Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-14 / 242. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI • AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Ára 11O fillér 1977. OKTÓBER 14., FENTEK FélkörNéhány hónap múlva megkezdődik az üzemszerű termelés, mégpedig folyamatosan növekvő mennyiségű alkatrészt, félkészterméket kibocsátva, a Telefongyár nagykátai üzemében. Abban az új, minden tekintetben átalakult ipari telepen, mely korunk vezető műszaki ágazatainak egyikéhez, a számítástechnikához kapcsolódik. A megyében ismerős olvasó persze tudja, hogy Nagykátán már korábban is működött ez az ipari egység, nevéhez illően távbeszélő-készülékeket állított elő, s nem is keveset, hiszen a Telefongyár, mint egyedüli termelő, 1975-ben 107 ezer, 1976- ban 109 ezer készüléket adott át a postának. A telefon is automata, de — ma már — az automatizálás alsó szintjét képviseli. A számítástechnika viszont hatalmas iramban változó terület, nagy tömegben áramlanak ide a friss műszaki eredmények. A nagykátai üzem tehát nemcsak abban vált lépést, hogy mást állít elő, mint korábban, hanem abban is, hogy ezt a mást egészen új követelményrendszerhez igazodva kell kibocsátania. Így már érthetőbbé válik, a rövidesen megkezdődő miért sarkpontja gyártásnak a minőség, mind a végterméket, mind a műveletközi ellenőrzést tekintve. A gyártásközi ellenőrzés persze nem újdonság, régóta alkalmazza az ipar, az azonban, hogy egy beruházás már eleve, fölszereltségében, technikai technológiájában a minőség felől haladjon a mennyiséghez, s nem fordítva, újdonság. Az iparban a termelés nagyobb része még ma is az utólagos hibamegállapításra alapozódik, itt Nagykátán viszont a baj megelőzése, a hibás termék útjának, továbbkerülésének azonnali eltorlaszolása a teendő. Aminek jogosultságát egyetlen ténnyel érzékeltethetjük: az esetleges hibás, de már beépített, fölhasznált termék földerítése huszonötször, harmincszor annyi időt követel, amennyit összesen a mint minőség ellenőrzése fölemészt. Képet ad a gyártásközi — vagy műveletközi — ellenőrzés termelésen belüli súlyáról, ha leírjuk, a kőolajfinomításnál például, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, akadnak olyan feldolgozási részfolyamatok, ahol egyetlen melléfogás kétmillió forint kárt okozhatna. A fogalmazás feltételes módja azért indokolt, mert itt a finomítónál a dolgok természetes rendje, hogy emberek tucatjai „nem csinálnak semmit”, csak ülnek és műszerekre figyelnek, mivel a gyártásközi ellenőrzést bonyolult eszközök seregére, az elektronika legújabb eredményeit magukba foglaló automatákra bízták. Nekünk, laikusoknak, talán az mondja a legtöbbet, hogy az úgynevezett mérőhelyek száma — azaz ahol folyamatosan, vagy ismétlődő időközönként ellenőriznek valamit a műszerek, s azok hálózatának végpontján az ember — több tízezer! Ilyen helyeken való az ellenőrzés nyilvánfegyelme, a minőség teljes körű mérlegelése. Ott azonban, ahol látszatra egyetlen, jelentéktelennek tűnő mozzanatról van szó, könnyen lábra kaphat a hiedelem, a kicsi nem számít, a körből félkör lesz csupán. A minőségellenőrzésben régóta dolgozók tapasztalata, a hiba vonzza a másik hibát, a termék előállításának egyetlen pontján megengedett, megtűrt mulasztás folyamat egészét fölborítja, a hibák sorát építi be a félkész- vagy késztermékbe, szinte megoldhatatlan feladatok elé állítva a végellenőrzést. Törvényszerű következménye azután ennek, hogy a felhasználókhoz — mind a termelői, mind a lakossági fogyasztásban — — nagy tömegű hibás áru jut el. Mgyntcsak példával élve: az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet a közelmúltban összegezte az építőanyagok vizsgálatánál szerzett tapasztalatait. A minőség lassú javulása ugyan eredmény, de — amint azt az intézetben megállapították — mértéke távol van a kívánatostól. A tégla, a cserép, a burkolólap, az ajtó, az ablak tömegáru, de ez sem indokolja, hogy megengedhetetlenül sok közöttük a hibás. Az okok sorában a nem megfelelő alapanyagot éppúgy fellelhetjük, mint a technológiai előírások megsértését, végső soron azt, hogy a gyártók egy részénél a minőségvédelem szervezete rosszul látja el feladatát. Azt állapítja meg, ami nyilvánvaló: a késztermék harmad- vagy éppen — mert ilyen is van! — hatodosztályú! A minőségvédelem követelménye sűrűn szerepel tanácskozásokon, értekezleteken, ténylegesen azonban mindmáig kevés történt e feladat jól szervezett ellátására, holott a népgazdaság ötödik ötéves terve alapvető teendőként jelölte meg a termékösszetétel korszerűsítésével párhuzamosan a termékkibocsátás minőségének javítását. Amint azt tapasztalataink egyértelműen bizonyítják, a minőségvédelemben dolgozók — ahogy a minőségellenőrzést újabban nevezik — egy részénél baj van a szakmai hozzáértéssel, hiányzik a szigorúsághoz a kellő érdekeltség, a termelők bizonyos csoportjainál nélkülözik az elengedhetetlenül műszereket és más szükséges eszközöket ... Nagyon is sok fehér folt látható tehát a hevenyészve fölvázolt térképen, s még mennyi lenne, ha az apró részletekig kutatnánk a minőségvédelem helyzetét. Az árut a végellenőrzés — ha tisztességes, ha tényleg ellátja feladatát — már csak minősíteni, osztályba sorolni tudja, a tényeken, visszamenőleg, nem képes változtatni. A gyártás közbeni ellenőrzés viszont hatásosan cselekedhet annak érdekében, hogy ami készül, az valóban jó, árának, a vevő várakozásának megfelelő legyen. A félkör teljessé tétele elengedhetetlen eleme a versenyképesség, nélküle a követelmények óhajjá silányulnak. Mészáros Ottó M Losonczi Pál Afganisztánba utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Mohamad Daoudnak, az Afgán Köztársaság elnökének meghívására ma, október 14-én hivatalos látogatásra Afganisztánba utazik. Kitüntették a KNDK katonai küldöttségének tagjait Az Elnöki Tanács — a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népei testvéri barátságának, fegyveres erői együttműködésének és fegyverbarátságának elmélyítését szolgáló tevékenysége elismeréseként — a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adományozta O Dzin U hadseregtábornoknak, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának, a KNDK népi fegyveres erői miniszterének; A Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta Kim Gvang Dzin altábornagynak, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozta a delegáció 7 tagjának. A kitüntetéseket Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön a Parlament Munkácsy-termében adta át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és Kim Ze Szuk, a KNDK budapesti nagykövete. Ezt követően Czinege Lajos a Honvédelmi Minisztériumban a delegáció öt tagjának a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adta át. Látogatás egy dunántúli alakulatnál A hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó O Dzin U, hadseregtábornok, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a KNDK népi fegyveres erőinek minisztere vezette katonai küldöttség csütörtökön meglátogatta a magyar néphadsereg egyik dunántúli alakulatát. A vendégeket elkísérte Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és HM katonai tanácsának több tagja. Ott volt Kim Ze Szuk, a KNDK budapesti nagykövete is. A vendégeket Mokri Pál, az MSZMP Komárom megyei bizottságának első titkára, dr. Kiss István, a Komárom megyei Tanács elnöke, valamint Mórocz Lajos vezérőrnagy, seregtestparancsnok fogadta. Az alakulatnál katonai tiszteletadással fogadták O Dzin Ut és kíséretét, majd a vendégek megtekintették a katonák fejlődő élet- és munkakörülményeit biztosító objektumokat, s elismerően nyilatkoztak a tapasztaltakról. Ezután katonagyűlést rendeztek, amelyen Czinege Lajos és Oszin U tájékoztatást adott a két ország népének és néphadseregének a szocializmus építése és védelme érdekében végzett munkája eredményeiről, tapasztalatairól és feladatairól. Pomázon és Kistarcsán tartják a minőséget is A csepeli munkások felhívására kibontakozó szocialista munkaverseny kedvezően befolyásolta a harmadik negyedéves eredményeket. Erről győződhettünk meg ismét két Pest megyei üzemben. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárában Szecsányi Ferenc osztályvezetővel beszélgetünk. — Az év elején mindig két tervet készítünk, az éves gazdálkodási és egy későbbi időpontban az operatív tervet. Amikor már tudjuk a rendeléseket, és beütemezhetjük a termelést. Megtudjuk, hogy valamennyi üzemrész eredményesen dolgozott, teljesítette háromegyedéves tervét. Kiemelkedő teljesítményt ért el az első félévben is élenjáró festőde, 110,1 százalékos tervteljesítésével. Ám, a többieknek sem kell szégyenkezniük. — Fonodánk, amely az elmúlt években nemigen volt képes az előírtnak megfelelő mértékben dolgozni, most 1,3, a cémázó 4,6, a fésülő pedig 3,5 százalékkal teljesítette túl tervét — magyarázza Szecsányi Ferenc. — Ha visszapillantunk a harmadik negyedévre, nem mondhatom, hogy könnyű volt. Elért eredményeink valójában a lendületes munkaversenynek köszönhetők. A technológia pontosabb betartásával elértük, hogy szövőfonalunk minősége miatt semmi reklamációt nem kaptunk vevőktől. Jelentősen javult a a termelékenység. Pomázon, a HFSZ másik gyárában Preizner Gyula igazgató értékeli az eltelt három hónapot: — Olyan szellem, olyan közhangulat uralkodott üzemünkben a múlt hónapokban, amelyről csak nagy elismeréssel szólhatok. Jelentős lemaradással zárta a félévet szövödénk, s utána valósággal csatasorba állt mindenki, az alkalmazottak is több ízben vállalkoztak fizikai munkára. A szocialista munkaverseny kiszélesedett, nemigen akadt ember, aki kihúzta volna magát a hajrázásból. Mindenesetre ez a lendület és lelkesedés ahhoz is jó alapot teremt, hogy felkészüljünk a jövő évi, a mostaninál nehezebb feladatok elvégzésére is. A háromnegyedévi eredményekről Arany Lászlónét, a termelési csoport vezetőjét kérdezzük. — Fonodánk már az első félévben is túlteljesítette tervét, lendületünk azután sem csökkent. A gazdálkodási tervben előírtnál 30 tonnával készítettek több fonalat szeptember 30-ig. A szövődében és a szövő előkészítőben viszont júliusban tovább romlott a teljesítmény. A gyár vezetése ekkor számos intézkedést foganatosított, és sikerült behozni a lemaradást. A harmadik negyedévben 189 730 méter szövet készült, ennek jelentős része szovjet exportra dolgozó konaekcionáló gyárakba került. Háromnegyedévi termelésüknek csaknem nyolcvan százalékát tette ki az export. S elégedetten mondja a termelési csoport vezetője: a nagy hajrá nem ment a minőség rovására, a gyár nem kényszerült engedmény adásra sem. D. Gy. Befejeződtek a magyar—román tervkoordináló tárgyalások Huszár István, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke október 11—13. között megbeszéléseket folytatott Mihai Marinescuval, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével a két ország 1980 utáni együttműködésének kérdéseiről. A tárgyalásokról emlékeztetőt írtak alá, amelyben meghatározták a két ország 1981 —1985. évi tervkoordinációjának fő irányait és feladatait. A román vendégek csütörtökön este elutaztak Budapestről. Búcsúztatásukra Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, jelen volt Victor Boloján, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Teljes erővel A szigetcsépi Csepel-sziget Lenin Tsz dolgozói a Nagy Októberi Szocialista lom 60. évfordulója Forradatiszteletére vállalták, hogy november 7-re végeznek az aktuális mezőgazdasági munkákkal. A cél érdekében teljes erővel dolgoznak a földeken. A tervezett 540 hektár búzának mintegy a felét elvetették már, s jól haladnak a kukorica betakarításával is. A felvétel ugyancsak ezt tanúsítja. Épül az M5-ÖS A Közúti Építő Tröszt a generálkivitelezője a Budapest, Fiume utca és a Nagykőrösi út találkozásától Kecskemétig haladó 62,5 kilométer hosszú M5-ÖS autópályának. Az építés, melynek során 5,5 millió köbméter földet mozgatnak meg, valamint 500 ezer köbméter betont és 800 ezer tonna aszfaltot használnak fel, hárommilliárd forintba kerül. A Betonútépítő Vállalat üllői telepe, nagy teljesítményű Puli önjáró földgyalukkal, az Ócsa és Gubacspuszta közötti szakasz előkészítésén dolgozik, a termőréteget gyalulja le, az útalapot előkészíti. Erich Honecker fogadta Borbély Sándort Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke csütörtökön Berlinben fogadta Borbély Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárát, aki pártküldöttség élén ötnapos látogatáson az NDK- ban tartózkodik. KÖZÉLET Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban köszöntötte Jeronimo Arnedo Alvarezt, az Argentin Kommunista Párt főtitkárát 80. születésnapja alkalmából. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön az Országház Munkácsy-termében fogadta a finn parlamenti küldöttséget, amely Veikko Hellének, a finn parlament elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban. Az MSZMP Központi Bizottságának vendégeként október 12—13-án tartózkodott Johann Budapesten Steiner, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője. Az osztrák vendéget fogadta Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Dusán Ilijevics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és energetikai szövetségi, ipari bizottságának elnöke október 10—13. közötti tárgyalásokat folytatott Budapesten Simon Pál nehézipari miniszterrel. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta Dusán Ilisevicset. A szláv vendég csütörtökön jugoelutazott Budapestről. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter meghívására csütörtökön Budapestre érkezett Szergej Burenkovnak, az egészségügyi miniszter helyettesének vezetésével első az a szovjet szakemberekből álló küldöttség, amely Októberi Szocialista a Nagy Forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken vesz részt