Pest Megyi Hírlap, 1978. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

1978. JÜLTTTS 30., VASAK NAP Gobelin Tóalmásról Húsz országba exportálják a Gobelin Háziipari Szövet­kezet termékeit. A tóalmási részlegben Sárkány Istvánná és Bakos Istvánná egy éve dolgoznak a kilenc négyzetméteres, Európa elrablása című faliképen, melyet a közeli napokban fejeznek be. Bozsán Péter felvétele Szigetelő­szabadalom Évi egymillió dollár értékű tőkés importtól mentesíti az országot a Hungária Műanyag­­feldolgozó Vállalat és a Taurus Gumiipari Vállalat közös sza­badalma: újfajta felületvédel­mi pvc szigetelést fejlesztettek ki az acélcsőből épített gáz és kőolaj távvezetékek korró­zió elleni védelmére. A közös alkotás az úgynevezett Hungi­­kor pvc csőszigetelés hazai al­kalmazására — a részletes vizsgálatok és kísérletek mér­legelésével — most adott hi­vatalos engedélyt az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt. A háromrétegű szigetelés világ­­színvonalon álló megoldást nyújt a földbe ágyazott acél­csövek korrózió elleni védel­mére, mert távol tartja a vi­zet és a vegyi hatásoknak is ellenáll. Játszva tanulni... Egészségnevelés­­ üdülőknek A visegrádi SZOT Parküdü­lő árnyas gesztenyefáinak tör­zsén különös plakátok: Hulla­dékok zárt edénybe! A helyes táplálkozás egészségét védi! Vigyázat, gyilkos galóca! Meg­mérettünk és nehéznek talál­tattunk ... Az alkalom indokolja az egészséges életmódot propagá­ló plakátok váratlan megje­lenését: négy SZOT üdülő öt­tagú csapatai ülnek a fák alatt, s vetélkednek. Közöttük nyugágyakban a szurkolók tá­bora. Hol pusztul el több bakté­rium: a melegben, a napfény­ben, vagy a hidegben? Miben található A-vitamin: a szőlő­ben, az élesztőben avagy sárgabarackban? Hány centi­a­méter az ideális cipősarok ma­gassága? Mit nevezünk gyógy­fürdőnek? Mennyi szemetet dob el naponta egy ember? Sorolhatnánk még a kérdé­seket. Egy bizonyos: a négy üdülő vendégei, s a drukkerek élvezik a játékot. Mert nem­csak a szellemet tornáztatják. Labdajáték, célbadob­ás, ping­pong körmérkőzés és krumpli­szedő verseny fűszerezi a vetélkedőt. Mindehhez gya­korlati feladatok társulnak: mutassa be, hogyan kell ke­zet mosni! Terítsen meg az asztalon. Készítsen alkoholiz­mus elleni plakátot! Állítson össze ötperces reggeli tornát! Több a játéknál Akad aki tagadja, s akad aki nem­ szeretünk vetélked­ni. Mégha az üdülés két he­téből is lopunk rá néhány órát. S nem számoljuk kilóin­kat, ha közöttünk mindenki tornázik: a hivatásos egész­ségnevelő, az orvos-zsürielnök, az üdülői kultúrfelelős, s az üdülőtársak. Ami itt történik mégis több a játéknál. Dietz Ferenc, a szentendrei járás egészségnevelési megbí­zottja: — Még 1974-ben történt, hogy a szentendrei járási-vá­rosi egészségügyi osztály szer­ződést kötött a SZOT dunaka­nyari területi igazgatóságával: rendszeressé, folyamatossá kell tenni a dunamenti SZOT- üdülőkben az egészségnevelést így negyedévente minden üdülőbe eljutunk. Itt most nyílt egy tabló-kiállításunk az egészséges táplálkozásról. A vetélkedőt — amelyen a MEDOSZ, a Duna és a Szár­nyaskerék üdülők csapatait látták vendégül­­ a Parküdü­lőben, már másodízben ren­deztük idén. Arra törekedtünk, hogy a játékos, sportos forma szórakoztatóvá tegye a tan­árainak is beillő ismeretnyúj­tást Akikért történt A Szárnyaskerék üdülő győztes csapatának tagjai, Be­­lényessy Albert és felesége Simaságon dolgoznak gyógy­pedagógusként . Két nap múlva már utazunk vissza. A kéthetes pihenés után jólesett ez a kis szelle­mi-testi torna. Ha legközelebb üdülünk? Persze, hogy szíve­sen kezdeményezünk hasonló vetélkedőt, csak jussunk me­gint családos beutalóhoz... Czifra János anyagbeszerző és fia Debrecenből jöttek: — Szeretünk játszani, és termé­szetesen nyerni is. A csapat jutalma a szép Szőnyi gra­fikasorozat mellett maga a já­ték élvezete volt... Csak a végén Tóth Béla, a dömösi SZOT Szárnyaskerék üdülő kultúrfe­­lelőse. A hasonló vetélkedők mellett minden turnusban ping-pong, kispályás foci és lengőtéke bajnokságot tart a négy üdülő. Sajnos az ered­ményt csak a szezon végén tudjuk meg, így a dicsőségből inkább a SZOT-üdülők, mint az ott pihenő vendégek része­sednek. De nem is ez a lé­nyeg, hanem a tartalmas szó­rakozás. Ennek pedig a test­kultúra, az egészségkultúra is része. V. G. P. Import helyett hazai tejpor Az év első felében az elmúlt év azonos időszakához képest­­ kereken 8 százalékkal nőtt az állami tejipar felvásárlása. A tejüzemek mintegy 60 mil­lió literrel nagyobb mennyisé­gű alapanyagot dolgoztak fel, mint 1977 első hat hónapjá­ban. Az állami tejipar mara­déktalanul kielégítette az év első felében a lakossági igé­nyeket, sőt kisebb mennyiség­ben exportra is futotta a kész­letből, főleg sajtot szállítottak külföldre. Az elmúlt évhez ké­pest előrelépést jelent, hogy 18 ezer tonnára fokozták a tejpor­gyártást, ez 20 százalékos nö­vekedés, és így a mezőgazda­­sági nagyüzemek számára biz­tosították a takarmányozásban felhasznált tejpor jelentős ré­szét, amit eddig importból fe­deztek. t KGST-szakosításban Berendezések atomerőművekhez A KGST-országokban a kö­vetkező­­ évtizedekben épülő atomerőművekhez Magyaror­szág szállít néhány berende­zést — a gyártás lehetőségei­ről, feltételeinek megteremté­séről tanulmányt készített az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Mint ismeretes, a KGST-or­­szágok energiafejlesztési­ prog­ramjában az atomerőművek­nek is fontos a szerepük, jelen­leg a Szovjetunióban, az NDK- ban és Bulgáriában már mű­ködnek is ilyen erőművek, s a következő években vala­mennyi tagországban újabbak épülnek. A leendő atomerőmű­vekhez a berendezéseket gyárt­mánymegosztásban a leggazda­ságosabb előállítani, ezért a tagországok elhatározták: fel­osztják egymás között a gyár­tást. Magyarország — figye­lembe véve az ipar adottsá­gait, a különösen nagy szelle­mi ráfordítást igénylő beren­dezések kifejlesztését, előállí­tását vállalta. Ezek kijelölésé­hez készített az OMFB a KGM- mel, az Országos Tervhivatal­lal és a Nehézipari Miniszté­riummal közösen tanulmányt, amelyben feltárja, hogy a mű­szaki fejlesztéseknél melyik ágazatban, üzemeknél vannak meg az atomerőművi berende­zések gyártásának feltételei. A szakosítás keretében a Szovjetunió és Csehszlovákia a reaktortesteket gyártja, az NDK-ban szerelvények ké­szülnek, Magyarországra pedig az összes berendezés mintegy 15 százalékának előállítása há­rul. Eszerint az úgynevezett primérköri vízkezelő eszközök készülnek majd hazai üzemek­ben — ennek lényege, hogy az atomenergiával gőzzé hevített vizet visszakezelik ismét fel­­használhatóvá. A berendezést előreláthatólag az Április Gépgyár gyártja majd, jelen­­­­leg a technológia kifejlesztésén dolgoznak. Egy másik beren­dezés, a karbantartó-javító gép a Csepeli Egyedi Gépgyárban készül, ebből már meg is in­dult a gyártás, ez évben tíz ilyen gép hagyhatja el az üze­met, közülük nyolc szovjet megrendelés alapján készül, kettő pedig a Paksi Atomerő­műnél ellenőrzi, javítja majd a különböző csőrendszereket. A­ gép egyik érdekessége, hogy ipari tévékamerája ellenőrzi a csöveket, s ha a legkisebb re­pedést észleli, azt automatiku­san meghegeszti. Ezeken kívül úgynevezett fedélmeghúzó gép és kazettaátrakó berendezés gyártását is magyar vállalatok végzik. Szó van róla, hogy az OMFB a gyártmányfejlesztés­hez, licencek, know-how-k vá­sárlásához anyagi támogatást is nyújt a vállalatok számára. A tanácsnak sem közömbös Mit vállalnak a kisiparosok? Ellátás, szolgáltatás Pilisvörösvárott Életszínvonalunk, életmó­dunk beszédes mércéje a szol­gáltatások színvonala. Nem vé­letlenül kísérik ezt nagy fi­gyelemmel országszerte az érte felelős szervek. Napjainkban mind nagyobb szerephez jut a magánkisipar a lakosság ellá­tásában. Társadalmi szükség­letet elégít ki, hasznos munkát végeznek a kisiparosok és kis­kereskedők. Az időjárás beleszól Pilisvörösvárott az ipar- és működési engedéllyel rendel­kezőknek a lakossághoz mért aránya megfelel az országos át­lagnak, ha figyelembe vesszük, hogy a 11 ezer állandó lakos mellett három-négy ezer hét­végi vendéget kell ellátni. Mi­lyen a községben az ellátás és a szolgáltatás színvonala? Mint Kovárk János vb-tit­­kár mondja a lakosság itt is az élelmiszer-ellátásra reagál a legérzékenyebben. Ha van jó és elegendő kenyér, kaphatók az alapvető élelmiszerek, jó a vendéglátás, akkor nincs nagy hiba. Pilisvörösvár évtizedek óta a környék legjobban ellá­tott településének mondhatja magát. Az élelmiszer-kereske­delmet ugyan néha zavarba hozza a hétvégiek ingadozó létszáma: az időjárástól függ, hogy kell-e rájuk számítani. A községben válogatni lehet a jobbnál jobb kenyerekben. A kenyérgyár Pest megye leg­jobb kenyerét süti, de jól meg­él így is két kisiparos, akik hagyományos módon, négy-öt kilós, krumplis kenyeret süt­nek, náluk az áru előjegyzés­ben kel el. A húsellátás is jó. A legna­gyobb tragédia, ami előfordul, hogy szombaton délután két órakor már nincs karaj. De borjúhúsból rendszerint több van, mint amennyi elfogy, s rendszeresen, tartósan kapható belsőség. Felvágottból viszont soha sincs elég, de ez nem pi­­lisvörösvári sajátosság. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem legnagyobb gond­ja, hogy nincs sem elég eladó­juk, sem elég jó eladógárdá­juk. Hogy legyen, arra érdemes máris nagy figyelmet fordíta­ni, mert a következő ötéves tervben új ABC áruház épül a községben.­ Piacérzékenység A magánszektor piacérzé­kenysége közismert. Hiányt hi­vatottak pótolni, s természe­tükből következik, hogy oda mennek, ahol hiányzik egy láncszem. Ezért élnek meg jól a községben a zöldség-, gyü­mölcs- és virágkereskedők is. Az ellátásra jellemző, hogy amikor sehol nem volt burgo­nya, itt akkor is lehetett kap­ni. A magánkereskedő ügyel arra, hogy csak a legszebb árut vásárolja és adja tovább. A zöldség és gyümölcs nagyobb részét a fővárosi csarnokokból hozzák, kisebb hányadát a helybeliektől vásárolják fel. Régebben nagy piacok voltak Pilisvörösvárott, ma már a kistermelők nem piacoznak, inkább átadják az árut a kis­kereskedőnek. Nagy a verseny, ennélfogva állandó az árubő­ség és a nagy választék. A vendéglátást sokáig álla­mi és szövetkezeti cégek tar­tották kézben a községben. Hiányt jelez, hogy kiadták az első pecsenyesütői engedélyt! Az Áfésznak vendéglője van, a Pilisvölgye Tsz-nek csárdája, hétvégeken két-háromszáz ko­csi áll előtte. Velük konkur­­rál a Szőlészeti Kutató Intézet két borkóstolója. Az Áfész olyan szolgáltatást nyújt, ami az egész országban ritkaság: szikvízüzeméből házhoz szál­lítja a szódavizet. Nagy sikere van! A tanácsnak megvannak a maga eszközei arra, hogy se­gítse az ellátást. Közületi ke­reskedelmi és szolgáltató be­ruházások keretében részt vesznek az új létesítményekkel kapcsolatos tervezésben. Terü­letet adnak, gazdaságossági felméréseket és számításokat végeznek. Pilisvörösvárott lakosság és a beruházók érde­­­keit egyként szolgálták, ami­kor megállapították, hogy a tervezettnél kisebb alapterüle­tű ABC áruház is elegendő, mi­után felmérték, mekkora ke­resletre, népességnövekedésre lehet számítani. A tanácsnak módjában áll szabályoztatni a boltok nyitva­tartási idejét. Fél éve módosí­tottak a nyitvatartási időn, mert úgy látták, hogy ha bol­ti eladók továbbra sem tudják kivenni a szabad napjaikat, ez végső soron az ellátást gyengí­ti. Tehát ez csak látszólag áll ellentétben a lakosság érdekei­vel, ugyanis jobb, ha az eladó megkapja a szabad napját, mintha otthagyja a boltot Közös propaganda A tanács a szolgáltatás ja­vításáért is sokat tud tenni. Pilisvörösvárott költségvetési üzem működik, lakossági szol­gáltatásainak nagyobb része az intézményes szemétszállítás, amelyet közmegelégedésre lát­nak el évek óta. Az üzem a he­lyi szállítmányozásban is se­gít noha a TEFU-nak több mint száz gépkocsija áll mun­kában, sőt megélnek mellet­tük a magánfuvarozók is. Több kellene belőlük. Nincs már je­lentkező, a tanács az utóbbi években minden vállalkozónak megadta az engedélyt. Méghoz­zá nagyon gyorsan, bürokrácia nélkül. Jó a kapcsolatuk a he­lyi KIOSZ-szal is, a propagan­damunkát közösen végzik. Mégsem nőtt a várt mérték­ben a kisiparosok száma. Szá­zan rendelkeznek­ iparigazol­vánnyal, működési engedéllyel huszonheten. A hiányszakmák­ban változatlanul nincs, vagy nagyon kevés a jelentkező. Ke­vés a kőműves, a víz- és fűtés­­szerelő, a tetőfedő, bádogos, szobafestő, mázoló, parkettcsi­szoló és nagyon kevés a­ férfi­­fodrász. Nem csoda, hogy a kontárok a hiányszakmában dolgoznak. KIOSZ-gyűlésen is elhangzott: tenni kellene valamit Csak­hogy nem könnyű. A kontár mondhatja: rokonnak, vagy vi­szonzásképpen dolgozott Nem tudják ellenőrizni. Az adózás­sal nincs baj a községben — az adóbevallással kapcsolatos szo­kásos vitákat leszámítva. Az ipar körében elkövetett vissza­élés pedig nagyon ritka. A ta­nács bizonyára fontolóra veszi, hogyan segíthetne a költségve­tési üzem abban, hogy a hi­ányzó szakembereket pótolják. Tervek és tervek Még 1980 előtt megkezdődik a szolgáltató ház építése, a Solymári Vegyesipari Szövet­kezet lesz a gazdája. A tervek szerint mezőgazdasági kisgép­javítást, ruha­ja­vítást és -tisztí­tást, gyorsmosást és órajavítást is vállalnak majd. A legna­gyobb gond a községben a fű­tőolaj-ellátás nehézkessége. Az ÁFOR szállításaival nagyon elégedetlenek. Ez mindig be­szédtéma a községben, a ta­nács szeretné, ha a TÜZÉP-te­­lep bekapcsolódna az olajáru­sításba. A gázcseretelep tavaly nyílt meg, a tanács az iparcikk vál­lalattal közösen fedezte a költ­ségeket. Ha egyszer elérik, hogy a hiányszakmákban is legyen elég vállalkozó, a községben minden szolgáltatási gond meg­szűnik. A tanács erre törekszik, mert ez jól felfogott érdeke. Egyetlen tanácsi vezető számá­ra sem közömbös, hogy milyen a település lakosságának az el­látása, ami ennek függvénye: milyen a lakosság hangulata. H.E. V . / JULIUS 31-TŐL AUGUSZTUS 12-IG, N löim engedmény vásár Divatos női, férfi és gyermek nyári ruhák, fürdőruhák, pulóverek, cipők 30—40 %-os árengedménnyel kaphatók a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat * szigethalmi ruházati boltjában ráckevei ruházati boltjában továbbá a megye területén levő, kijelölt ruházati boltjaiban.­ S8?

Next