Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-02-27 / 17. szám
SZOMBAT 15. TÉLUTÓ 27. 1841. Pesti Hírlap Mertelen e’ hírlap minden héten kétszer, szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 fr. borítékban fi fr, postán boritékkal 6 fr. pengő p. —Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 583 d. szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, garmond betűkkel, 5 pengő krajczár számíttatik. TARTALOM: Vezérczikk. (Nemzeti veszély). M. gazd. egyesület. Komáromi biztosító társaság. Fővárosi ujdons. Megyei napló: szabolcsi gyűlés (végy. házas.); pozsonyi gyűl. bővebben(végy. házas., népnevelés, himlő, husárszabás). Középszolnoki gyűlés részletei. Vidéki levéltárcza: Jászkun kerületek (sajátlagos ujonczállitás, mezei rendőrség). Béla (magyarosodási elemek Szepes táján, Lőcsén takarékpénztár, pálinkaözün). Zempléni felföld (játék Eperjesen). Külföldi napló. Angol-, Francz-, Lengyel-, Törükhon, Igazítás. Legújabb. — Értekező: Haladjunk ide mikint? Szentkirályi Móricztól. — Miss Pardoe Magyarországról. II. Deák Ferencz. — Hirlapszerkesztésről és iskolai fenyítékről Erdélyhonttól. Nincs pénz! — E. — Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Veg.érczilil. (Nemzeti veszély.) Hírlapjaink telvék a’ hevesi gyűlés sajnálatos történetével. Mi magunk is kaptunk több rendbeli leveleket, de mindenikben annyira föltűnik a’ dolgot itt szépítni, amott rutítni akaró színezés, hogy vonakodtunk és vonakodunk a’ közléstől mindaddig, mig ha rajzot nem adhatunk. — Leveleinkből ’s a’ más hírlapokban közlöttekből annyi világos, hogy fanatizált nyers tömegerő használtatott a’ vegyes házassági kérdésnek a’ fekete tollas párt szellemébeni eldöntésére, hogy a’ tanácskozási terem vérengezés színhelyévé lön, ’s nem a’ nagy számmal behordott bunkós védeken múlt, hogy a’ szintúgy merő vak eszközül, de most az egyszer sokkal kisebb számban begyűjtött ellenpárt vezére ’s emberei csak leverettek, csak megvéreztettek, ’s nem egyszersmind meg is gyilkoltattak. Tudva van, mikint Heves vármegye közönsége már huzamos idő óta fejér és fekete tollas pártra van oszolva, ’s hogy — fájdalom! — mind a’ két pártnál huzamos idő óta divatba jött, nem csak választásoknál, hanem rendes közgyűlési tanácskozásoknál is tömegek nyers erejét használni, de a’ helyhatósági élet szent színhelyén, hol csak a’ nemzet jogainak lelkesült törvényességgel kellene védetniük, hol csak a’ nemzeti jólét kifejtésének kellene munkáltatnia, bőszült szenvedélyek, csapszéki hősiség ’s vérengző hagymáz illy mértékben ekkorig még csak tisztválasztáson dühöngtek, de gyűlésen nem, mert a’ szenvedélyek legirtózatosbikának kellett felizgattatnia, hogy a’ magyar alkotmány palládiumán, a’ megyei rendszeren, polgártársaink önkezeikkel üssenek sebet, érzékenyebbet, mint minőt ellenségeink üthetének. Ne gondolja senki, hogy azért szólunk igy, mivel a’ fekete ’s nem a’ fejér tollas párt győzött. Ha illy tekintet vezérlene, örvendenénk ez izonyatos jelenetnek , mert meg vagyunk győződve, miképen ha a’ vegyes házassági, vagy akármelly más kérdésben nem csak a’ hasonlíthatlan nagy többség, hanem minden megye, egy értelemben lépett volna föl: ez egybeforrott összes pártfogás nem használhatott annyit az ügynek, mint az ellenvéleménynek egyetlen illy diadala. Szívünk tiszta meggyőződéséből minden ügynek, melylyet rossznak tartunk, nem bukást (mert a’ ki megbukott, az még fölkelhet), sőt illy győzelmet óhajtunk, mint a’ hevesi. — Nem e’ kérdés tehát, hanem egy nagy nemzeti szempont az, melly tollunkat vezérli; egy szempont, mellyben — hiszszük — egyesülni fog velünk minden magyar; ’s e’ szempont az, hogy illy jelenetek legfőbb kin-csünket, megyei rendszerünket, veszélyeztetik. A’ mi most nemes, az eredetileg egész nemzet volt; ’s a’jogegyenlőség nemes és nemes között azon alapelv, melly alkotmányunkat mindeddig fentartotta. És e’ jogegyenlőségnek kezdet óta magában e’ nemzetben sok ellensége volt; mert eredeti bűn az embernél, hogy embertársa fölibe botor gőggel szeret emelkedni; és e’jogegyenlőségnek magában e’ nemzetben sok ellensége van maiglan is. És mit vetnek ellen, kik önzési szellemű jognyesésekröl, közvetített szavazatokról ’s hajnál veszélyesb orvoslatokról gondolkoznak? Azt, hogy értelmetlen durva tömeget, melly a’ dologhoz nem ért, melly magát áruba bocsátja ’s vak eszközkint hajlik jóhoz vagy rosszhoz, — hogy illy tömeget jogok birájának hagyni nem lehet. És mi, az alkotmányos jogegyenlőség emberei, mit vetünk ezeknek ellene ? Gazdagokra mutattunk, kik áruba bocsátják jellemüket, és szegényekre, kik tántorítlanul függetlenek (mikint ezt jogunk van magunknak is nemes öntudattal érezni) ; hivatkozónk nemzetünk évkönyveire, mellyeknek sok lapjain föl van jegyezve, hogy e’ gúnyolt tömegben a’ jogérzetnek egy bizonyos ösztönszerű tapintata él, melly ha személyesíttetnék, joggal mondhatná el az esküt, mellyet Metellus vádjára egykoron Tullius a’Capitoliumban e’ szavakkal tön : „jure, quod servaverim rempublicam;“ és az élesen fölállított elméleti tan ellenében hivatkozónk a’ gyakorlati életre, mikint választás esetein kívül a’ nemesség azon tömege, melly az értelmiség legalsóbb fokán áll, a’ közdolgok iránt sem érez igen nagy avatkozási hajlamot, ’s ritkán hagyja el idegen impulsus nélkül mezei munkáját, mellyből él, hogy a’ politicai vitatkozás terén vesztegeljen; a' melly rész pedig önálló hajlamot érez magában, részt venni a' köztanácskozásokban, az épen ez által értelmességnek adta jeleit, épen ez által bizonyította, hogy ott helyén van. — Okaink mellett az élet szólt; pedig az erő életben van, és a’ törvényes jogegyenlőség áll évezreden át. És elkövetkezett a’ lélekvásárlás, es a’ vesztegetés gyászideje. Előbb választásoknál (nem régi dolog, meg tudnék mondani, hol legelőbb), ma már gyűléseknél is. És mi a’ vészjövendő előérzetében egy istenszózat hatalmas hangjával szeretnék e’ nemzetnek fülébe dörgeni: „ez öngyilkolás!” Nemzetek szerencsétlensége nemzetek vétkeiből származik. Nemzet csak öngyilkolással halhat meg. A’ ki szabadságát becsben tartja, ne éljen vissza vele, mert visszaélés a’ szabadságnak legkártékonyabb ellensége. —Nem az elcsábított, megvesztegetett tömegben fekszik a’bűn; tibennetek van az, ti csábítók! kik a’ szegénynek együgyüségét megkísértitek, kik a’ nemzet characterét megmérgezitek, és erkölcstelenségre alapítjátok hatalmatokat. De tanuljátok meg az emberek évkönyveiből, hogy a’ ki bűnt vetett, az kárhozatot aratand; ki az erkölcstelenség sárkányfogait elszórta, az olly nemzedéket idézett elő, mellynek ő és jogai lesznek legelső áldozatai. Az önkény, igaztalanság, vastag haszonles és szeretetlenség hőseihez semmi szavunk. Ám lássák, mit cselekszenek. Legyen nektek az ő hitök szerint. De ha vannak, kik magokat törvényes szabadság és józan haladás embereinek vallják, és mégis részesek a’ nemzetgyilkolás e’ bűneiben, azoknak meg kell mondanunk, hogy a’ szent szabadság őket nem ismeri; ámítás, a’ mit mondanak, és álarcz a’ kép, mellyet viselnek. Jog és szabadság erköltsiségen alapszik, ’s a’ tan, miszerint czél szentesitné az eszközöket, nem a’ szabadság tana. Mondják ugyan — mint Hevesben is volt alkalmunk sokaktól, kiket különben tisztelünk, hallani — hogy ,,a’ durva anyagi erő használata szentségtelen kénytelenség, mert az ellenfél mindig használja:“ de nézetünk szerint ez nem mentség, nemcsak azért nem, mivel jogot politicának feláldozni sohasem szabad, hanem azért sem, mivel az erkölcstelenségen vásárlótt diadal soha sem tartós; ’s mivel sokkal kisebb baj a’ pillanatnyi kudarcz, mellyet e’ vagy ama’ kérdésben vallánk, mint a’ veszteség erkölcsben ’s népjellemben, melly a’ lélekvásárlásnál kikerülhetlen. Legyünk bár kevesen, de legyünk erősek erkölcsben és igazságban; vessünk az ármánynak és gonoszságnak tántoríthatlan erkölcsi erőt ellene ; lehet, hogy legyőznek ma is, holnap is ; lehet, hogy homályba borúl egy időre megyénk fénycsillaga, — tűrjük el! végtére csakugyan az igazság győz; mert igazság mellett áll az Isten maga ’s korunk érlelke. · Fordítsuk csak a’ pénzt, mellyet egy éven át vesztegetésekre, itatásokra pazaroltatok, ugyanazon köznemesség nevelésére 's erkölcsi és anyagi jólétét biztositó intézetekre, — és a’ terjedő értelmességgel együtt ébred föl a’ közszellem is; ez pedig tartósb diadalt vívand ki az igazságnak, mint minő vesztegetéssel nyerhetnétek. — Mi valamint kötelességünknek ismerendjük, e’ népjellem-mérgező vétek ellen mindenkor felszólamlani, úgy soha sem teendjük azt erősebben , mint akkor, midőn a’ szabadság nevében követtetik el; mert — ismételjük — nincs a’ szabadságnak veszélyesb ellensége, mint a’ szabadsággali visszaélés. — A’ tisztválasztásokról más alkalommal. A’ m. gazdasági egyesület szabályai értelmében második nagy gyűlését jövő hónap 13-kán ’s a’ szükséghez képest folytatva következő napjain tartandja, mellyre az illető t. ez. tagok szives megjelenése tisztelettel kéretik. Az elnökség meghagyásából. Pest, télutó 26-kán 1841. Kacskovics Lajos m. k., egyesületi titoknok. A’r. komáromi kir. szabadalmas biztosító-társaság, melly egyetlen e’nemű intézet honunkban, ’s melly már 1807-ik év óta, ’s igy az ausztriai minden társnemű intézeteknél régebben fenáll, — f. évi télutó 9-kén tartó évi közgyűlését, melly alkalommal az igazgatóság számadásából kitűnt, hogy a’ társaság 500 v. fttal számított 800 részvényének alaptőkéje 400,000 v. ft.; készpénzben beadott segédtőkéje 40,000 ft.; a’ jövedelmekből eddig előbenhagyott tartaléktőkéje 16,000 ft.; a’ múlt évben 2,551,856 v. ftig biztosított summák díjaiból és kamatozásból származott jövedelme pedig 25,228 ft. 55 1/2 kr., és igy bevételi összesége 481,228 ft. 55 V2 kr. volt, miből az általa biztosított veszedelmek kárpótlására 922 ft. 18 kr., némelly 33