Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-19 / 144. szám
Az eszperantisták Lengyelországba mennek Szakmai gyakorlat, munka, táborozás, utazás Nyári program diákoknak Az általános és középiskolák évzáró ünnepélyei után most a vakációnak örülnek a diákok. Akik szakmunkásképző intézetben tanulnak, nyáron mesterségükkel ismerkedhetnek a szakmai gyakorlatokon. Ami nekik és a végzett diákoknak már felelősségteljes munka, a kisebbeknek, és középiskolásoknak jó alkalmi a pénzkereseti lehetőség. Legtöbben a termelőszövetkezetekben dolgoznak. Szabad idejükben csoportosan kerékpároznak Putri sarki erdő felé, délutánonként pedig benépesítik a strandot. Néhányan már elutaztak. A gimnázium irodalmi színpadának tagjai például Veresegyházon, az irodalmi színpadok találkozóján mutatják be műsoraikat. A város ifjúgárdistái Salgóbánya után itthon folytatják az edzéseket, készülve a megyei szemlére. A Kossuth Gimnázium 11 tanulója izgalommal várja az augusztust: Lengyelországban utaznak. A fél éve működő eszperantó szakkör tagjait hívták meg augusztus 16-tól 30-ig Chermicába, ahol gazdag program várja őket. Sok úttörő nyaral majd a város balatonszárszói táborában, az ifjúkommunisták egy csoportja pedig jutalomból balatonszemesi Express-táborában tölthetnek egy hetet. Valamennyi fiatalra gondtalan, szép nyári vakáció Izgalmas percek már csak vár, az egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni vágyókra várnak. Az írásbeli felvételi vizsgákat megtartották, a szóbelikre ebben a hónapban kerül sor. Fülöp Hajnalka A szolnoki rádió műsora Június 21-től 27-ig hétfő: 17.00—19.00: Műsorismertetés, hírek. — Hétfői hullámhosszunk, zenés, aktuális riportműsor. Pálréti Ágoston. — Szerkeszti: Alföldi krónika. — Örökzöld melódiák. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. — Szlovák műsor. Kedd: 17—18.30: Műsorismertetés, hírek. A Bachmann Turner Overdrive slágereiből. — Huszonéves vezetők — Bendó János riportja. Szolnok megyei általános iskolai kórusok énekelnek. — Munkásportré — Petri Ferenc műsora. — Óhajok muzsikában. — Alföldi krónika. — A Beatles együttes slágereiből. — Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. Szerda: 17.00—18.30: Műsorismertetés, hírek. A tanácsadó — Balogh György riportja. A püspökladányi együttes műsorából. „Sárréti” — Farmer és nyakkendő — ifjúsági magazin. — Alföldi krónika. — Ritmuskoktél. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök: 17.00—18.30: Műsorismertetés, hírek. — Hét közben__ zenés riportműsor. Szerkeszti: Sóskúti Júlia. — Alföldi krónika. — Tánczene a szerzők előadásában. — Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. Péntek: 17.00—18.30: Műsorismertetés, hírek. Juliette Greco énekel. — Aratás előtt — Vágási Kálmán riportja. Aratódalok. — Bélyegzőóra. Kunszentmártonban a munkahelyi közérzetről — Keresztes Ágnes riportja. Délutáni minikoktél. — Alföldi krónika. — A nótakedvelőknek Domahidi László énekel, Lakatos Sándor zenekara játszik. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat: 17.00—18.00: Zenezuhatag — beatrajongók műsora. Szerkesztő: Forró Tamás. 18.00—18.30: Hétvégi kaleidoszkóp — az Alföldi krónika heti politikai összefoglalója. Műsorvezető: Kovács Katalin. Vasárnap: 9.00—10.00: Vasárnapi magazin. Szerkeszti Dalocsa István. A tartalomból Lapszemle — Szólistaparádé — Emberek között — Edwin Hopkins kórusának műsorából — Vasárnapi riportműsor — kedvelt melódiák,. . ip.OO-71.0,31. , Szlovák műsori szerkesztőr Zelmen Ferenc. A tartalomból: Fel a Garam völgyén, le a Vágón — Kirándukás Szlovákiában — Csabai építőmunkás — Hírek, lapszemle. 19.00—19.30: Sport és muzsika — összefoglaló a hétvége alföldi sporteseményeiből — Totó. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. Olvasgatás közben Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc történetéről szóló egyik legkiválóbb munkát olvasgattam, ceglédi vonatkozásokat keresve fiatal barátaimnak, kik a Képes történelem vetélkedőre készültek. Az első este idáig jutottam: ... „A pozsonyi hajóállomáson tehát a visszaérkező küldöttségi tagokat a győzelmes forradalom hevétől lelkesedésre gyulladt ujjongó tömeg üdvözölte. Különösen Batthyány és Kossuth ünneplésével nem tudott betelni az örvendező közönség. Sűrű csoportokban, rivalgó éljenzés közt kísérte a két vezérférfiút, ahol szállva voltak. Kossuth a vendéglő erkélyéről rögtönzött beszédben köszönte meg a rokonszenvtüntetést.” Majd az erkélyen állva bemutatta az első független felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Itt azután abbahagytam az olvasást, már eszembe jutott a Szabadság téren omladozó említett erkély. Cegléd oly szegény történelmi emléktárgyakban, sajnos, mégsem követjük más városok jó példáját elég következetesen, ahol a lezajlott nevezetes eseményekről s a város politikai és kulturális kiválóságairól emléléktáblákkal emlékeznek meg. Ebben is lenne pótolni valónk. Vétek lenne hagyni, hogy az a Pozsonyból — nem tudni hogyan — Ceglédre került erkély elpusztuljon, melyen Kossuth és Batthyány egymást átölelve jelentették be 1848. március 17-én: „Üdvözöljük Magyarország szabadságának napját’’. Magyar Antal XX. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM Bem apó ezredese Csutak Kálmán históriája (1.) A ceglédi Kálvária temető legmagasabb pontjának északi hajlatán, régi, vasráccsal körülvett sírban pihen Csutak Kálmán 48-as honvédezredes. Nyolcvan éve nyugszik ott, 1896-ban halt meg. Emlékét városunkban utca őrzi, közel a Petőfi utcához. A két névadó jóbarát volt, Bem tábornok erdélyi hadseregének tisztikarában ismerkedtek meg, s barátságukat erősítette, hogy a rajongásig szerették tábornokukat. A vitéz katona és nagyszerű politikus azért választotta idős korában lakóhelyéül Ceglédet, mert a város híven őrizte a 48-as hagyományokat. MAKÓN SZÜLETETT 1819. április 13-án, édesapja a városi iskola tanítója volt. Szülei a következő évben Battonyára kerültek, az édesapa ott községi jegyző lett. Maga a család Erdélyből származott, hol még 1633-ban, I. Rákóczi Györgytől kaptak nemességet. A kis Kálmán Battonyán kezdte iskoláit, a háromnyelvű községben kitűnően megtanul románul és szerbül, aminek a szabadságharc alatt nagyszerűen középiskoláit hasznát vette. A és a jogakadémiát Nagyváradon végezte el kitűnő eredménnyel. Délceg és művelt ifjú lévén, a jogakadámia a testőrséghez ajánlotta. A terv a fiatal Csutak Kálmánnak is tetszett. A katonaságot a 61. gyalogezredben kezdte el, melyet hamarosan az olaszországi harctérre vezényeltek. A több nyelvet beszélő, művelt, fiatal tiszt Radeczky táborkarába került, hol Martiny tábornok, táborkari főnök segédtisztje lett. Innen csak évek múlva tudott leszerelni. Ekkor azonban már késő volt, a testőrséghez életkora miatt mennie... SZEGEDEN LETT JOGGYAKORNOK, s főleg Torontói megyében tevékenykedett. 1848. április 24-én Nagykikindán kitört az első zendülés. Rögtön jelentkezett a Torontói megyei főispánnál, ki őt — mint volt katonatisztet — őrbiztosnak kinevezte. Csókán lakjon, a nagybecskereki járásban. Hamar rendet teremtett, a hangadókat válogatás nélkül letartóztatta s a népet — hozzájuk saját nyelvükön szólva — lecsillapította. Sok barátot, de még több ellenséget szerzett, főleg a megyei urakkal nem egyezett. A vádaskodás csak akkor szűnt meg, midőn június 8-án, maga István nádor köszönte meg munkáját, s 160 forint jutalomban részesítette. Ezt a nehéz beosztást csak akkor hagyta el, amikor a 10. honvéd zászlóalj átvette a rendfenntartást a körzetében. Szegeden tartózkodott, amikor Kossuth, szeptemberi toborzó útján, ott híres beszédét elmondta. Rögtön jelentkezett Kossuth kíséreténél. Pestre küldték a hadügyminisztériumba, s ott október 1-én kinevezték hadnagynak. Még októberben Nagyváradra küldték — ott ismerős lévén, mert jól beszélt románul — s azzal a feladattal, hogy Váradon és a környező községeikben szervezze meg a 27. honvéd zászlóaljt. NOVEMBERBEN ITT TALÁLKOZOTT Bem tábornokkal, ki főhadnagyi ranggal a táborkarhoz osztotta be, s magával vitte az erdélyi hadjáratra. Csodálatos négy hét következett: már karácsonykor együtt vonult be szeretett tábornokával Kolozsvárra, ki mint az egyik legvitézebb tisztjét, 1849. január 1-én századossá nevezte ki. Nehéz, csatákkal terhes hónapok jöttek. A gálszécsi és a szőkefalvi csaták után, 1849. január 20-án este Nagycsűrön — Bem főhadiszállásán — a másnapi szebeni támadást vitatta meg a vezérkar. Csutak későn érkezett, mert az előőrsöket állította föl a dermesztő hidegben. Amikor a támadás tervét meghallotta, határozottan ellenezte azt, s Bem tábornoknak is kifejtette, hogy a Tordáról elindult Czetz ezredes 21-én 10 órára nem érkezhet talán csak kora délutánra meg. Bem már hajnalban megkezdte a támadást Szeben ellen. Minden úgy volt, ahogy Csutak Kálmán megmondta. A kitűnő lőállásban levő osztrák tüzérek már a támadás elején iszonyú pusztítást végeztek a felvonuló honvédek között. Több főtiszt halálos sebet kapott, köztük a balszárny vezére: gróf Mikes, a legvitézebb huszárezredes. Megingott a 27. zászlóalj is, midőn parancsnoka halálos sebet kapott. Bem ezt látva, Csutakot küldte a zászlóaljhoz. Mire odaért, már özönlött vissza a zászlóalj, ö kardot rántva előbb magyarul, majd románul szólt katonáihoz, kik visszafordulva, megállították az ellenséges lovasság támadását és két ágyút is visszaszereztek. Majd Zsurmay Vilmos huszárszázados segítségével a zászlóalj rendben visszavonult. Látva ezt Bem, elébük lovagolt, s a zászlóaljat megdicsérte vitézségéért. Csutakot azonnal őrnaggyá léptette elő és kinevezte a 27. zászlóalj parancsnokává. Ez a kinevezés több, főleg régi tiszt nem tetszését váltotta ki. Hasonló véleményen volt az este megérkezett Czetz ezredes is. Bem visszavonult Nagyszelindekre, szinte a derékig érő hóban. A sereg visszavonulását Csutak őrnagy a 27. zászlóalj honvédeivel fedezte. A főtisztek szállása a paplakban volt, hová Csutak csak vacsora után érkezett. Egyedül csak ő mert szólni a katonás és kissé rideg Czetz ezredesnek. Megkérdezte: miért nem tudott már legalább délutánra megérkezni seregével? Czetz nem kis gúnnyal azt felelte, hogy így legalább elkésése miatt említik meg a történelem lapjain ... Kapcsolatuk ettől kezdve megromlott. Pataki Ferenc (Folytatjuk) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1976. JÚNIUS 19., SZOMBAT w Az állattenyésztés helyzetéről Szakosított telepek, korszerű takarmányozás Gümőkómentes a nagyüzemi szarvasmarha-állomány Az elmúlt öt esztendőben Cegléden nagyot fejlődött az állattenyésztés: a nagyüzemekben kialakultak a szakosított telepek, s ez az állatállomány figyelemre méltó javulásával járt. Jelenleg összesen szarvasmarha- és 2 sertéstelep 5 van a városban, melyeknek tevékenységét jól egészíti ki az egyéni állattartók munkája. Növekedés és csökkenés A legtöbb lovat, szarvasmarhát és anyajuhot az állatállomány 49, illetve 47—47 százalékát a szövetkezetekben tartják. Sertésből viszont az állami tenyésztőtelepeken van a legtöbb, az állatoknak mintegy 65 százaléka. Baromfit a háztáji gazdaságokban nevelnek leginkább: a jószágok 83 százalékát. Az arányok jól érzékeltetik, milyen Cegléden jelenleg az állattenyésztés, az egyes jószágfajták nevelése, gondozása, hol, milyen körülmények, feltételek között a legkedvezőbb. A nagyüzemi állattartásra vonatkozó adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az állatok száma az elmúlt ötéves terv első két esztendejében a ló és a baromfi kivételével nőtt, utóbb viszont csökkent Ennek oka: a nagyüzemekben arra törekedtek, hogy az állatok számát addig növeljék amíg a meglevő férőhelyeket feltöltik. Ez 1972-re következett be. Ekkor fejezték be az újabb telepek építését is, s ezzel további férőhelyekhez jutottak a gazdaságok. Az új modern épületek kialakításával egy időben felszámolták a régi korszerűtlen ólakat s kialakultak a szaktelepek. A szakosodás átmenetileg tehát az állatszám csökkenésével járt. Kevés a szakmunkás Figyelemre méltó módon növekedett viszont az értékesített hízott sertések száma: amíg 1970-ben 11 ezer 800, addig 1975-ben már több mint 17 ezer jószágot értékesítettek. Kedvezőtlenül alakult viszont a tejtermelés; az egy tehénre jutó éves átlag nem érte el a 2 ezer 400 litert sem. Ez elsősorban a nagyarányú gümőkórmentesítés következménye — sok jószág esett ki a tejtermelésből —, de közrejátszott a tenyésztés elégtelen színvonala is. Nem kis gondot okoz jelenleg az egyéni termelőktől, a háztáji gazdaságokból származó tej átvétele, mivel a város belterületén a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet mindeddig nem létesített tejátvevő helyet. Ennek mielőbbi kialakítása közegészségügyi és higiéniai szempontból különösen indokolt. Kedvező változás: a háztáji és egyéni gazdaságokban korábbinál nagyobb arányban a tenyésztenének szarvasmarhát és sertéseket, amit a hízóállatok értékesítésének nagymérvű növekedése is jelez. S hogy az állattartási kedvet tovább serkentsék, a nagyüzemi gazdaságok takarmányt juttatnak az egyéni állattartók jószágainak, s tenyészállatokat adnak a háztáji gazdaságokba. Az elmúlt esztendőtől kezdve megszűntek a korábbi takarmányozási gondok, a nagyüzemekben elegendő mennyiségű és minőségű takarmányt tárolnak. Számottevő tartalékot jelent a több mint 3 ezer hektárnyi rét és legelő, ahonnét elegendő szálas és zöldtakarmányt tudnak begyűjteni. A megelőzés a legfontosabb Az állattenyésztési ágazatot valamennyi közös gazdaságban megfelelő képzettségű szakemberek irányítják, viszont a szükségesnél kevesebb a korszerű telepeken a szakmunkások aránya. Az egyes állatfajokon belül a tenyésztett fajták célszerű keresztezéssel alkalmasak tovább tartásra. Szarvasmarhákból csak a magyartarka fajtát tartják, s ezt különféle külföldi, tej- és húshasznú fajtákkal keresztezik. A sertésállományt hazai és külföldi húshasznú fajták adják. A háztáji és egyéb gazdaságokban főként a hazai, hagyományos húshasznosítású fajtákat keresztezik. Juhból a merinóit tenyésztik, a baromfiak közül a hazai tojó- és húshibrideket. E témáról szólva feltétlen említést kell tennünk a jószágok egészségügyi ellátásáról. Erről Cegléden 10 állatorvos gondoskodik. Feladatuk nagyüzemekben mindinkább a a megelőzés, a háztáji gazdaságokban pedig a gyógyító munka. Nem véletlen ez a látszólagos kettősség, hiszen a szakosodás elősegítette az állategészségügyi helyzet javulását, különösen megelőző védekezésben. ___ A nagyüzemére szakosított szarvasmarha telepei jelenleg már mentesek a gümőkórtól: a javulást jól jelzi, hogy míg 1974-ben a termelőszövetkezetekben a szarvasmarhák 29, addig tavaly már 91,8 százaléka volt fertőzésmentes. Ez egyben jó bizonyítványa az állategészségügyi szakemberek munkájáról, annak eredményességéről, hozzáértéséről. Szaktanácsadás a kórházban A szaktelepek kialakításával nagyban javultak a higiéniás feltételek is. Fekete-fehér öltözők, s különféle munkát segítő helyiségek, kezelőfolyosó, tejház, valamennyi telepen megtalálhatók. A háztáji és egyéni gazdaságokban is javultak az állategészségügyi feltételek a város belterületén. A külterületen azonban nem beszélhetünk lényeges változásról. Az állatok megbetegedésének oka részben még jelenleg is a helytelen takarmányozás, a kedvezőtlen elhelyezés és csak kisebb mértékben a fertőzés. Nehezíti az állatorvosok munkáját, hogy az állattartók csak késve hívják ki őket, ha állataik megbetegednek, s emiatt a beteg jószágok nagy része elpusztul. Tavaly a városban működő állatkórházban kezelt állatok túlnyomó többsége meggyógyult, csak igen kis részük hullott el. S bár a kórház kihasználtsága nem teljes, az itt folyó munka igen széles körű; szaktanácsadással is foglalkoznak. Az állattenyésztéssel összefüggő további feladatok közül elsőként kell említenünk a telepek teljes benépesítését. A tangazdaságban új, korszerű, mintegy ezer férőhelyes tehenészeti telepet létesítettek. Minden fejlesztés, korszerűsítés, az új épületek emelése, a minőség javítását, gazdaságos termelést és a állategészségügyi legkedvezőbb feltételek kialakítását kell, hogy szolgálja. Traktorvontatású takarmánykeverő kocsi A nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés gépesítésében újabb láncszemet jelent az az új típusú, TAK—7 takarmánykeverő és kiadagoló kocsi, amelynek — a sikeres kísérletek befejezése és a nullszéria előkészítése után — sorozatgyártását kezdték meg a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. HÉT VÉGI SPORTMŰSOR Tekéző „öregfiúk” bajnoksága A hét végén a tekézők „öregfiúk”bajnokságára kerül sor, valamint a Bem SE férfi kézilabdázói is itthon lépnek pályára a megyei bajnokság utolsó előtti fordulójában. Szombaton: Teke: A KÖZGÉP SE, Bem SE és a Kőcser versenyzőinek részvételével a Bem SE Batthyány utcai pályáján 9 órakor kezdődik az „öregfiúk” egyéni bajnoksága. Vasárnap: Kézilabda: A gersei sporttelepen 10 órai kezdettel rendezik meg a Bem SE—Nagymaros megye bajnoki férfi találkozót. A ceglédiek eddig mindössze két bajnoki pontot szereztek, jó lenne, ha gyarapítani tudnák pontjaik számát. Előtte 9 órától a KÖZGÉP SE ifi és a Nagymaros ifi találkozik. _____________________U. L. A BMIMPEX nyersbőrtelepe gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező munkagépkezelőt, valamint nyersbőrmunkára segédmunkásokat, alkalmaz. Két műszakos munkára Cím: Cegléd, Lovász u. 2.