Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1986. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Göthösnek, nyavalyásnak Természetes gyógyírt kínál­ Bölcs eleink joggal vallották: Fűben, fában az or­­­­vosság. Az egykori metszeteken a javasasszonyt, füves­­­ embert mindig gyógynövényekkel együtt jelenítették­­ meg. A félreeső kamrácskák mestergerendáiról, szög­­­­re akasztott vászonzacskóiból titokzatos füvek kandi­­­­káltak elő. Már az ókori görögök és rómaiak sikerrel­­ alkalmazták testi nyavalyáikra gyógyírként a természet­­ adományait. Papi patika Ki gondolná, hogy alig öt­ven éve még falvaink, kis­városaink közismert és sokak által felkeresett gyógyítói vol­tak a természetes gyógymódo­kat sikerrel alkalmazó egy­szerű emberek. Mi több, hatá­rainkon túl, Kalotaszeg köz­vetlen közelében az­ elmúlt évtizedben sikerült a kutatók­nak tíz falu népi gyógyászat­tal kapcsolatos anyagát összegyűjteni, jórészt olyan személyek közreműködésével, akik még maguk is orvosol­tak másokat. Végül harminc­öt település „tudálékos” és „gyavító” embereinek egykori működését foglalta kötetbe Vasas Samu, a Kriterionnál jelentetve meg figyelemre méltó munkáját. Nos az útifű, a bodzavirág, a hársfavirág, a kamilla, kutyabenge és még sok más a társa ma sem lebecsülendő szer, hanem a tudósok által is bátran ajánlott, a patikai pirulákkal ellentétben,, keve­sebb ártó mellékhatást félté­­­telező drog. A gyógyszergyá­rak sohasem nélkülözhették némely vadon termő gyógy­növényünket, amelyeket alap­anyagul használtak, használ­nak. A régi fűvészkönyvek azon­ban ismét divatba jöttek. Voltak, akik ráleltek az egy­kori receptekre vagy maguk­tól jöttek rá a gyógyító főze­tek összeállításának titkára, mint a halimbai esperes, aki évtizedeken át működtette a papi patikát, s küldte jobbnál jobb teáit az ország minden zugába a rászoruló betegek­nek. Élete alkonyán közkinc­­­csé tette tudományát, és ma Halimbárium néven közpon­tilag keverik a füveket vize­­lethajtó, köhögéscsillapító, nyugtató és görcsoldó epeteái­hoz. Felfedezett fűszerek Az ipar is rájött, hogy a természetes szereknek mind nagyobb az ázsiójuk, és rá­kapcsolt a különféle kozmeti­kumok előállítására. A sokat reklámozott Hemovit-készít­mények, samponok, krémek, habfürdők formájában vo­nultak be a fürdőszobák pol­caira. A propolisz is kedvelt szer lett. Régóta köztudott a virágporok haszna. Most a propurszármazékok csepp, tinktúra, méz és balzsam vál­tozatban készülnek. Hála az évszázados sza­kácskönyvek újbóli divatjá­nak, a konyhai örömökben él­vezetet keresők körében egy sereg elfelejtett fűszernövény iránt is fellángolt az érdeklő­dés. Rájöttek a háziasszonyok, hogy nemcsak paprika és só illik az ételekbe, hanem ha már megadták a savat, bor­sót, kakukkfűvel, borsikával, zsályával, tárkonnyal és sok mással zamata.­­színesíthető étkeink S most ismét eljött az az idő, midőn­ a haspók a régi ínyesmesterek regulája sze­rint főzött falatokat ízlelgethet. A beteg gyógyteákat hörp­öl­het, kenőcsökkel kenegetheti teste sajgó tájait, főzetekben fürödhet, vagy akár csak ked­vére ken­eked­ve bársonyosí­t­­hatja bőrét, nem elégedvén meg­petyhüdt porhüvelye álla­gával. Teával böjtölhet Persze, aki igényes és va­laminek a megszerzését a fe­jébe veszi, bizony lejárhatja a lábát, amíg mindent besze­rez. Ezt-azt megkaphat a pa­tikákban, illatszerboltokban, de korántsem teljes a választék. Ezen változtatott a fitotéka­­hálózat, amely a fővárosban és néhány vidéki nagyváros­ban megnyitotta gyógynövény-drogériáit. a maga Mint lapunkban megírtuk, nemré­gen Cegléden is. Az előzetes várakozás egy­kettőre beigazolódott: szinte napok alatt keresett lett boltocska. Az érdeklődők és a a vevők szinte egymásnak ad­ják a kilincset. Több száz fo­rintos pakkokkal távoznak, s s vannak, akik majd’ naponta betérnek. A gyógyteák a leg­keresettebbek, a fűszerfélék, a Béres-cseppek, a propolisz­készítmények, a cukorbete­geknek ajánlott Polisett tab­letták. És nemcsak az idősek vásárolnak, hanem a fiatalok is. A két kedves „füvesasszony”­­ gyógyszerészasszisztensi ké­pesítéssel sürög-forog a pult mögött. Ha olyasmit kérnek, ami nincs, felírják, és legköze­lebb megrendelik. Tanácsot is adnak, eligazítják a vásárló­kat, mert sokan csak úgy ál­talában Halimba-teát, propúrt, hemovitot kérnek. Kivel-kivel megbeszélik, ezek közül pon­tosan mire van szüksége. Ebben az engesztelhetetlen télvégi időben, amikor annyi a kórságos, göthös, nyavalyás, kornyadozó ember, bizony el­kel a filteres csipketea, az erősítő méz és a csepp. Aki meg a jóízű lakmározástól szedett fel fölös kilókat, elhí­zás elleni teával böjtölheti a jó falatokat. Tamasi Tamás Április elsején megkezdjük a­­ V atoll felvásárlását Cegléden, a Puskaporos u. 2. sz. alatt levő raktárunkban. Felvásárlás: minden kedden és pénteken, felvásárló: id. Lukács János. Ceglédi TSZKK­R i Adófizetők figyelmébe Bevallást vár a hivatal A városi tanács adócsoport­ja felhívja a ceglédi adófize­tők figyelmét, hogy akinek a tulajdonában és használatá­ban levő mezőgazdasági ingat­lan adataiban (például tulaj­donában, a földterület nagy­ságában, művelési ágában stb.) 1985-ben változás állt be, azt a pén­zügyi osztály adócso­portjánál 1986. március 1-ig jelentse be. Bevallást azoknak is kell tenni,­ akik 1985-ben mező­­gazdasági tevékenységből 150 ezer forint árbevételt értek el, illetve bevételük ezt az össze­get meghaladta. Az erőgépek, mezőgazdasági vontatók, trak­torok, tehergépkocsik, ezekhez kapcsolható pótkocsik, illet­ve a kétévesnél idősebb lo­vak számában történt válto­zást is be kell jelenteni. bejelentés határidejének túl­­­lépése 50, illetve 100 százalék­kal felemelt adó előírását von­ja maga után. Az adócsoport hétfőn 8-tól 12.30-ig, szerdán 8-tól 18, pén­teken 8-tól 12 óráig készség­gel áll az adózók rendelkezé­sére, felvilágosítással, nyom­tatvánnyal. Kérik, hogy az előző évi adóívet mindenki vigye magával. Négy évtized emlékei Tábor épült a Balaton partján Közös erővel folytatják a felújítást A Magyar Úttörők Szövet­sége ebben az évben ünnepli megalakulásának 40. évfor­dulóját. A születésnapi prog­ramok, rendezvények értékét a múlt tiszteletére nevelés, a jelen feladatainak megoldá­sára buzdítás, a jövő formá­lása iránti fogékonyság kiala­kítása emeli. Az évfordulóról való meg­emlékezés nem korlátozódhat néhány napos vagy hetes ön­célú ünneplésre. A szövetség VIII. országos konferenciája a társadalom gyermekszerveze­teként fogadta el működési szabályzatában a másfél mil­liós tagság hovatartozását. Ha­zánkban alig van olyan em­ber, aki valamilyen formában — személyesen, gyermeke, unokája vagy jó barátja révén — ne tartozna az úttörők nagy családjához. A jubileu­mi év eseményei valamen­­­nyiünket cselekvésre ösztönöz­nek a fiatalok egészséges fej­lődése, életkörülményeik job­bá tétele és ezáltal derűs gyer­mekéveik biztosítása érdeké­ben. Úttörők örömei Országszerte szövetkezetek, üzemek, intézmények fognak össze, hogy a nehezebb gazda­sági körülmények között is anyagi eszközeiket, dolgozóik társadalmi munkáját ajánlják fel olyan ajándék céljára, amely méltóképpen köszönti az évfordulót és hasznos a felnövekvő legifjabb nemze­dék számára. Az­ úttörőtáborozás a mai és a volt úttörőkben egyaránt mély érzelmi nyomot hagyott és hagy ma is, amihez hozzá­járul romantikája, közösséget formáló nevelő ereje és ha­zánk szép tájait felfedeztető szerepe­­t Zasín­árdi kezdte Magyarországon az első út­törőtáborok 1948-ban nyíltak meg. 1948 nyarán az összefo­gás szép példájaként megnyi­totta kapuit az Úttörő Köztár­saság Csillebércen. Megyénk településeinek kis pajtásait 1956-ban a Balaton partján Zamárdi fogadta első­ként. Nevezetes marad avatá­sának története. A váci Búvár Kund vízi úttörőcsapat csó­nakjai Vácról indultak a Du­nán, a Sión eveztek be a Ba­­latonba és a megnyitás per­ceiben kötöttek ki a zamárdi parton. Megnyitó beszédet Ká­dár János, a megyei pártbi­zottság akkori első titkára mondott. Az ünnepség után rögtön beállt a gyerekek röp­labdacsapatába, és az egész délutánt velük töltötte. Zamárdi megszolgálta azt­ a sok önzetlen munkát, amel­­­lyel a megye úttörői és veze­tői létrehozták. Talán példa is volt. A sok-sok élmény mel­lett ezer és ezer vezető vitte magával az összejövetelekhez, a közösség romálásához szük­séges tanácsokat és ötleteket. Szűkebb környezetünk, Ceg­léd és az akkori járás telepü­léseinek úttörői 1981-ben tá­boroztak először Balatonszár­szón. Grigor József városi rendőrkapitány, aki 1930-tól 1965-ig a járás KISZ-titkára volt, így emlékezik vissza: — Varró Dénes járási úttö­rőtitkár, Nagy Zoltán városi úttörőtitkár, Molnár József városi KISZ-titkár társaságá­ban 1961 áprilisában végig­utaztuk a Balaton-partot Vilá­gostól Fonyódig egy Volga szolgálati gépkocsival. A je­lenlegi tábor helyén nyárfa­erdő és derékig érő fű volt. A hűvös ellenére megmártóz­tunk a vízben és szemügyre vettük a terepet. Alkalmasnak találtuk. Felkerestük a tanács­elnököt, aki idősebb ember volt, és táborhelyszereő ötle­tünket nem fogadta kitörő örömmel. Szerencsénkre a fia­tal tanácstitkár mellénk­ állt, és sikerült egyezséget köt­nünk. Már abban az évben 40 sze­mélyes, 10 személyes és 2 sze­mélyes sátrak felállításával birtokba vettük a területet. A konzervgyár, a húsipar és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek az élelmezés nagy részét megoldották. Ócsai István, a Földváry Károly Általános Iskola igaz­gatója 1963 őszétől több mint 10 évig volt Cegléd város út­törőtitkára. Néhány papír már megsárgult azok közül, ame­lyek a kezében megfordulnak, miközben sorsolja a tábor to­vábbi történetét.­­ 1962-ben salakblokkból kőépület létesült, 1953-ban pa­latető borítást kapott, 1934- ben az ebédlő, a konyha és a raktár lebetonozása követke­zett. Több ezer köbméter föl­det mozgattunk meg a feltöl­­téshez. A városi tanácstól új sátrakat kaptunk ajándékként. 1968-tól kezdődött a faházak építése. Az első faház a társa­dalmi munkában lebontott ceglédi tűzoltólaktanya anya­gainak árából épült. 1973-ban elhatároztuk a tábor teljes felújítását, amihez a városi tanács háromszázezer forintot adott. Dobos Mihály, a Közgép pártvezetős­égének titkára foly­tatja a visszaemlékezést. — 1974. február 26-án kez­dődött a felújítás. Cegléden bontottunk, Szárszón beépítet­tük a felhasználható anyago­kat. A volt járás 10. új faház építésével járult hozzá a bő­vítéshez 2,5 millió forint ér­tékben. Az alapok elkészültek, megkezdődött a faházak fel­állítása. Egyik este a lakáso­mon kerestek fel, hogy a szál­lító teherautó rakományával az árokba borult. Éjfélkor már a helyszínen voltunk egy bri­gáddal, másnap délig behord­­tuk az épületelemeket és leta­kartuk. Ez az esemény volt a legnagyobb élményem. Javas­lom, hogy a mozgalom szüle­tésnapjára egy-egy konkrét feladat elvégzését szocialista brigádokkal vállaljuk el, fel­ajánlom egy hét társadalmi munkámat az 1986-os évben is. További teendők Márkus Erika városi úttö­rőelnök a felújítási munkák­ról szól: — Márciusban üzemeket, szövetkezeteket keresünk fel a városban és a községekben, hogy konkrét felajánlásaikat összegezzük. Vannak rendsze­res segítőink, mint például a 203-as Bem József Szakmun­kásképző Intézet fiataljai. A munkálatok során a főépü­lethez előtető építését, a helyi­ségek PVC-burkolatának cse­réjét, a lejáróstég rendbehozá­­sát és korláttal való ellátását, az út melletti kerítés cseré­jét, a faházak külső és belső festését, valamint nyílászáró szerkezeteinek felülvizsgálatát tervezzük többek között. Szí­vesen fogadunk felajánlásokat lengőteke, esetleg színes tv vagy sport- és játékszerek vá­sárlására. Nagy István Képek a hajnali Abonyból Az utazó nagyközség Hol is kezdődik a hajnali történet? Valahol Kecskéscsár­dán. Nyílik a korai busz ajta­ja, gyerekek szállnak fel, meg az idős hölgy. Zötyögünk Abonyba. Az abonyi buszmeg­állóban koránkelő munkások, szájukban az első csikkek füs­tölögnek. Leszállás, botorkálás a friss hóban, aztán irány az egyetlen nyitva tartó közösségi hely, a Kossuth étterem. Hat óra van, meg aztán itt főzik a környékben a legjobb kávét. Az öreg hölgy a kávéhoz vala­mi ébresztőt is használ, azt mondja, ettől leszünk mozgé­ KONYAK. .. Itt nem számít a kilenc óra, főútvonal mellett vagyunk. Ébresztik is magukat szorgal­masan a hajnali utasok. Hat óra után egyszerre mozdul az ingázó nagyközség. Ki Szol­nokra, ki Ceglédre utazik, hogy este öt-hat óra körül ha­zaverődjön. Az ABC hétkor nyit, kicsit későn ahhoz, hogy az ingázók tejet és kiflit vá­sárolhassanak. Marad az aprócska piaci ke­nyérbolt. Ide már bemehetsz fél hétkor is. Csak aztán győzd kivárni, míg­ a lekváros táskák és a túrós bukták a szűkös kis fakkokba kerülnek. Mire meg­kapod a liter tejet, három kif­lit, elmegy a buszod önkiszol­gálás sehol, pedig hétre az utazók kirámolnák a fél bol­tot. Teljes nagyüzem a lacikony­hában. Itt végre a gyerekét­keztetés is felbukkan. Tej, kakaó, kifli, hot-dog, sütemé­nyek. A reggeli látogatók ja­va része gyerek és kisgyerme­kes háziasszony. . Meleg van, az asztaloknál enni is lehet, nem kell a buktát az utcán el­fogyasztani. Negyed nyolc. Ébred a piac is. Nyitnak a butikok, az üzle­tek. A sarkokon feltűnnek az iskolások, a kanyarban pedig eltűnnek a középiskolás bu­szok. A trafikosok, újságosok felcsapják kis üvegablakaikat. Nagy a sorbanállás a reggeli lapokért. Hogy ki olvassa az újságokat, az meg éppen most derült ki... Rab László IpjiífóSliwP Abony, szombaton és vasár­nap: Szexmisszió (lengyel sci - fi). Vasárnap, délután: Vitya iskolába megy (szovjet ifjúsá­gi film). Albertirsa, szomba­ton éjszakai előadás: Átlag­emberek (amerikai film). Va­sárnap: Titokban Hongkong­ban (francia vígjáték). Cegléd­­bercel, szombaton: Titokban Hongkongban (francia ték). Vasárnap, délután: vígjá­ró, megállj csak! (szovjet mese­filmsorozat). Este: Fantom az éjszakában (amerikai bűnügyi film. Törtei, szombaton: Fan­tom az éjszakában (amerikai bűnügyi film). Kelly hősei I—II. Vasárnap (amerikai kalandfilm). • Dánszentmiklós szombaton, délután: No, meg­állj csak! (szovjet mesefilm sorozat). Este:­­Nap, széna, eper (csehszlovák filmvígjáték). Fogadóórák Fekete Antal, a városi ta­nács elnöke február 26-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városhá­zán hivatali helyiségében, i ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Szabadidősport Tájfutó szakkör alakult Halasi Mártonnak, a Ma­gyar Diák Sportszövetség ideiglenes intézőbizottsága tit­kárának a KISZ KB február 7-i ülésén elhangzott beszédé­ből világosan kitűnik — a Népsportot olvasva —, hogy az MDSZ létrehozása még ki­aknázatlan lehetőségeket rejt magában. Egy oktatási intézmény — általános iskola vagy szak­munkásképző — nem eléged­het meg heti két tömegsport­­o­ával. A labdajátékok valóban túl­súlyban vannak, de mi legyen azokkal a fiatalokkal, akik a pályán kívül maradtak, vagy a kombinatív sportokat ked­velik? Ezek közül a lehető­ségek közül emelkedik ki az egyre népszerűbb tájfutósport. A 203-as Bem József Szak­munkásképző Intézetben az 1985—86-os tanévben már működik egy tájfutó-szakkör,­ egyre emelkedő létszámmal. Az alapok megismerése után — melyhez az általános isko­lában elsajátított térképis­meret felfrissítése segít hozzá — tanulóink a tavaszi verse­nyekre készülnek, amelyek szombaton és vasárnap zajla­nak. A szabadidősport támogatá­sa napjaink egyik kulcsfon­tosságú kérdése, Czinege Im­re, az intézet igazgatója, a diák szakszervezet vezetője, Bicskei Károly a hazafias ne­velést is felismerték e sport­ban, s a lehetőségekhez ké­pest anyagi támogatásukról biztosították a sportkört. Kovács László szakoktató

Next