Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-14 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI •­­ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Ára 11O fillér 1977. OKTÓBER 14., FENTEK FélkörN­éhány hónap múlva megkezdődik az üzemszerű termelés, mégpedig folyamatosan növekvő mennyiségű alkat­részt, félkészterméket ki­bocsátva, a Telefongyár nagykátai üzemében. Ab­ban az új, minden tekin­tetben átalakult ipari tele­pen, mely korunk vezető műszaki ágazatainak egyi­kéhez, a számítástechniká­hoz kapcsolódik. A megyé­ben ismerős olvasó persze tudja, hogy Nagykátán már korábban is működött ez az ipari egység, nevéhez il­lően távbeszélő-készülé­keket állított elő, s nem is keveset, hiszen a Telefon­gyár, mint egyedüli terme­lő, 1975-ben 107 ezer, 1976- ban 109 ezer készüléket adott át a postának. A te­lefon is automata, de — ma már — az automatizálás alsó szintjét képviseli. A számítástechnika viszont hatalmas iramban válto­zó terület, nagy tömeg­ben áramlanak ide a friss műszaki eredmények. A nagykátai üzem tehát nemcsak abban vált lé­pést, hogy mást állít elő, mint korábban, hanem ab­ban is, hogy ezt a mást egészen új követelmény­­rendszerhez igazodva kell kibocsátania. Így már ért­hetőbbé válik, a rövidesen megkezdődő miért sarkpontja gyártásnak a minő­ség, mind a végterméket, mind a műveletközi ellen­őrzést tekintve. A gyártásközi ellenőrzés persze nem újdonság, rég­óta alkalmazza az ipar, az azonban, hogy egy beruhá­zás már eleve, fölszereltségében, technikai techno­lógiájában a minőség felől haladjon a mennyiséghez, s nem fordítva, újdonság. Az iparban a termelés nagyobb része még ma is az utóla­gos hibamegállapításra ala­pozódik, itt Nagykátán vi­szont a baj megelőzése, a hibás termék útjának, to­­vábbkerülésének azonnali eltorlaszolása a teendő. Aminek jogosultságát egyetlen ténnyel érzékeltet­hetjük: az esetleges hibás, de már beépített, fölhasz­nált termék földerítése hu­szonötször, harmincszor annyi időt követel, amennyit összesen a mint mi­nőség ellenőrzése fölemészt. K­épet ad a gyártásközi — vagy műveletközi — ellenőrzés terme­lésen belüli súlyáról, ha le­írjuk, a kőolajfinomításnál például, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, akadnak olyan feldolgozási részfolyama­tok, ahol egyetlen mellé­fogás kétmillió forint kárt okozhatna. A fogalmazás feltételes módja azért indo­kolt, mert itt a finomítónál a dolgok természetes rend­je, hogy emberek tucatjai „nem csinálnak semmit”, csak ülnek és műszerekre figyelnek, mivel a gyártás­közi ellenőrzést bonyolult eszközök seregére, az elekt­ronika legújabb eredmé­nyeit magukba foglaló auto­matákra bízták. Nekünk, laikusoknak, talán az mondja a legtöbbet,­ hogy az úgynevezett mérőhelyek száma — azaz ahol folya­matosan, vagy ismétlődő időközönként ellenőriznek valamit a műszerek, s azok hálózatának végpontján az ember — több tízezer! Ilyen helyeken való az ellenőrzés nyilván­fegyel­me, a minőség teljes körű mérlegelése. Ott azonban, ahol látszatra egyetlen, je­lentéktelennek tűnő mozza­natról van szó, könnyen lábra kaphat a hiedelem, a kicsi nem számít, a körből félkör lesz csupán. A minő­ségellenőrzésben régóta dol­gozók tapasztalata, a hiba vonzza a másik hibát, a termék előállításának egyetlen pontján megenge­dett, megtűrt mulasztás folyamat egészét fölborítja, a hibák sorát építi be a fél­kész- vagy késztermékbe, szinte megoldhatatlan fel­adatok elé állítva a végel­lenőrzést. Törvényszerű kö­vetkezménye azután ennek, hogy a felhasználókhoz — mind a termelői, mind a lakossági fogyasztásban — — nagy tömegű hibás áru jut el. Mgyntcsak példával élve: az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet a közelmúltban ös­­­szegezte az építőanyagok vizsgálatánál szerzett ta­pasztalatait. A minőség las­sú javulása ugyan ered­mény, de — amint azt az intézetben megállapították — mértéke távol van a kí­vánatostól. A tégla, a cse­rép, a burkolólap, az ajtó, az ablak tömegáru, de ez sem indokolja, hogy meg­engedhetetlenül sok közöt­tük a hibás. Az okok sorá­ban a nem megfelelő alap­anyagot éppúgy fellelhet­jük, mint a technológiai előírások megsértését, vég­ső soron azt, hogy a gyár­tók egy részénél a minő­ségvédelem szervezete ros­­­szul látja el feladatát. Azt állapítja meg, ami nyilván­való: a késztermék har­mad- vagy éppen — mert ilyen is van! — hatodosztá­lyú! A minőségvédelem köve­telménye sűrűn szerepel ta­nácskozásokon, értekezlete­ken, ténylegesen azonban mindmáig kevés történt e feladat jól szervezett ellátá­sára, holott a népgazdaság ötödik ötéves terve alapve­tő teendőként jelölte meg a termékösszetétel korsze­rűsítésével párhuzamosan a termékkibocsátás minőségé­nek javítását. Amint azt ta­pasztalataink egyértelműen bizonyítják, a minőségvéde­lemben dolgozók — ahogy a minőségellenőrzést újabban nevezik — egy részénél baj van a szakmai hozzáér­téssel, hiányzik a szigorú­sághoz a kellő érdekeltség, a termelők bizonyos cso­portjainál nélkülözik az el­engedhetetlenül műszereket és más szükséges eszkö­zöket ... Nagyon is sok fe­hér folt látható tehát a he­venyészve fölvázolt térké­pen, s még mennyi lenne, ha az apró részletekig kutat­nánk a minőségvédelem helyzetét. Az árut a végel­lenőrzés — ha tisztességes, ha tényleg ellátja feladatát — már csak minősíteni, osz­tályba sorolni tudja, a té­nyeken, visszamenőleg, nem képes változtatni. A gyár­­tás közbeni ellenőrzés vi­szont hatásosan cselekedhet annak érdekében, hogy ami készül, az valóban jó, árá­nak, a vevő várakozásának megfelelő legyen. A félkör teljessé tétele elengedhetet­len eleme a versenyképes­ség, nélküle a követelmé­nyek óhajjá silányulnak. Mészáros Ottó M Losonczi Pál Afganisztánba utazik Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Mohamad Daoud­­nak, az Afgán Köztársaság el­­­nökének meghívására ma, ok­tóber 14-én hivatalos látoga­­­­tásra Afganisztánba utazik. Kitüntették a KNDK katonai küldöttségének tagjait Az Elnöki Tanács — a Ma­gyar Népköztársaság és a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság népei testvéri barát­ságának, fegyveres erői együttműködésének és fegy­verbarátságának elmélyítését szolgáló tevékenysége elis­meréseként — a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést ado­mányozta O Dzin U hadse­regtábornoknak, a Koreai Munkapárt Politikai Bizott­sága tagjának, a központi bi­zottság titkárának, a KNDK népi fegyveres erői miniszte­rének; A Vörös Csillag Ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta Kim Gvang Dzin altá­­bornagynak, a Kiváló Szol­gálatért Érdemrend kitünte­tést adományozta a delegá­ció 7 tagjának. A kitüntetéseket Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön a Parlament Munkácsy-termében adta át. A kitüntetések átadásánál je­len volt Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter és Kim Ze Szuk, a KNDK budapesti nagykövete. Ezt követően Czinege La­jos a Honvédelmi Miniszté­riumban a delegáció öt tagjá­nak a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát ad­ta át. Látogatás egy dunántúli alakulatnál A hivatalos, baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó O Dzin U, hadseregtábornok, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a KNDK népi fegyveres erőinek mi­nisztere vezette katonai kül­döttség csütörtökön meglá­togatta a magyar néphadse­reg egyik dunántúli alaku­latát. A vendégeket elkísér­te Czinege Lajos vezérezre­­­des, honvédelmi miniszter és HM katonai tanácsának több tagja. Ott volt Kim Ze Szuk, a KNDK budapesti nagykövete is. A vendégeket Mokri Pál, az MSZMP Komárom me­gyei bizottságának első titká­ra, dr. Kiss István, a Komá­rom megyei Tanács elnöke, valamint Mórocz Lajos ve­zérőrnagy, seregtestparancs­­nok fogadta. Az alakulatnál katonai tiszteletadással fo­gadták O Dzin Ut és kísére­tét, majd a vendégek megte­kintették a katonák fejlődő élet- és munkakörülményeit biztosító objektumokat, s elis­merően nyilatkoztak a tapasz­taltakról. Ezután katonagyű­lést rendeztek, amelyen Czine­ge Lajos és O­szin U tájékoz­tatást adott a két ország népé­nek és néphadseregének a szo­cializmus építése és védelme érdekében végzett munkája eredményeiről, tapasztalatai­ról és feladatairól. Pomázon és Kistarcsán tartják a minőséget is A csepeli munkások felhí­vására kibontakozó szocialista munkaverseny kedvezően befo­lyásolta a harmadik negyed­éves eredményeket. Erről győ­ződhettünk meg ismét két Pest megyei üzemben. A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsai gyárában Szecsányi Ferenc osztályveze­tővel beszélgetünk. — Az év elején mindig két tervet készítünk, az éves gazdálkodási és egy későbbi időpontban az operatív tervet. Amikor már tudjuk a rendeléseket, és beütemezhet­jük a termelést. Megtudjuk, hogy valamennyi üzemrész eredményesen dolgo­zott, teljesítette háromegyed­­éves tervét. Kiemelkedő telje­sítményt ért el az első félév­ben is élenjáró festőde, 110,1 százalékos tervteljesítésével. Ám, a többieknek sem kell szégyenkezniük. — Fonodánk, amely az el­múlt években nemigen volt képes az előírtnak megfelelő mértékben dolgozni, most 1,3, a cémázó 4,6, a fésülő pedig 3,5 százalékkal teljesítette túl tervét — magyarázza Szecsá­nyi Ferenc. — Ha­­ visszapil­lantunk a harmadik negyed­évre, nem mondhatom, hogy könnyű volt. Elért eredményeink valójában a lendületes munkaverseny­nek köszönhetők. A technológia pontosabb betar­tásával elértük, hogy szövőfo­nalunk minősége miatt semmi reklamációt nem kaptunk vevőktől. Jelentősen javult a a termelékenység. Pomázon, a HFSZ másik gyárában Preizner Gyula igaz­gató értékeli az eltelt három hónapot: — Olyan szellem, olyan köz­hangulat uralkodott üzemünk­ben a múlt hónapokban, amely­ről csak nagy elismeréssel szólhatok. Jelentős lemaradás­sal zárta a félévet szövödénk, s utána valósággal csatasorba állt mindenki, az alkalmazot­tak is több ízben vállalkoztak fizikai munkára. A szocialista munkaverseny kiszélesedett, nemigen akadt ember, aki ki­húzta volna magát a hajrázás­ból. Mindenesetre ez a lendület és lelkesedés ahhoz is jó ala­pot teremt, hogy felkészüljünk a jövő évi, a mostaninál nehe­zebb feladatok elvégzésére is. A háromnegyedévi er­edmé­­nyekről Arany Lászlónét, a termelési csoport vezetőjét kérdezzük. — Fonodánk már az első félévben is túlteljesítette tervét, lendületünk azután sem csök­kent. A gazdálkodási tervben előírtnál 30 tonnával készítet­tek több fonalat szeptember 30-ig. A szövődében és a szö­vő előkészítőben viszont júli­usban tovább romlott a telje­sítmény. A gyár vezetése ekkor számos intézkedést foganatosí­tott, és sikerült behozni a le­maradást. A harmadik negyed­évben 189 730 méter szövet ké­szült, ennek jelentős része szovjet exportra dolgozó kon­a­­ekcionáló gyárakba került. Háromnegyedévi termelé­süknek csaknem nyolcvan szá­zalékát tette ki az export. S elégedetten mondja a termelé­si csoport vezetője: a nagy haj­rá nem ment a minőség rová­sára, a gyár nem kényszerült engedmény adásra sem. D. Gy. Befejeződtek a magyar—román tervkoordináló tárgyalások Huszár István, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke október 11—13. között megbe­széléseket folytatott Mihai Ma­­rinescuval, a Román Szocia­lista Köztársaság miniszterel­nök-helyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével a két ország 1980 utáni együttmű­ködésének kérdéseiről. A tárgyalásokról emlékezte­tőt írtak alá, amelyben meg­határozták a két ország 1981 —1985. évi tervkoordináció­jának fő irányait és felada­tait. A román vendégek csütör­tökön este elutaztak Buda­pestről. Búcsúztatásukra Ferihegyi repülőtéren megje­­­lent Huszár István, jelen volt Victor Boloján, a Román Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Teljes erővel A szigetcsépi Csepel-sziget Lenin Tsz dolgozói a Nagy Októberi Szocialista lom 60. évfordulója Forrada­tisztele­tére vállalták, hogy novem­ber 7-re végeznek az aktuális mezőgazdasági munkákkal. A cél érdekében teljes erővel dolgoznak a földeken. A terve­zett 540 hektár búzának mint­egy a felét elvetették már, s jól haladnak a kukorica beta­karításával is. A felvétel ugyancsak ezt tanúsítja. Épül az M5-ÖS A Közúti Építő Tröszt a ge­nerálkivitelezője a Budapest, Fiume utca és a Nagykőrösi út találkozásától Kecskemétig ha­ladó 62,5 kilométer hosszú M5-ÖS autópályának. Az építés, melynek során 5,5 millió köb­méter földet mozgatnak meg, valamint 500 ezer köbméter betont és 800 ezer tonna asz­faltot használnak fel, három­­milliárd forintba kerül. A Betonútépítő Vállalat ül­lői telepe, nagy teljesítményű Puli önjáró földgyalukkal, az Ócsa és Gubacspuszta közötti szakasz előkészítésén dolgozik, a termőréteget gyalulja le, az útalapot előkészíti. Erich Honecker fogadta Borbély Sándort Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnö­ke csütörtökön Berlinben fo­gadta Borbély Sándort, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titká­rát, aki pártküldöttség élén ötnapos látogatáson az NDK- ban tartózkodik. KÖZÉLET Az MSZMP Központi Bi­zottsága táviratban köszön­tötte Jeronimo Arnedo Alva­­rezt, az Argentin Kommunis­ta Párt főtitkárát 80. születés­napja alkalmából. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke csütörtökön az Országház Munkácsy-termében fogadta a finn parlamenti kül­döttséget, amely Veikko Hellé­nek, a finn parlament elnöké­nek vezetésével tartózkodik hazánkban. Az MSZMP Központi Bi­zottságának vendégeként ok­tóber 12—13-án tartózkodott Johann Budapesten Steiner, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, a KB nemzetközi osztá­lyának vezetője. Az osztrák vendéget fogadta Gyenes And­rás, a Központi Bizottság tit­kára.­­ Dusán Ilijevics, a Jugo­­­szláv Szocialista Szövetségi­­ Köztársaság és energetikai szövetségi, ipari bizottságának­­ elnöke október 10—13. között­i tárgyalásokat folytatott Bu­­­­dapesten Simon Pál nehéz­ipari miniszterrel. Ha­vasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese fogadta Dusán Ilisevicset. A szláv vendég csütörtökön jugo­el­utazott Budapestről. Schultheisz Emil egészség­­ügyi miniszter meghívására csütörtökön Budapestre érke­zett Szergej Burenkovnak, az egészségügyi miniszter helyettesének vezetésével első az a szovjet szakemberekből álló küldöttség, amely Októberi Szocialista a Nagy Forra­dalom 60. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepsé­geken vesz részt

Next