mint módszeresen szervezni. Az alapelvhez nem fér kétség. Ahhoz már sokkal több, ahogyan ez az alapelv a vállalatok, gyárak gyakorlatában testet ölt. Jogosan szólt erről kritikus hangon, a párt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-i ülése, rámutatva: az ötödik ötéves terv végrehajtásának nehezebb feltételei megkövetelik ezen a területen is a rendcsinálást. Nem meglepő az a tapasztalat, amelyre a Csepel Autógyár több gyáregységében tettek szert. A 30—35 százalékos termelékenységnövekedés ellenére a munkások a korábbinál sokkal nyugodtabbnak érzik dolgukat, egymást követő teendőiket. A szervezési intézkedések végrehajtása után egyenletesebbé, megszervezett ritmusúvá vált a termelés. Ennek egyik haszna a termelékenység szembetűnő emelkedése A termelés egyenletessége nem önmagáért létező kívánalom. Az előnyök tucatjai miatt az. Ma még úgy tűnik, könnyen lemondanak ezekről az előnyökről a vállalatok. Értelmezhetjük-e másként azt, hogy — például, korántsem erre az egyetlen területre értve — néhány textilgyárunk több emberrel kevesebbet tennék januárban , februárban, mint kisebb létszámmal augusztusban és szeptemberben ? S még inkább igaz előbbi állításunk — a vállalatvezetők önkritikusan el is ismerték e tényeket —, ha további kockákra osztjuk a képet, s szemügyre vesszük a vállalatok készáru-kibocsátásának, létszámának, egy főre jutó termelésének hullámzását. Azt a szabálytalan lüktetést, melyből csak olykor, olykor érezhető ki a ritmus,lfogadhatjuk, hogy az Egyesült Izzó váci gyárában a termékkibocsátás egyenetlenségeit az új termékek gyártására történő folyamatos átállás, a fokozatos betanulás okozza. Azt elfogadhatatlannak azonban kell tartanunk, ahogyan jó néhány vállalatnál gondolkoznak, mondván: most kijött a lépés, most nem. S ezzel el is intézték a termelés egyenetlenségében meghúzódó gondokat. Az áru nem a szerencse szülötte, a népgazdaságon belüli, s az exportszállítások nem igazodhatnak ahhoz — de sajnos, kényszerűen kénytelenek tudomásul venni —, hogy hol jött ki a lépés, s hol nem. Vannak, akik erre azt mondják: a hullámok elcsitulnak a bel- és külkereskedelemben, mert végül is eljut az áru a felhasználóhoz. Ám elcsitul-e a hullámzás a gyártószalagoknál kapkodók idegrendszerében, a munkások, az alkalmazottak hol végső határig történő megtermelésében, hol képességeik tizedének igénylésében? A szervezetlenség — s következménye, a termelés egyenetlensége, a termék minőségromlása, a költségek indokolatlan növekedése — olyan betegség, amely a test minden részére kihat. Gondoljuk csak meg, mi történnél? testünkkel — életünkkel! —, ha vegetatív idegrendszerünk parancsai alapján a szív úgy vélné, dobbanok , öt perc alatt annyit, mint egyébként tíz alatt kellene, s akkor öt percre megállok ...? Képtelenség? De hiszen a vállalati szervezet e képtelenséget ismétli hétről hétre, hónapról hónapra. Lélekszakadva rohan csúcsra, aritmiás zavaraira a nem ügyelve, hogy utána beletörődő magatehetetlenséggel csússzon le a völgybe. A szervezési — előbbi hasonlatunknál maradva — csak első szakaszában a beteg szervezet gyógyítása. Azt követően maga az egészséges életmód feltétele. Mészáros Ottó VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ícegledi PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM ARA I FORIVT 1975. DECEMBER 14., VASÁRNAP Korszerűbb gépek, jobb munkakörülmények Folytatódik a rekonstrukció a váci fonógyárban Várják a textilipari rekonstrukció folytatását a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár váci gyárában. Érthető, mert a 10,6 milliárdos országos fejlesztési programból Pest megye öt textilipari gyára 506,2 millió forintban részesült, ebből a HFSZ pomázi gyára 77 milliós, a kistarcsai pedig 133 milliós rekonstrukciót hajtott végre. A váci gyár tervnt most a második lépcsőben, az V. ötéves terv kezdetekkor jöhet számításba, gépállományának folyamatos felújításával. Az üzem csaknem 400 dolgozót számláló kollektívája, a nehéz körülmények ellenére is termel, évek óta gazdaságosan A fésűsfonodák, szövödék, kötödék hulladékát is feldolgozva, évente 1200 tonna kártolt fonalat állít elő. Előreláthatóan a termelési és nyereségtervét sőt év végéig teljesíti a gyár, egy-két százalékos ráadásra is számítanak. A gyár fejlesztéséről, valamint értékesítési gondjairól beszélgettünk a napokban Oroszki Sándor technológiai csoportvezetővel. — Legalább 80—100 millió forintos összegre lesz szükség ahhoz, hogy beszerezhessük a nagy teljesítményű kártológépeket — mondotta. — Eddig lengyel és NDK-beli tárgyalásokat folytattunk. Szeretnénk pneumatikus kártológép-tisztító berendezést is vásárolni, az ára legalább 2 millió forint lesz. Előkészítő üzemünk szintén korszerűtlen, itt még a kezdetleges manuális műveletekkel dolgoznak a munkások s ez nehéz fizikai megterhelést jelent. Legalább 15—16 millió forintba kerül majd az előkészítő üzem gépi berendezése. — A kereskedelem rendszerint 300—600 kilós kis tételeket rendel. Ezen belül 5—6 féle színt és választékot kér, úgy állítja össze a kollekciót, hogy a mi nagy teljesítményű gépeink kihasználását szinte lehetetlenné teszi. Még el sem kezdtük gyártani a fonalat, máris lefut a tétel. Tizenhat kártológépünkön kivétel nélkül más terméket gyártunk. Ez az állapot lehetetlenné teszi a belső anyagmozgatásban is az előrelépést. Nem beszélve a normák karbantartásáról, vagy a dolgozók begyakorlottságával összefüggő termelékenységnövelésről. Ezért vásároltuk a kis méretű festőberendezéseket is. Külön négytagú géptisztító brigádot szerveztünk azért, hogy egy-egy fonaltétel elkészülte után azonnal üzemszerűen megkezdjék a berendezés tisztítását, így csökkenthető az átállási idő. Várhatóan 1977—78-ra befejeződik majd a fonoda rekonstrukciója. — A rekonstrukcióval várhatóan javulnak majd a dolgozók munkakörülményei. Három évvel ezelőtt, amikor még a Gyapjúmosó- és Szövőgyárhoz tartoztunk, ebben az időben 600 személyes öltöző és fürdő épült a váci gyárban. Tehát ennyivel előbbre vagyunk. A meglevő üzemépületeket korszerűsítjük az elkövetkező tervidőszakban. Új festőde és raktár építésére lesz szükség. Az üzem csatornahálózatának felújításához készül a kiviteli terv. Új kazán látja majd el hőenergiával az üzemet, a szerelési munkák megkezdődnek. Egyik legfontosabb teendőnk az üzemi klíma javítása. Előreláthatólag a Könnyűipari Alkatrész- és Gépgyár gyártja majd az új klímaberendezést. II. A. Ötvenöt fiatal új lakása Budaörsön Két évvel ezelőtt ifjúsági lakásépítő szövetkezet alakult Budaörsön 55 belépővel. Legtöbbjük valamelyik budaörsi vállalatnál dolgozott. A szövetkezett fiatalok a művelődési ház nagytermében Tuza Sándorné dr.-tól, a MÉSZÖV elnökétől vették át két kezük munkájával is épített lakásaik kulcsát. Negyvenkilenc kétszobás és hat háromszobás lakás tulajdonosa volt jelen az ünnepségen, hogy a karácsonyt már szép, új otthonukban tölthessék. A négyszintes szalagház az OTP-lakóteleppel szemben áll a Szabadság utcán. Az építtetők általában tíz-tizenötezer forint értékű saját munkával, hatvanezer forint belépővel kezdtek az otthonteremtéshez. A gázkonvektorral fűtött kétszobás lakások alapterülete 60 négyzetméter, a háromszobásoké 77 négyzetméter. Versenyben a zavartalan tejellátásért ÜNNEP ELŐTT A TEJIPARI VÁLLALATNÁL A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat eredményesen teljesítette termelési feladatainak időarányos részét. A tavalyi azonos időszakhoz hasonlítva, az idén 1600 hektoliterrel több tejfölt, 45 mázsával több vajat, és 750 mázsával több sajtot értékesítettek. Az eredmények alapján a vállalat vezetői joggal remélik, hogy az ünnepi időszak alatt a különösen fontos tej és tejtermék ellátásában nem lesz zavar, és így a vállalat is sikeresen teljesíti egész éves tervét. A jó munka egyik mozgató rugója a több éves hagyományokra visszatekintő vállalati munkaverseny, amelynek az 1300 dolgozó túlnyomó többsége tevékeny részese. A 34 brigádnak 570 tagja van. A közösségek többsége 30 brigád már elérte a szocialista cím valamelyik fokozatát. A dolgozóik az idén 2500 társadalmi munkaórát ajánlottak föl, részben a helybeli gyermekintézmények támogatására, részben a termelési, munkahelyi gondok megoldását segítve. Háromnegyed év alatt 2120 órát teljesítettek. A szocialista brigádok segítsége legszembetűnőbben a takarékossági terv megvalósításában éreztette hatását: Összesen 1 millió 800 ezer forint megtakarítást kellett volna elérni az év végéig, s ezzel szemben, a jobb gazdálkodás eredményeként már 9 hónap alatt csaknem 2 millió forint volt a megtakarított összeg. Az egységek egymás között is állandó,jó hatású versenyben állnak. A legutóbbi értékeléskor a Pest megyeiek közül az alsónémedi üzem az első, a váci a harmadik, a ceglédi a negyedik, a nagykőrösi a nyolcadik helyen végzett. A nagykőrösi vajazó szocialista brigád a III. negyedévben első lett az iparág minőségi versenyében. S bár a célok egész évben jobb teljesítményre ösztönzik a brigádokat, a tejipari dolgozók jól tudják, hogy az ő termékeikre így év vége táján, különösen az ünnepek alatt nagy szükség van, nem lehet lazítani. L. T. Partvédelem Csobánkán a községen átfolyó Dera patak medre kőburkolatot kap. A Középdunamenti Vízgazdálkodási Társulat embereinek a munkáját a meder talaját veszélyeztető téli hóolvadás különösen sürgeti. ifj. Fekete József felvétele ÖZE Dr. Orbán László, kulturális miniszter befejezte tárgyalásait Csehszlovákiában és tegnap hazaérkezett Budapestre. Dr. Romany Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével hazaérkezett Minszkből az a magyar küldöttség, amely a KGST élelmiszeripari állandó bizottságának 25. ülésén vett részt. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, aki Belgrádban tartózkodik, tegnap aláírta a két ország 1976-ra szóló külkereskedelmi megállapodását. Az okmányt jugoszláv részről Alekszandar Drljacsa külkereskedelmi titkárhelyettes írta alá. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára vezeti azt a küldöttséget, amely tegnap Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a Szovjet—Magyar Baráti Társaság IV. össz-szövetségi konferenciáján.