Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-02-24 / 16. szám
és gyakorlatokban azoknak 1837-ik. évi 6szkóban történt megnyílta óta összesen csak 24 egyed ven rövidebb hosszabb ideig tett meg részt; tavai azonban ezek közül jelen ideig 15 ifjú foglalkozott, ’s mint a’ választottság hivatalosan értesült, kielégítő szorgalommal és sikerrel. Dicsérettel kell e’ helyt a’ válasszoltságnak megemlítnie — és pedig a' nevendékeknek mind stylusára, mind felfogó tehetségére nézve — azon írásbeli gyakorlatait, mellyeket egyesületi elnök gróf az intézetből magával hozott,‘s mellyek intézeti igazgató ur elmeleti leczkéinek eredményei. Az említett 15 nevendék közül múlt évben csak hatan nyertek alkalmaztatást, t.i. Gyomait, Kassán, Nagyszombatban, Ráczkevin , Szegzárdon és Szombathelyen, egyik magány nevelő lett, kettő az intézetet elhagyó, hat folytatja képződési pályáját, ’s ezek közül kettő a’ legközelebb megnyitandó intézetben vár alkalmaztatást. A’ választottság azon meggyőződésénél fogva, miszerint a’ zenészét a' ki-dedóvás egyik elkerülhetlen segéde, egy fizetéses hegedű-mestert javasol rendszeresíteni a’ képző-intézetben, ki a' nevendékeknek e' zeneszerben leczkéket adhasson. A’ fiókválasztmány a’ példány intézeti tanpénzeket megszüntetni javasolja. Okai, a’központi választottság ellenkező nézeteivel együtt, a t. egyesületnek külön fognak előterjesztetni. A’ képző"- mézet anyagi részét illetőleg , ennek épületeit tűzvész lényegété, melly bár több szomszéd fedeleket emészte el, intézetünket megkimélé, ’s csak a kerítésbe kezdett halapozni, azonban a’ növekedett veszély elhárítása végett, némi rombolást ’s ez ismét költséges kinyitást vont maga után , minek következtében szükségesnek vélte a’ választottság, az érintett épűletek fedeleit, az egyesület jóváhagyása fejében öt évre titkármentesíti. A’ fiókpénztár, mellynek ideiglenes kezelése az intézet igazgatójának saját körébeni hatását terhesen nyomasztá, a’ fiókválasztmánytól ajánlott egyedre bízatott; ’s ennélfogva kevésbő l — vén az igazgatónak képző- és példányintézeten kívüli foglalatosságai, a’ gazdasági ’s ügyviteli dolog is kevesbülni fog, a’ tárgyaltatási mód pedig egyszerűbb leszen, elannyira, hogy a’ fiókválasztmány mindenben, mi a képző-intézeti igazgató felelőségét felülmúlja, jelesen nevendékek fölvételét és elbocsátását, pénztárra figyelést, stb. jövendőre is ajánlván , közremunkálási szíves készségét a’ nyári gyűlés XIV-ik határozatának teljesítéséül az alapszabályok XI-ik részét csak abban véli módositandónak a választottság, miszerint a’ tolnai fiókválasztmány nevelési és gazdasági osztálya egygyé forrasztva folytassa működéseit. A’ választottság által kiadni szándéklott folyóirat, mellynek czíme: „Kisdedóvási közlemények“, legyőzhetlen akadályok miatt a' lefolyt évben nem indíttathatott meg; azonban az első füzet tárgyai készek, ’s az legközelebb sajtó alá kerülend. Örömrészvéttel említi ennek folytában a’ választottság a tolnai képző-intézet egykori nevendékének Lukács Fáinak a’ lefolyt években „Dal könyvecske“ és „Kisdedutazó“ czimű jeles munkáit, mellyekkel a’ kisdedóvás irodalmát megajándékozó. Vajha megindítandó folyóiratunkat vele több lelkes hazai iró segítené szárnyaira lelkes tollával! — Az egyesület múlt évben négy igen tisztelt tagját veszté, úgymint: Jakabfalvi Dániel több megyei táblabirót, Kárász Miklós hétszemélyestáblai közbirót, Pap Lászlót és Lentbery Juliánná özv. Szentkirályi Lászlónét, kiknek áldás szálljon nyugvó hamvaikra ! — Ezek közűl Pap László részvénye ’s harmad éve kimúlt Kápolnay Ferenczé a’ többiek sorából kitöreketni javasoltattak. A’ választottság feladási közé tűzte ki az egyesület képviselőit alapszabályának értelmében unnan választani, ’s mindazoktól, kik több évek óta a’ választottság nevében hozzájok érkezett megkereső levelekre nem is válaszolónak, az aláírási íveket visszakérni. A’ fiókpénztárnok 1839 ik's a’ fő pénztárntok 1840-ikévi számadásai a’ közgyűlésiig megbízott vizsgáló küldöttség jelentésének kíséretében a' t. közönség bírálata és rendelkezése alá terjesztetnek, ’s befejezésül az egyesület vagyon értékének ’s remélhető jövedelmei 's folyó esztendei költségeinek felszámítását mutatván be, ajánlja a’ választottság, hogy az utóbbi közgyűlésen kelt XVIII-ik határozat értelmében a’ képző-intézet igazgatójának, mihelyt további maradásáról várt nyilatkozása meg fog érkezni, jövendiíje valamelly nyugpénz-intézetnél biztosíttassék. — Számot adván ekkép a’választottság egész évi munkálatiról ’s az egyesület érdekei iránt szivében buzgón ápolt őszinte igyekezeteiről. A’ R.CATH. PÜSPÖKÖK hajdani jövedelméről. Gyakran hallani a’ r. caihol, egyházi rend jövedelméről szólani . Valljon eldődeinknél az említett papi rendnek (melly, mint az ősidők maradványai bizonyítják, hajdan nem csak a’ bibliával a’ szószékből, de számtalanszor fegyverrel és vére kioldásával is a’ csatamezőn harczolt) nagyobb érdeme volt e, mint jelenleg? — itten vitani nem szándékom; — ie hogy néhány század óta ezen szentegyházi rend jövedelmire nézve is nalgy lépéseket itt légyen, a’ többi között*) elegendően bizonyítja e’ következendő nyugtatvány, melly szerint Fejérkeőy István veszprémi püspöknek 1585. észt. szükségei pótlására a’ magyar k. kincstárból 10 magyar forint fizettetett ki,9*) a’ mint következik : „Do Perceptor ”"° Domino Stephano „Felikeoy Episcopo Vesprimiensi, date in „sortem salary annul, ad prarsentes suas „necessitates decent florenos Hung"”. Accppta quietantia. Actum Pasp. quarta die „February Anno M. D. LXXXV. ExConsilio CameraeHungi’*'. G. Florman m. p. CRegest. Vettem feöl tiz forintot kirileö kegyelmet (P.H.) quietatem. Actum ut supra, idem qui sup. m. p. Közli Railsits F. ügyvéd. EGY R. CATHOLICUS VÉLEMÉNYE a’ házassági ügyekben. A’r. cath. egyház elveit buzgó vallásos érzelemmel védő nagy historicus, az épen olly hív mint tudós Wessenberg J. H. „Die grossen Kirchenversammlungen des XV. und XVI. Jahrhunderts, Constanz 1840“ czimte, theologusok ’s politicusokra egyaránt hatályos érdekű munkájában, miután történeti nyomozatok és kétségtelen adatok szerint, terjedten előadja, a tridenti zsinat házasságot tárgyazó rendeleteit;— t. i. hogy a’ házasság sacramentumnak ’sigy szentnek és felbonthatlannak tartassék ; érvényesnek csak az egyik fél lelkésze ’s legalább két tanú jelenlétében köttetett házasság tekintessék; az egyházi kihirdetések iránti rendelet megujíttassék; a házaspárok és ezek tanúinak nevei időről időre jegyzőkönyvbe írassanak; a’ házassági akadályok kevesbitése végett csak egy keresztatya, egy keresztanya legyen, a’ keresztelt kisdeddel ’s ennek szüleivel lelki atyafiságba lépendők; a’ vérségi és sógorsági házasságokra minél ritkábban ’s ingyen adassák dispensatio, — e’ czikket igy rekeszti be: „Egyébiránt midőn a’ zsinat úgy nyilatkozik, hogy a’ házassági ügyekbeni ítéletet a’ lelki vagy egyházi bíróktól megtagadni ne legyen szabad: e’ nyilatkozat csak a’ sacramentumra vitetik , melly a’ szeretet törvénye szerint a’ lélek üdvét teszi czélul, nem a’ polgári szövetségre, vagy a’ házasság polgári eredményeire, mik fölött már régen, törvények által, különfélekép határoztak a’ keresztyén császárok.“ „De nem lehetett még akkor — igy folytatja IV. d. 322 I. — tisztán elválasztva megkülönböztetni, mi a’ házasságban vallásos adtus, mi polgári szövetség? mert a’ fogalmak ennyire megérve nem voltak, vagyis inkább, a’zsinat idejében, pápai decretumok következésében, a' házasságot csak üdveszköznek, nem egyszerszáind szövetségnek is tartották. — Ennélfogva későbbi egyházfőnökök, — a’ polgáraitól azon jognak, miszerint a’ házasság polgári szövetségére nézve törvényt adhasson, elvitatása végett, — alap nélkül hivatkoztak a’ tridenti zsinatra.“ „Különösen a’ vegyes házasságot illetőleg semmi határozat sem tétetett ott Kétségkívül a’ régibb egyházi határozatokat, — melyiyek az eretnekekkel’ házasságot tiltották, — vélte a’ zsinat alkalmaztatandóknak. Annyi tagadhatlan, hogy folytonosan intették a’ r. catholicusok hitsorsosaikat a’ vegyes házasság ellen ; azonban, a vestpháli béke után mind e’ mellett is megszaporodván a’ vegyes házassági esetek. XIV. Benedek 1741. e. azoknak egyházi érvényességét elismerte. Későbben 1830. Vill. Pius s utána XVI. Gergely azt határozták, hogy a’ lelkészek, a’ vegyes házasságok kötésekor, — ha a’ férj magát gyermekeinek a r. cath. vallásban neveltetésére nem kötelezendi, — csak mint néma tanúk legyenek jelen , imádkozás és szertartás nélkül. A’ minti az áldás megtagadását illeti: igy vélekedik ’s okoskodik Wessenberg IV. d.328. I.: „A Pius és Gergely pápák határozatából nyilvános, hogy a vegyes házasságoktól egyedül csak azért tagadtatik meg az áldás, mert a’ születendő gyermekek r. cath vallásban neveltetése előre tett kötelezés által nem biztosíttatik; ha e’ biztosítás megtörtént, az áldás arra rá adatik. Az áldás megtagadása tehát egyházi fenyítéket foglal magában; — ’s kit sújt a' kérdéses esetben a’ fenéitek? Egyenesen az egyházilag véteknélküli r. cath. félt; holott nem az ok, hogy elég nem létetett ama’ kívánságnak, miszerint a’ gyermekek r. cath. vallásban neveltetése előre biztosíttassék; ok a’ protestáns fél, ki az e tekintetben neki polgáriig adatott jogról lemondani nem akar. És ha csakugyan fenyitek az áldás megtagadása érdekében áll úgy a’ polgárzati kormánynak mint magának a’ r. cath. egyháznak, nem engedni fenyítéket vétetni elő, ha nyilvános, hogy arra a’ sújtandó r. cath. egyházi tagokot nem szolgáltatott. Igen! a’ r. cath egyház érdeke kivonja, megtartóztatni magát a’ fenyítéktől, ha ez ártatlanokat érhetne , vagy a’ vallásos gondolkozás- és érzés mód jobbítására, az egyházi törvények tekintetének nevelésére mit sem tesz.“ „A’ szelidebb gyakorlathoz szító püspökök e’ meggyőződésből indultak ki: a’ megáldás nem csak közönyösséget nem jelent a’ gyermekek vallásos neveltetése iránt, sőt inkább alkalmat nyit jövőre is a’ r. cath. lelkésznek , a’ r. cath. házasfélre intéseivel halhatni, hogy ez, tőle telhetőig, gyermekeinek r. cath. vallásban neveltetésén igyekezzék. Azt is látták e’ püspökök előre , hogy az áldás megtagadása csak a’ külön felekezetek hitsorsosai közt élő egyetértés zavarására, a’ házaspárok békeségének földulására, — ’s mi több, a’ r. cath. fél egyházi felsőségétőli elidegenedésére szolgálatid. Mert következetesség szerint, ez áldás megtagadása maga után huzza a’ gyermekágyas meg nem áldatását, a gyónáskori fölszabadítás, sőt meg a’ r.cath szertartásu temetés megtagadását is. Szeretet törvénye vezérelte az említett püspököket ez engedékenységre, mit épen nem lehet úgy tekinteni, mint a’ gyermekeknek nem r. cath. vallásban neveltetésére egyházilag kimondott helybenhagyást“ „Azonban minden félreértést meg lehet előzni: 1) ha a r. cath. fél, illető lelkészét az áldás előtt élő szóval biztositandja, hogy ő kötelessége szerint, tőle telhetőleg, gyermekeinek r. cath. vallásban neveltetésén fog törekedni; és 2) ha a’ vegyes házasságok megáldására olly formula készíttetnék, mi szerint még csak árnyéka se lehessen azon gyanúnak, mintha a’ gyermeknek vallásos neveltetése iránti közönyösség egyházilag jóváhagyatnék. (Egy illy formulát 448, a’ toldalékban közöl is.) Természetesen azt kiváltja minden egyház, hogy a’ gyermekek az ő hitágazatai szerint neveltessenek.“ *) Vajha e’ rövid kivonat közlése minél több r. catholicus és protestáns figyelmiét fölébreszthet,né a fent megnevezett «terék munka iránt, melylyet szerzője, mint sokévi studiuma gyümölcsét, hozzá — megélemedett öreghez— illő remegéssel ad a’ közönség elébe; tie egyszersmind azon öntudattal, hogy híven vizsgálódott, ’s az igazi keresztyén gondolkozás- és érzésmód terjesztésén igyekezett. — K. T. M debreczeni h. v. egyházi szónok. *) Csekély gyűjteményemben hasonló, Draskovits György kalocsai érsek és cancellárt, Káda István egri püspököt és nádort ’stb. érdeklő irományok 155-ból találtatnak. **) Ez — nézetünk szerint — a püspökség javainak török kézre jutása miatt történhetett Szegények ugyan soha sem voltak a’ r.cath. anyaszentegyház főpapjai Ilonunkban ; bár alsóbb osztályai , névszerint a’ plébánosok, több helyütt szegényebbek voltak ’s ma is szegényebbek , mint lenniük kellene, hogy nemes hivatásuk betöltésében élelmi vagy mezőgazdasági gondok által ne háboríttassanak.Szerk. 129 midőn az egyesület szives bizodalmáért haláját nyilvánitja, megbízatását az egyesület pecséteivel együtt nyugott lelkiesméret kíséretében nyújtja át. Költ a’ kisdedóvó-egyesület választottságának Pesten 1841. télutó 13-kán tartott üléséből. — Kacskovics Lajos, egyesületi titoknok. *) Mi valamint gyűlésekben szóval , úgy i*t írással nyilván kimondjuk, hogy nézetünk szerint lazánkban e’ dolgot végképen tisztába csak olly törvény hozhata, miket az 1940-ki országi)ülés indítványozott; t. i. az esketést a’ vélemény papja ,így** végh-v., a’ gyermekek atyjuk vallását kövessék. f la az l7yl. 20. t. ez. szabta inat a’ r. cath. clertis , vallása elveivel ellenkezőnek tartja: a’ törvény hotásnak más utat kell arra nyitnia, hogy a’ status czéljának elég tétessek. h z e rk 32*