Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-02-24 / 16. szám

és gyakorlatokban azoknak 1837-ik. évi 6­szkó­­ban történt megnyílta óta összesen csak 24 egye­d ven rövidebb hosszabb ideig tett meg részt; tavai azonban ezek közül jelen ideig 15 ifjú foglalko­zott, ’s mint a’ választottság hivatalosan értesült, kielégítő szorgalommal és sikerrel. Dicsérettel kell e’ helyt a’ válasszoltságnak m­egemlítnie — és pedig a' nevendékeknek mind stylusára, mind felfogó tehetségére nézve — azon írásbeli gya­korlatait, mellyeket egyesületi elnök gróf az in­tézetből magával hozott,‘s mellyek intézeti igaz­gató ur elmeleti leczkéinek eredményei. Az em­lített 15 nevendék közül múlt évben csak ha­­t­an nyertek alkalmaztatást, t.i. Gyomait, Kassán, Nagyszombatban, Ráczkevin , Szegzárdon és Szombathelyen, egy­ik magány nevelő lett, k­et­­tő az intézetet elhagyó, hat folytatja képződé­si pályáját, ’s ezek közül kettő a’ legközelebb megnyitandó intézet­ben vár alkalmaztatást. A’ választottság azon meggyőződésénél fog­va, miszerint a’ zenészét a' ki-dedóvás egyik elkerülh­etlen segéde, egy fizetéses hegedű-mes­tert javasol rendszeresíteni a’ képző-intézetben, ki a' nevendékeknek e' zeneszerben leczkéket adhasson. A’ fiókválasztmány a’ példány intézeti tanpénzeket megszüntet­ni javasolja. Okai, a’köz­ponti választottság ellenkező nézeteivel együtt, a t. egyesületnek külön fognak előterjesztetni. A’ képző"- mézet anyagi részét illetőleg , en­nek épületeit tűzvész lényegété, melly bár több szomszéd fedeleket emészte el, intézetünket meg­­kimélé, ’s csak a­ kerítésbe kezdett h­alapozni, azonban a’ növekedett veszély elhárítása végett, némi rombolást ’s ez ismét költséges kinyitást vont maga után , minek következtében szüksé­gesnek vélte a’ választottság, az érintett épű­letek fedeleit, az egyesület jóváhagyása f­ejében öt évre titkárm­entesíti. A’ fiókpénztár, mellynek ideiglenes kezelése az intézet igazgatójának saját körébeni hatását terhesen nyomasztá, a’ fiókválasztmány­tól aján­lott egyedre bízatott; ’s ennélfogva kevésbő l — vén az igazgatónak képző- és példányintézeten kívüli foglalatosságai, a’ gazdasági ’s ügyviteli dolog is kevesbülni fog, a’ tárgyaltatási mód pe­dig egyszerűbb leszen, elannyira, hogy a’ fiók­­választmány mindenben, mi a képző-intézeti igaz­gató felelőségét felülmúlja, jelesen nevendékek fölvételét és elbocsátását, pénztárra figyelést, stb. jövendőre is ajánlván , közremunkálási szí­ves készségét a’ nyári gyűlés XIV-ik határozatá­nak teljesítéséül az alapszabályok XI-ik részét csak abban véli módositandónak a­ választottság, miszerint a’ tolnai fiókválasztmány nevelési és ga­z­d­as­á­g­i osztálya egygyé forrasztva foly­tassa működéseit. A’ választottság által kiadni szándéklott fo­lyóirat, mellynek czíme: „Ki­sdedóvási köz­lemények“, legyőzhetlen akadályok miatt a' lefolyt évben nem indíttathatott meg; azonban az első füzet tárgyai készek, ’s az legközelebb sajtó alá kerülend. Öröm­részvéttel említi ennek folytában a’ választottság a tolnai képző-intézet egykori nevendékének Lukács Fáinak a’ lefoly­t években „D­al könyve­csk­e“ és „Kisded­utazó“ czimű jeles munkáit, mellyekkel a’ kis­dedóvás irodalmát megajándékozó. Vajha meg­indítandó folyóiratunkat vele több lelkes hazai iró segítené szárnyaira lelkes tollával! — Az egyesület múlt évben négy igen tisztelt tagját veszté, úgymint: Jakabfalvi Dániel több megyei táblabirót, Kárász Miklós hétszem­élyes­­táblai közbirót, Pap Lászlót és Lentbery Julián­ná özv. Szentkirályi Lászlónét, kiknek áldás szálljon nyugvó hamvaikra ! — Ezek közűl Pap László részvénye ’s harmad éve kimúlt Kápol­­nay F­ere­n­czé a’ többiek sorából kitöreket­­ni javasoltat­tak. A’ választottság feladási közé tűzte ki az egye­sület képviselőit alapszabályának értelmében u­n­­nan választani, ’s mindazoktól, kik több évek óta a’ választottság nevében hozzájok érkezett meg­kereső levelekre nem is válaszolónak, az aláírá­si íveket visszakérni. A’ fiókpénztárnok 1839 ik's a’ fő pénztárntok 1840-ikévi számadásai a’ közgyűlésiig megbízott vizsgáló küldöttség jelentésének kíséretében a' t. közönség bírálata és rendelkezése alá terjesz­tetnek, ’s befejezésül az egyesület vagyon ér­tékének ’s remélhető jövedelmei 's folyó esz­tendei költségeinek felszámítását mutatván be, ajánlja a’ választottság, hogy az utóbbi közgyű­lésen kelt XVIII-ik határozat értelmében a’ kép­ző-intézet igazgatójának, mihelyt további mara­dásáról várt nyilatkozása meg fog érkezni, jö­­vendi­íje valamelly nyugpénz-intézetnél biztosít­­tassék. — Számot adván ekkép a’választottság egész évi munkálatiról ’s az egyesület érdekei iránt szivében buzgón ápolt őszinte igyekezeteiről. A’ R.CATH. PÜSPÖKÖK hajdani jövedelméről. Gyakran hallani a’ r. caihol, egyházi rend jövedelméről szólani . Valljon eldődeink­­nél az említett papi rendnek (melly, mint az ősidők maradványai bizonyítják, hajdan nem csak a’ bibliával a’ szószékből, de számtalan­szor fegyverrel és vére kioldásával is a’ csata­­mezőn harczolt) nagyobb érdeme volt e, mint jelenleg? — itten vita­ni nem szándékom; — i­e hogy néhány század óta ezen szentegyházi rend jövedelmi­re nézve is nalgy lépéseket itt légyen, a’ többi között*) elegendően bizo­nyítja e’ következendő nyugtatvány, m­elly sze­rint Fejérkeőy István veszprémi püspöknek 1585. észt. szükségei pótlására a’ magyar k. kincstár­ból 10 magyar forint fizettetett ki,9*) a’ mint kö­vetkezik : „Do­ Perceptor ”"­° Domino Stephano „Felikeoy Episcopo Vesprimiensi, date in „sortem salary annul, ad prarsentes suas „necessitates decent florenos Hung"”. Ac­­­cppta quietantia. Actum Pasp. quarta die „February Anno M. D. LXXXV. ExConsilio CameraeHungi’*'. G. Florman m. p. CRegest. Vettem feöl tiz forin­tot kir­il­eö kegyelmet (P.H.) quietatem. Actum ut supra, idem qui sup. m. p. Közli Rail­sits F. ügyvéd. EGY R. CATHOLICUS VÉLEMÉNYE a’ házassági ügyekben. A’r. cath. egyház elveit buzgó vallásos érze­lemmel védő nagy historicus, az épen olly hív mint tudós Wessenberg J. H. „Die grossen Kirchen­versam­mlungen des XV. und XVI. Jahr­hunderts, Constanz 1840“ czimte, theologusok­ ’s politicusokra egyaránt hatályos érdekű munkájá­­ban, miután történeti nyomozatok és kétségtelen adatok szerint, terjedten előadja, a­ tridenti zsinat házasságot tárgyazó rendeleteit;— t. i. hogy a’ házasság sacramentumnak ’sigy szentnek és felbonthatlannak tartassék ; érvényesnek csak az egyik fél lelkésze ’s legalább két tanú jelenlétében köttetett há­zasság tekintessék; az egyházi kihir­detések iránti rendelet megujíttassék; a­ há­zaspárok és ezek tanúinak nevei időről időre jegyzőkönyvbe írassanak; a’ házassági aka­dályok kevesbitése végett csak egy kereszt­atya, egy keresztanya legyen, a’ keresz­telt kisdeddel ’s ennek szüleivel lelki atyafiság­­ba lépendők; a’ vérségi és sógorsági házassá­gokra minél ritkábban ’s ingyen adassák dis­­pensatio, — e’ czikket igy rekeszti be: „Egyéb­iránt midőn a’ zsinat úgy nyilatkozik, hogy a’ házassági ügyekbeni ítéletet a’ lelki vagy egy­házi bíróktól megtagadni ne legyen szabad: e’ nyilatkozat csak a’ sac­ram­en­t­umra vite­tik , melly a’ szeretet törvénye szerint a’ lélek üdvét teszi czélul, nem a’ polgári szö­vetségre, vagy a’ házasság polgári eredményeire, mik fölött már régen, törvé­nyek által, különfélekép határoztak a’ keresz­tyén császárok.“ „De nem lehetett még akkor — igy folytatja IV. d. 322 I. — tisztán elválasztva megkülönböz­tetni, mi a’ házasságban vallásos adtus, mi pol­gári szövetség? mert a’ fogalmak ennyire meg­érve nem voltak, vagyis inkább, a’zsinat ide­jében, pápai decretumok következésében, a' há­zasságot csak üdveszköznek, nem egyszer­­száind szövetségnek is tartották. — Ennél­fogva későbbi egyh­ázfőnökök, — a’ polgárai­tól azon jognak, miszerint a’ házasság polgári szövetségére nézve törvényt adhasson, elvitatása végett, — alap nélkül hivatkoztak a’ tridenti zsinatra.“ „Különösen a’ vegyes házasságot ille­tőleg semmi határozat sem tétetett ott Kétség­kívül a’ régibb egyházi határozatokat, — mely­­iyek az eretnekekkel’­ házasságot tiltották, — vélte a’ zsinat alkalmaztatandóknak. Annyi ta­­gadhatlan, hogy folytonosan intették a’ r. ca­­tholicusok h­itsorsosaikat a’ vegyes házasság el­len ; azonban, a vestpháli béke után mind e’ mellett is megszaporodván a’ vegyes házassági esetek. XIV. Benedek 1741. e. azoknak egy­házi érvényességét elismerte. Későbben 1830. Vill. Pius s utána XVI. Gergely azt ha­tározták, hogy a’ lelkészek, a’ vegyes házas­ságok kötésekor, — ha a’ férj magát gyer­mekeinek a r. cath­. vallásban neveltetésére nem kötelezendi, — csak mint néma tanúk le­gyenek jelen , imádkozás és szertartás nélkül. A’ mi­nt­i az áldás megtagadását illeti: igy vélekedik ’s okoskodik Wessenberg IV. d.328. I.: „A Pius és Gergely pápák határozatából nyilvános, hogy a vegyes házasságok­tól egyedül csak azért tagadtat­ik meg az á­l­dás, mert a’ születendő gyerme­kek r. cath vallásban neveltetése elő­re tett kötelezés által nem biztosít­­tatik; ha e’ biztosítás megtörtént, az áldás arra rá adatik. Az áldás megtagadása tehát egy­házi fenyítéket foglal magában; — ’s kit sújt a' kérdéses esetben a’ fenéitek? Egyenesen az egyházilag­ véteknélküli r. cath. félt; holott nem­­ az ok, hogy elég nem létetett ama’ kí­vánságnak, miszerint a’ gyermekek r. cath. val­lásban neveltetése előre biztosíttassék; ok a’ pro­testáns fél, ki az e tekintetben neki polgáriig adatott jogról lemondani nem akar. És ha csak­ugyan fenyitek az áldás megtagadása­ érdeké­ben áll úgy a’ polgárzati kormánynak mint ma­gának a’ r. cath. egyháznak, nem engedni fe­nyítéket vétetni elő, ha nyilvános, hogy arra a’ sújtandó r. cath. egyházi tag­okot nem szol­gáltatott. Igen! a’ r. cath egyház érdeke kivon­ja, megtartóztatni magát a’ fenyítéktől, ha ez ártatlanokat érhetne , vagy a’ vallásos gondol­kozás- és érzés m­­ód jobbítására, az egyházi tör­vények tekintetének nevelésére mit sem tesz.“ „A’ szelidebb gyakorlathoz szító püspökök e’ meggyőződésből indultak ki: a’ megáldás nem csak közönyösséget nem jelent a’ gyermekek vallásos neveltetése iránt, sőt inkább alkalmat nyit jövőre is a’ r. cath­. lelkésznek , a’ r. cath. házasfélre intéseivel halhatni, hogy ez, tőle tel­hetői­g, gyermekeinek r. cath. vallásban nevel­tetésén igyekezzék. Azt is látták e’ püspökök előre , hogy az áldás megtagadása csak a’ kü­lön felekezetek hitsorsosai közt élő egyetértés zavarására, a’ házaspárok békeségének földu­­lására, — ’s mi több, a’ r. cath. fél egyházi fel­­sőségétőli elidegenedésére szolgálatid. Mert kö­­vetkezetesség szerint, ez áldás megtagadása ma­ga után huzza a’ gyermekágyas meg nem álda­­tását, a gyónáskori fölszabadítás, sőt meg a’ r.cath szertartásu temetés megtagadását is. Sze­retet törvénye vezérelte az említett püspököket ez engedékenységre, mit épen nem lehet úgy tekinteni, mint a’ gyermekeknek nem r. cath. vallásban neveltetésére egyházilag kimondott helybenhagyást“ „Azonban minden félreértést meg lehet előz­ni: 1) ha a r. cath. fél, illető lelkészét az áldás előtt élő szóval biztositandja, hogy ő köteles­sége szerint, tőle telhetőleg, gyermekeinek r. cath. vallásban neveltetésén fog törekedni; és 2) ha a’ vegyes házasságok megáldására olly formula készíttetnék, mi szerint még csak árnyéka se lehessen azon gyanúnak, mintha a’ gyermeknek vallásos neveltetése iránti közönyös­ség egyházilag jóváhagyatnék. (Egy illy for­mulát 448­­, a’ toldalékban közöl is.) Termé­szetesen azt kiváltja minden egyház, hogy a’ gyermekek az ő hitágazatai szerint neveltesse­nek.“ *) Vajha e’ rövid kivonat közlése minél több r. catholicus és protestáns figye­lm­iét fölébreszthet,­­né a fent megnevezett «terék munka iránt, m­ely­­lyet szerzője, mint sokévi studiuma gyümölcsét, hozzá — megélemedett öreghez— illő remegés­sel ad a’ közönség elébe; tie egyszersmind azon öntudattal, hogy híven vizsgálódott, ’s az igazi keresztyén gondolkozás- és érzésmód terjeszté­sén igyekezett. — K. T. M debreczeni h. v. egy­házi szónok. *) Csekély gyűjteményemben hasonló, Draskovits György kalocsai érsek és cancellárt, K­áda István egri püspököt és nádort ’stb. érdeklő irományok 15­5-ból találtatnak. **) Ez — nézetünk szerint — a­ püspökség javainak tö­rök kézre jutása miatt történhetett Szegények ugyan soha sem voltak a’ r.cath. anyaszentegy­ház főpapjai Ilo­nunkban ; bár alsóbb osztályai , névszerint a’ plébáno­sok, több helyütt szegényebbek voltak ’s ma is szegé­nyebbek , mint lenniük kellene, hogy nemes hivatásuk betöltésében élelmi vagy mezőgazdasági gondok által ne h­áboríttassanak.­­Szerk. 129 midőn az egyesület szives bizodalmáért haláját nyilvánitja, megbízatását az egyesület pecsétei­vel egy­ütt nyugott lelkiesméret kíséretében nyújt­ja át. Költ a’ kisdedóvó-egyesü­let választottsá­­gának Pesten 1841. télutó 13-kán tartott ülé­séből. — Kacskovics Lajos, egyesületi ti­­toknok. *) Mi valamint gyűlésekben szóval , úgy i*t írással nyil­ván kimondjuk, hogy nézetünk szerint lazánkban e’ dolgot végképen tisztába csak olly törvény hozhat­a, mik­et az 1940-ki országi­)ülés indítványozott; t. i. az esketést a’ vélemény papja ,így** végh-v., a’ gyerme­kek atyjuk vallását kövessék. f la az l7yl. 20. t. ez. szabta inat a’ r. cath­. clertis , vallása elveivel el­lenkezőnek tartja: a’ törvény hotásnak más utat kell arra nyitnia, hogy a’ status czéljának elég tétessek. h z e rk 32*

Next