Pesti Hirlap Vasárnapja, 1934. augusztus-december (56. évfolyam, 31-52. szám)
1934-10-28 / 43. szám
20 NEVEZETES KÖZKUTAK ÉS RÉGI PESTI HÁZAK KUTSZOBRAI Amikor a régi Pestnek még nem volt vízvezetéke, aj kutakról kellett gondoskodni. Nehéz sora volt akkoriban a házi cselédeknek, mert a legtöbbnek tekintélyes távolságról kellett naponta többször valamely közkutból vagy magántulajdonban lévő kútból nehéz vödrökben, sőt hordókban is vizet cipelnie, ami bizony súlyos munka volt. Nem mindig a legközelebb eső kútról hozatták a vizet, mert volt olyan közkút is, amelynek vizét egészségi szempontból ártalmasnak tartották. A jó vizet szolgáltató kutakat valósággal megrohanták és nagy nehezen lehetett csak hozzájuk férni. Néhai Bosbach Péter, a régi képviselőház köztiszteletben álló tagja és a városi politika egyik vezérharcosa, büszke volt arra, hogy a Bálvány utcai lakásának udvarán felállított kútnak volt a legjobb és legizletesebb ivóvize. Kitűnő vizéről nevezetes volt még a Lipótvárosban a Dorottya-utcai Wurm-udvarnak márványkutja, mely a Leszámítoló Bank székházának udvarán most is látható. A régi Pest sok házában művészi kutszobrok voltak. Közülük már számos eltűnt, de néhány értékes példány most is megvan. Így említésre méltók a Deák Ferencutca 6., Bálvány-utca 19. és 20., valamint a Dorottya utca 14. számú házak szobrai. A Bálványutca 20. számú, báró Prónay-féle ház udvarán meglehetőesn elhanyagolt állapotban áll Dunaiszky Lynne szoborműve. Pedig ezek mindegyike méltó helyet foglal el Budapest műemlékeinek sorában. A közkutak egyik legszebbike, a Nereidák kútja, régen a Ferenciek terén Hadó Richárd állott. Uhrl Ferencnek ezt az alkotását a Belváros rendezésekor elvitték Kőbányára, ahol Most a Liget-teret díszíti, ötven évvel ezelőtt állították fel a Kálvin-téri szökőkutat, amelyet a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ajándékozott a fővárosnak. A Takarékpénztár még 1869-ben ajánlotta fel ezt a szép kutat, melynek elhelyezése felett sokáig folyt a vita. A Takarékpénztár ugyanis a Ferenciek terén előbb említett közkút helyét jelölte meg erre a célra, míg a főváros csak a Kálvin-teret volt hajlandó átengedni. Tíz évig tartó hadakozás után a főváros álláspontja győzött és így került mostani helyére ez a kétségtelenül érdekes és értékes szökőkút, amelyet Ybl Miklós útmutatása szerint, a Budapesten letelepedett Feszler Leó osztrák szobrászművész készített. Feszler a szökőkút szoboralakjaiban Magyarország négy legnagyobb folyóját személyesítette meg. E szobrokon kívül más plasztikai faragások is díszítik a szökőkutat. A szobormű tetején áll a Duna. Lába egy delfin fején nyugszik, jobbkezében lapátot tart, erre támaszkodik, bal kezében kagylót szerít. A Duna alakja okozta a legnagyobb gondot a szobrászművésznek, mert a sokkal nagyobb Duna oly magasra került, hogy onnan kisebbnek látszik, mint a többi folyók alakjai. Feszlernek a szobor elkészítésénél segítőtársa volt Brestyáinszky Béla, aki a nagy alakokat és a kutat mintázta. Az ornamentika Marchenke Vilmos mesteri műve. A Kálvin-téri szökókút. A Nereiddk kútja a kabiínyai Liget-téren. Egykor a Ferenciek terén állott. Kútszobor a Dorottya-utcai Lloyd-udvarban. A Bollodny-utcai Prónay-ház és a 19. sz. ház kútszobrai.